Mint írták: a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett
előadássorozatnak ezúttal nem az Akadémia valamely díszterme
adott otthont, hanem két helyszínről, az Országos Kriminológiai
Intézet székházából, valamint a Büntetés-végrehajtás
Országos Parancsnokságáról online formában jelentkeztek be az
előadók. A konferencia levezető elnöke dr. Vókó György professzor,ca Magyar Tudományos Akadémia Büntetés-végrehajtási
Albizottságának elnöke, az Országos Kriminológiai Intézet
igazgatója, illetve dr. Bogotyán Róbert bv. ezredes, a
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság Biztonsági
Szolgálatának vezetője volt.
A rendezvény megnyitását követő köszöntőjében Schmehl János
bv. vezérőrnagy, az országos parancsnok biztonsági és
fogvatartási helyettese a modern kor technikai vívmányainak
hasznosítására, valamint a büntetés-végrehajtásnál zajló
szakmai munka folyamatos korszerűsítésének a fontosságára hívta
fel a figyelmet.
Kiemelte, hogy a börtönökben végrehajtott fejlesztéseknek, a
felkészült állománynak és a tervszerű szakirányítási
tevékenységnek köszönhetően a büntetés-végrehajtás fejlődése
folyamatos. Az innováció pedig annak a szakmai munkának a záloga,
amelynek segítségével a testület tovább erősítheti és
szolgálhatja a magyar emberek biztonságát.
A társrendező Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) elnöke,
prof. dr. Vókó György „A jövőt védő magyar intézményes
hátterű kriminológiai tudományos kutatások emlékezete” című
előadásában az idén 60 éves OKRI tevékenységét mutatta be
részletesebben. Elismeréssel szólt az intézet munkatársairól,
akik sokrétű és összetett módszerekkel kutatnak olyan fontos
témákban, mint amilyen a kiberbűnözés, az emberöléshez vezető
rizikófaktorok, a tárgyalást kiváltó technológiák, a
visszaesés megelőzése, vagy a büntetés-végrehajtási
intézetekben folyó reintegrációs tevékenység eredményessége.
Hangsúlyozta, hogy az intézet fennállása óta egy olyan
tudományos közösségé fejlődött, amely az elmélet és a
gyakorlat között multidiszciplináris szemlélettel teremt
egyensúlyt, ezáltal megkerülhetetlen szerepet vállal a
kriminológia, a kriminalisztika és a büntetőjog-tudományok
területén.
Dr. Szabó Judit, az OKRI tudományos főmunkatársa a bűnelkövetők
esetében kifejezetten jellemző személyiségzavarról, azon belül
is a pszichopátia jelenségéről értekezett. A témát
büntetőjogilag az teszi relevánssá, hogy a személyiségzavarok
előfordulásának gyakorisága a börtönpopulációban 60-80%
között mozog. A következő előadás egy 2017-ben kezdődő
hároméves kutatás eredményeit foglalta össze. Dr. Sárik Eszter
és dr. Bolyky Orsolya az OKRI főmunkatársai többszörösen
visszaeső fogvatartottakkal készítettek életút interjúkat, hogy
jobban megismerjék a bűnelkövetéshez vezető személyes
történeteiket, ezáltal hosszú távú következtetéseket vonjanak
le. A bűnelkövetők jobb megértéséhez a kutatók a
kriminológiában kevésbé alkalmazott Maslow-féle értékpiramist
hívták segítségül.
A Mesterséges Intelligenciában rejlő lehetőségekről és a
büntetés-végrehajtási szervezet előtt álló lehetőségekről
Várkonyi Zsolt Kristóf beszélt. A BvOP Hivatal Stratégiai,
Elemzési és Tervezési Főosztályának vezetője hangsúlyozta,
hogy a büntetés-végrehajtási szervezet a kor kihívásaihoz
alkalmazkodva újította meg eszközparkját, ezáltal az intelligens
eszközök mellett a legmodernebb innovatív informatikai
megoldásokat is alkalmazza. Hinkel Tamás bv. alezredes, a BvOP
Biztonsági Főosztály Ügyeleti és Védelmi Osztály vezetője a
börtönök biztonsági tevékenységét támogató informatikai
megoldásokat mutatta be. A többi között a Szolgálati Alkalmazás
a Fogvatartás Elősegítéséről, vagyis a SAFE rendszerről, a
KIOSZK elnevezésű Fogvatartotti Ügyintézési pontokról, a Skype
alapú online video telefonálási lehetőségről, valamint a zárt
láncú csomagküldés előnyeiről is beszélt. Az előadások sorát
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói zárták. Elsőként
Bottyán Sándor bv. őrmester a büntetés-végrehajtási szervezet
szakterületeinek mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseit és
az innovációt támogató szabályozási környezetének kérdéseit
járta körbe. Ismertette saját kutatását, amelyben a terület
nemzetközi gyakorlatainak járt utána. Végül Schmehl Gábor bv.
őrmester gondolatkísérletében az okos eszközök és a
mesterséges intelligenciát alkalmazó lehetőségek jövőbeni
bevezetésének alternatíváit tekintette át részletesen.
A világjárvány okozta helyzet miatt online térbe helyezett
konferencia kihívás elé állította a szervezőket, de az
előadóknak sem volt könnyű dolguk: a monitor előtt ülve,
személyes interakció és gyors visszacsatolás nélkül, a
hallgatóságot csupán a kamera mögé képzelve kellett
megragadniuk és fenntartaniuk a figyelmet. Mindezt sikerrel tették,
hiszen a bejelentkezett résztvevők száma is azt bizonyítja, hogy
az apróbb technikai döccenőket gyorsan és hatékonyan áthidalva
a virtuális konferencia minden kihívásával megbirkózva ismét
egy színvonalas tudományos szakmai előadást látott és hallott a
közönség.
A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Büntetés-végrehajtási Jogi Albizottsága, a Büntetés-végrehajtás Tudományos Tanácsa, a Magyar Börtönügyi Társaság, az Országos Kriminológiai Intézet és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szervezte.
