Közleményében az egyesület felidézte: a kérelmező azt
kifogásolta a nemzetközi bíróság előtt, hogy nem tudta birtokba
venni azt az ingatlant, amelyet a devizahitelesek kilakoltatási
moratóriuma alatt vásárolt, és végül két évet kellett várnia,
hogy gyakorolhassa tulajdonosi jogait.
A Bíróság megállapította, hogy a moratóriumnak volt jogi
alapja, jogos érdeket szolgált, és nem fosztotta meg a kérelmezőt
az ingatlannal kapcsolatos jogainak gyakorlásától, csupán
késleltette azt. A Bíróság azt is megállapította, hogy a
kérelmező helyzete nem volt összehasonlítható a moratórium alól
kivételt képező állami szereplők helyzetével, és így nem érte
őt hátrányos megkülönböztetés – írták.
Az ítéletről bővebben ide kattintva lehet olvasni.
