A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kötelékében működő magyar pénzmosás elleni iroda felhívta a figyelmet, hogy az efféle fizetőeszközöket úgynevezett matematikai-kriptográfiai mechanizmussal hozzák létre, csak a digitális térben léteznek, miközben működésük központilag nem szabályozott. Felidézték: a legismertebb virtuális pénz a bitcoin, de ma már több, hasonló elven működő fizetőeszköz is elérhető.

Az újszerű digitális fizetési megoldásban megannyi lehetőség rejlik, ám ezek nem mindig jogszerűek. Az irodánál rámutattak: a virtuális fizetőeszközök kapcsán felvetődhet súlyos bűncselekmények kockázata is, mégpedig amiatt, mert a virtuális pénzeknél könnyűszerrel elkerülhető a részt vevő szereplők azonosítása. Így pillanatnyilag nem tudható, hogy egy-egy ilyen elszámolás legális vagy illegális ügyletet takar, s rendkívül nehéz annak megállapítása, hogy bűncselekmény áll-e a tranzakció háttérében. A gondot tehát nem önmagában a virtuális pénzek léte vagy használata okozza, inkább az, hogy az ilyen megoldások révén nagy hatékonysággal rejthetik el kilétüket az interneten pénzt mozgató és anonimitást kereső személyek.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a virtuális fizetőeszközöket a kábítószer- és fegyverkereskedelem szereplői, a zsarolóvírusok szétküldői és a terroristákat finanszírozó résztvevők is felfedezték maguknak. Ezek mellett azonban megjelent a piramisjáték is.

Kiemelték: egyes bűnözői körök azt a látszatot keltik, hogy befektetési lehetőséget kínálnak egy újfajta virtuális fizetőeszközbe, miközben tevékenységük nem más, mint a jól ismert, hagyományos piramisjáték. E bűnszervezetek irreálisan magas hozamokat ígérnek, azonban – mint a piramisjátékok esetén általában – a hálózatban kézzel fogható, tényleges értéket hordozó termék nem található meg. A megvásárlásra kínált eszközök értéke nem a piaci folyamatok eredményeként alakul ki, az kizárólag a hálózatot üzemeltetők belső szabályrendszere miatt mérhető. A folyamat hátterében pedig rendszerint offshore cég áll.

A virtuális fizetőeszközök jellemzőivel az elmúlt időkben a magyar pénzmosás elleni egységnek alaposan meg kellett ismerkednie. Tavaly nagyjából egy tucat olyan bejelentés futott be a szervezethez, amelyben az efféle fizetőeszközök valamilyen módon szerepeltek.

Az adóhivatal szakértői mindezek mellett felhívták a figyelmet arra is, hogy veszélyekkel nem csak a bűnüldözésnek kell számolnia: a virtuális pénzek ma már számokban kifejezhető, mérhető hatást gyakorolhatnak a virtuális – és legális – gazdasági életre. Az efféle fizetőeszközök népszerűsége egyre nagyobb a világban, mégpedig a piaci bizalom miatt. Napjainkban mind több helyen lehet átváltani a csak a digitális térben létező pénzeket törvényes fizetőeszközökre, valamint egyes helyeken áruk és szolgáltatások csereértékeként is elfogadják ezeket.

Éppen emiatt határoztak úgy az Európai Unióban, hogy lépéseket tesznek a virtuális fizetőeszközök szabályozása érdekében.