
A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) 2018-as korrupciós jelentést hosszú huzavona után végül nyilvánosságra hozza a szervezet, de a publikálás engedélyezésére nyolc hónapot kellett várni, hiszen az már tavaly decemberben elkészült, a magyar hatóságok viszont csak most bólintottak rá, hogy a közvélemény is megismerhesse a dokumentumot.
A portál szerint a dokumentum többször is utal rá, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre és az ajánlásokat sem teljesíti, pedig mind a parlamenti képviselők, mind a bírók és az ügyészek esetében nagy szükség lenne rá.
A 49 országot számláló GRECO a strasbourgi székhelyű Európa Tanácshoz tartozik, a tagok rendszeresen értékelik egymás korrupcióellenes teljesítményét. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy az egyes tagállamok szakértőket neveznek ki, akik ellátogatnak az érintett országokba, majd elkészítik jelentésüket. A dokumentum ezután a plenáris ülés elé kerül, ez dönt róla, és ajánlásokat is tehet az érintetteknek. Ezután a tagállam következik, amely jelentést tesz az ajánlások végrehajtásáról (compliance report), és csak ezután publikálják a végleges változatot – azokban az országokban, ahol ezt engedik.
A magyar kormány 1999-ben lépett be a szervezetbe. Az Orbán-kabinet 2017 óta nem járul ahhoz hozzá, hogy a hazánkról szóló értékelést nyilvánosságra hozzák, de nincs vele egyedül. Így tett Fehéroroszország is, velünk együtt ők is kimaradtak az éves jelentésből. Ezt a szervezet szabályzata egyébként lehetővé teszi.

A szervezet vezetője, Marin Mrčela az Euronewsnak korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány semmilyen magyarázatot nem adott a dokumentum visszatartására.
Szerintem ez nem a jó szándék jele – fogalmazott Marin Mrčela.
Néhány hete már lehetett sejteni, hogy valami történni fog, miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón úgy fogalmazott: publikálni fogják a jelentést, de csak a kormány válaszával és észrevételeivel kiegészített változatot.
A korrupcióellenes testület szakértői utoljára márciusban jártak Magyarországon, ahol a többi közt Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkoztak. A delegáció tagjai akkor is felszólították a magyar kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Magyarországról szóló részt, és hajtsák végre annak az utasításait.
A hvg.hu által látott 2018-as jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy Magyarországon a korrupció elleni harc sem a parlamentben, sem pedig az igazságügy területén nem megfelelő. Ami az országgyűlési képviselőket, a bírókat és az ügyészeket illeti, a korrupció megelőzésére négy évvel korábban tett 18 ajánlásból a magyar kormány csak ötöt hajtott végre úgy, hogy az meg is feleljen a követelményeknek.

A GRECO szerint Magyarország „nem kielégítő” szinten teljesíti a szervezet ajánlásait, ezért továbbra is eljárásoknak kell alávetni – vonta le a következtetést a dokumentum.
A szakértők szó szerint különösen kiábrándítónak nevezték, hogy a magyar hatóságok sok esetben csak annyi információt közöltek: egy-egy ügyben „nem történt további előrelépés” a 2015-ös ajánlásokra született magyar vélemény óta, amit egyébként másfél éve, 2017-ben küldtek el Strasbourgba.
Itthon ez kevesebbet van előtérben, de a jelentés készítői a parlamenti képviselők korrupciója miatt is aggódnak, ennek megelőzését pedig kiemelten kezelték a jelentésben, csakhogy a magyar kormány ezeket az ajánlásokat sem teljesítette. A GRECO ezért arra kéri a magyar hatóságokat, tegyenek „határozott intézkedéseket”, hogy javítsanak a jelenlegi helyzeten.
Az ajánlásban azt várják el, hogy különösen ügyeljenek a következőkre:
- Nagyobb átláthatóságot és a konzultációs lehetőségeket kell biztosítani a jogalkotási folyamatban. Ide tartozik egy megfelelő lobbitörvény is, vagyis annak érdekében, hogy a lobbistáknak ne legyen túl nagy befolyása a döntésekre.
- Fogadjanak el magatartási kódexet a parlamenti képviselők számára, hogy elkerüljék az olyan helyzeteket, amelyek az összeférhetetlenséget sérthetik. Legyen kötelező az összeférhetetlenségi nyilatkozat.
- Egységesítsék és reformálják meg a vagyonnyilatkozati rendszert.
- Vizsgálják felül a parlamenti képviselők túl széles jogokat biztosító mentelmi jogát.
- Valamint ezeknek legyen megfelelő felügyeleti rendszere.
- A szakértőknek nincs sokkal jobb véleményük a bírók függetlenségéről sem, ahol három ajánlásban nem történt semmi előrelépés. A GRECO különösen aggasztónak találja az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Handó Tündének a hatáskörét, ezen belül a bírói kinevezésekre és a mandátumok meghosszabbítására való befolyását. Ha lehet, ezen a területen csak romlott a helyzet: aggodalomra ad okot az Országos Bírói Tanács tagjaira gyakorolt állítólagos nyomás, és a bírók legitimitásának megkérdőjelezése. A szervezet ezért felszólította a magyar hatóságokat, hogy ezeket a kérdéseket sürgősséggel kezeljék, és jobban védjék a magyar bírói függetlenséget.
Az
ügyészség területén sem történt túl sok pozitív változás,
egyedül a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban volt előrehaladás,
a többi ajánlással viszont szintén nem kezdett semmit a magyar
kormány. A szervezet szerint a parlamenti képviselők mellett az
ügyészek is túl széles mentelmi jogkörrel rendelkeznek, valamint
a főügyész mandátumának meghosszabbításával kapcsolatban sem
történt javulás.
„Általánosságban
kiábrándító” a pártfinanszírozás átláthatósága: hiába
tett lépéseket a magyar kormány annak érdekében, hogy átlátható
legyen a politikai pártok és a pártbevételek nyilvántartása, de
az általános kép szinte semmit nem változott 2010 óta
A GRECO-jelentés teljes, eredeti angolnyelvű szövege ide kattintva olvasható.
A belügy reagálása a GRECO-jelentésre
A Belügyminisztérium ugyanakkor közleményében hangsúlyozza:
a kormány fontos eredménynek tekinti, hogy Magyarország végrehajtotta a jelentések ajánlásait azokban az esetekben, ahol azok valós problémát kezelnek. Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot.
A kormány az ajánlások átültetése során minden esetben az ország érdekeinek megfelelően jár el. Éppen ezért fenntartja a jogot arra, hogy véleménykülönbségek esetén saját álláspontját érvényesítse – húztak alá.
Kiemelték: a korrupció elleni fellépés közös érdek, ezért a kormány a továbbiakban is együttműködésre törekszik a GRECO képviselőivel. Ugyanakkor
elengedhetetlennek tartja, hogy az erről szóló párbeszéd a kettős mérce és a politikai vádaskodások helyett a szakmai érveken és a tényeken alapuljon.
A
kormány számos intézkedést hozott a korrupció visszaszorítására.
Ma már súlyosabbak a büntetési tételek, a korábbinál
szigorúbbak a közbeszerzési szabályok, és a baloldali
kormányzással ellentétben a törvények a nagyobb átláthatóságot
is biztosítják. Az erőfeszítések eredményességét jelzi, hogy
az állami vagyon nagysága jelentősen nőtt az elmúlt években –
írták.