A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) 2018-as korrupciós jelentést hosszú huzavona után végül nyilvánosságra hozza a szervezet, de a publikálás engedélyezésére nyolc hónapot kellett várni, hiszen az már tavaly decemberben elkészült, a magyar hatóságok viszont csak most bólintottak rá, hogy a közvélemény is megismerhesse a dokumentumot.

A portál szerint a dokumentum többször is utal rá, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre és az ajánlásokat sem teljesíti, pedig mind a parlamenti képviselők, mind a bírók és az ügyészek esetében nagy szükség lenne rá.

A 49 országot számláló GRECO a strasbourgi székhelyű Európa Tanácshoz tartozik, a tagok rendszeresen értékelik egymás korrupcióellenes teljesítményét. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy az egyes tagállamok szakértőket neveznek ki, akik ellátogatnak az érintett országokba, majd elkészítik jelentésüket. A dokumentum ezután a plenáris ülés elé kerül, ez dönt róla, és ajánlásokat is tehet az érintetteknek. Ezután a tagállam következik, amely jelentést tesz az ajánlások végrehajtásáról (compliance report), és csak ezután publikálják a végleges változatot – azokban az országokban, ahol ezt engedik.

A magyar kormány 1999-ben lépett be a szervezetbe. Az Orbán-kabinet 2017 óta nem járul ahhoz hozzá, hogy a hazánkról szóló értékelést nyilvánosságra hozzák, de nincs vele egyedül. Így tett Fehéroroszország is, velünk együtt ők is kimaradtak az éves jelentésből. Ezt a szervezet szabályzata egyébként lehetővé teszi.

Marin Mrčela

A szervezet vezetője, Marin Mrčela az Euronewsnak korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány semmilyen magyarázatot nem adott a dokumentum visszatartására.

Szerintem ez nem a jó szándék jele – fogalmazott Marin Mrčela.

Néhány hete már lehetett sejteni, hogy valami történni fog, miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón úgy fogalmazott: publikálni fogják a jelentést, de csak a kormány válaszával és észrevételeivel kiegészített változatot.

A korrupcióellenes testület szakértői utoljára márciusban jártak Magyarországon, ahol a többi közt Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkoztak. A delegáció tagjai akkor is felszólították a magyar kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Magyarországról szóló részt, és hajtsák végre annak az utasításait.

A hvg.hu által látott 2018-as jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy Magyarországon a korrupció elleni harc sem a parlamentben, sem pedig az igazságügy területén nem megfelelő. Ami az országgyűlési képviselőket, a bírókat és az ügyészeket illeti, a korrupció megelőzésére négy évvel korábban tett 18 ajánlásból a magyar kormány csak ötöt hajtott végre úgy, hogy az meg is feleljen a követelményeknek.

A GRECO szerint Magyarország „nem kielégítő” szinten teljesíti a szervezet ajánlásait, ezért továbbra is eljárásoknak kell alávetni – vonta le a következtetést a dokumentum.

A szakértők szó szerint különösen kiábrándítónak nevezték, hogy a magyar hatóságok sok esetben csak annyi információt közöltek: egy-egy ügyben „nem történt további előrelépés” a 2015-ös ajánlásokra született magyar vélemény óta, amit egyébként másfél éve, 2017-ben küldtek el Strasbourgba.

Itthon ez kevesebbet van előtérben, de a jelentés készítői a parlamenti képviselők korrupciója miatt is aggódnak, ennek megelőzését pedig kiemelten kezelték a jelentésben, csakhogy a magyar kormány ezeket az ajánlásokat sem teljesítette. A GRECO ezért arra kéri a magyar hatóságokat, tegyenek „határozott intézkedéseket”, hogy javítsanak a jelenlegi helyzeten.

Az ajánlásban azt várják el, hogy különösen ügyeljenek a következőkre:

  • Nagyobb átláthatóságot és a konzultációs lehetőségeket kell biztosítani a jogalkotási folyamatban. Ide tartozik egy megfelelő lobbitörvény is, vagyis annak érdekében, hogy a lobbistáknak ne legyen túl nagy befolyása a döntésekre.
  • Fogadjanak el magatartási kódexet a parlamenti képviselők számára, hogy elkerüljék az olyan helyzeteket, amelyek az összeférhetetlenséget sérthetik. Legyen kötelező az összeférhetetlenségi nyilatkozat.
  • Egységesítsék és reformálják meg a vagyonnyilatkozati rendszert.
  • Vizsgálják felül a parlamenti képviselők túl széles jogokat biztosító mentelmi jogát.
  • Valamint ezeknek legyen megfelelő felügyeleti rendszere.
  • A szakértőknek nincs sokkal jobb véleményük a bírók függetlenségéről sem, ahol három ajánlásban nem történt semmi előrelépés. A GRECO különösen aggasztónak találja az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Handó Tündének a hatáskörét, ezen belül a bírói kinevezésekre és a mandátumok meghosszabbítására való befolyását. Ha lehet, ezen a területen csak romlott a helyzet: aggodalomra ad okot az Országos Bírói Tanács tagjaira gyakorolt állítólagos nyomás, és a bírók legitimitásának megkérdőjelezése. A szervezet ezért felszólította a magyar hatóságokat, hogy ezeket a kérdéseket sürgősséggel kezeljék, és jobban védjék a magyar bírói függetlenséget.

Az ügyészség területén sem történt túl sok pozitív változás, egyedül a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban volt előrehaladás, a többi ajánlással viszont szintén nem kezdett semmit a magyar kormány. A szervezet szerint a parlamenti képviselők mellett az ügyészek is túl széles mentelmi jogkörrel rendelkeznek, valamint a főügyész mandátumának meghosszabbításával kapcsolatban sem történt javulás.

„Általánosságban kiábrándító” a pártfinanszírozás átláthatósága: hiába tett lépéseket a magyar kormány annak érdekében, hogy átlátható legyen a politikai pártok és a pártbevételek nyilvántartása, de az általános kép szinte semmit nem változott 2010 óta

A GRECO-jelentés teljes, eredeti angolnyelvű szövege ide kattintva olvasható.


A belügy reagálása a GRECO-jelentésre

A Belügyminisztérium ugyanakkor közleményében hangsúlyozza:

a kormány fontos eredménynek tekinti, hogy Magyarország végrehajtotta a jelentések ajánlásait azokban az esetekben, ahol azok valós problémát kezelnek. Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot.

A kormány az ajánlások átültetése során minden esetben az ország érdekeinek megfelelően jár el. Éppen ezért fenntartja a jogot arra, hogy véleménykülönbségek esetén saját álláspontját érvényesítse – húztak alá.

Kiemelték: a korrupció elleni fellépés közös érdek, ezért a kormány a továbbiakban is együttműködésre törekszik a GRECO képviselőivel. Ugyanakkor

elengedhetetlennek tartja, hogy az erről szóló párbeszéd a kettős mérce és a politikai vádaskodások helyett a szakmai érveken és a tényeken alapuljon.

A kormány számos intézkedést hozott a korrupció visszaszorítására. Ma már súlyosabbak a büntetési tételek, a korábbinál szigorúbbak a közbeszerzési szabályok, és a baloldali kormányzással ellentétben a törvények a nagyobb átláthatóságot is biztosítják. Az erőfeszítések eredményességét jelzi, hogy az állami vagyon nagysága jelentősen nőtt az elmúlt években – írták.