A szerzők megállapítják: a pandémia a számos nehézségektől terhelt állami és egyéb társadalmi intézményből a rosszat, a legrosszabbat hozza ki, és erősíti a diszfunkciókat. Nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek, és természetükből fakadóan egy ilyen helyzetben a romlás interszekcionális, és többnyire az egyenlőtlenségi olló is tovább nyílik. Magyarán, akinek rosszabb, nehezebb volt, a helyzete többnyire tovább romlik. Az amerikai feketék körében gyakori mondás szerint, „ha a fehérek megfáznak, a feketék tüdőgyulladást kapnak”. A növekvő marginalizációért azonban nem (csak) a vírus, hanem a társadalmi környezet, az állami intézmények és adott esetben a magánszféra (is) felelősek.
Dr. Pap András László tanácsadó, osztályvezető (MTA
Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet) szerint a
járvány és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéseinek
bemutatását célozza, valamint felkínál néhány releváns
kategorizációs szempontot. Írását a Jogtudományi Intézet blogja közölte.
Dr. Kovács Szitkay Eszterrel és dr. Lőrincz Viktorral közös (továbbfejlesztett változatában hamarosan könyvfejezet formájában is megjelenő) írásukban részletesen vizsgálják azokat a csoportspecifikus hatásokat, valamint rendszerszintű hátrányokat, amelyek eredete vagy további katalizátora a COVID megjelenése. A koronavírussal összefüggésbe hozható csoportspecifikus hatások négy esetét különítik el.
Az első csoportba tartoznak azok az esetek, amikor ezek a hatások biológiai vagy kulturális okokra visszavezethetően, a társadalmi, állami, intézményi fellépéstől, cselekvéstől függetlenül is erőteljesebben jelentkezik bizonyos csoportok vonatkozásában.
A második csoportban a vírussal kapcsolatos járványügyi intézkedések érintenek automatikusan, természetükből fakadóan hátrányosan egyes csoportokat.
A harmadik csoportba társadalmi okokra visszavezethető, egyes csoportokat érintő rendszerszintű hátrányok tartoznak, amelyeket a koronavírus felerősít.
A negyedik halmazt azok a koronavírus
elleni intézkedések képezik, amelyek nem pusztán természetükből
fakadóan és elkerülhetetlenül, hanem a társadalmi kirekesztés
intézményes, és jogilag is megragadható megnyilvánulásaként
konceptualizálható módon és okból sújtanak egyes társadalmi
csoportokat aránytalan mértékben.
A fentieket részletező tanulmány teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
