Közleményében a Magyar Helsinki Bizottság emlékeztetett: az OBH 2016-os véleményének néhány részletét a 444.hu hozta nyilvánosságra, de a teljes elemzést a Magyar Helsinki Bizottság többszöri kérése ellenére sem tette közzé az OBH. A korábban kiszivárgott szöveg szerint

2016-ban az OBH állítólag azt írta, hogy „közigazgatási bíráskodás felállítására nincsen szükség”, és hogy ezekre a bíróságokra „kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd”. Ezek az akkori OBH-aggodalmak egybeesnek a Magyar Helsinki Bizottság mostani félelmeivel.

A 2020-tól felálló közigazgatási bíróságok sok embert érintő kérdésekről fognak dönteni, például kisajátításokról, adókról, rendőri túlkapásokról, tüntetésekről, milliárdos közbeszerzésekről és környezetvédelemről. A paksi atomerőmű engedélyeit például ezek, a kormány által irányított bíróságok tárgyalják majd. Szó van arról, hogy a választási ügyeket és a szavazatszámlálás ellenőrzését is ide teszik, valamint felmerült az is, hogy a közérdekű adatigénylések is hozzájuk kerülhetnek – írták.

Az MHB álláspontja szerint

ezek az új bíróságok azért veszélyesek, mert egy politikus, az igazságügyi miniszter fogja eldönteni, hogy kiből lesz bíró és kiből nem. Nem egy pártatlan vizsgán választják ki a legjobb jelentkezőt, hanem a miniszter dönti el, kit szeretne az új bírók között látni. Ez hatalmas visszalépés lesz a jelenlegi, korántsem tökéletes rendszerhez képest is, amelyben a bírák kiválasztásáról a végső szót nem egy politikai szereplő mondta ki, hanem a szakmai felkészültség volt meghatározó.

Az új bíróságokat akár olyan bírók áraszthatják el, akiknek nincs semmilyen bírósági tapasztalatuk. 2016-ban – a 444.hu szerint – az OBH erről azt írta, hogy „a bírói hivatásra kellő felkészültséggel nem rendelkezők tömeges belépése a bírósági szervezetbe integritási kockázatot, működési zavarokat hozhat magával”.

Az OBH korábban elutasította a Magyar Helsinki Bizottság adatigénylését. Az OBH egyrészt arra hivatkozott, hogy a 2016-os, 32 oldalas tanulmány döntéselőkészítő irat. Ezt viszont nem indokolták meg megfelelően. Az OBH nem mondta meg, hogy milyen döntés meghozatalát veszélyeztetné a közpénzből készült vélemény nyilvánosságra hozatala, különösen azt követően, hogy a döntéshozatali eljárás már lezárult, hiszen az Országgyűlés a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt el is fogadta.

De nem csak az elzárt tanulmány a per tárgya – hangsúlyozták közleményükben -, hanem az is, hogy a legutóbb kiválasztott 60 új közigazgatási bírót hogyan pontozták. Az OBH szerint ez olyan személyes adat, ami nem tartozik a nyilvánosságra.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint

fontos közügy, hogy ki lehet bíró, így a kiválasztási mechanizmus lényegi részletei is a nyilvánosságra tartoznak.

A Velencei Bizottság is foglalkozik az új törvénnyel, március 15-16-án tárgyalják az ügyet, és a testület várhatóan néhány nappal később közzé is teszi a véleményét. Erre a kormány is készül, májusra tervezték a közigazgatási bíróságokról szóló törvény módosítását. Erről további információ itt érhető el.