Az EU Digitális társdalom és gazdasági index nevű felmérése évekkel ezelőtt jelezte, hogy a magyarok jutnak a legnagyobb számban információhoz a közösségi médiából, ugyanakkor a legalacsonyabb az információbiztonsági tudatosságuk (ezt erősíti meg a KSH) - mondta el a Klubrádiónak Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Hamis magyar biztonságérzet
Ennek oka alapvetően az, hogy a kiberbiztonság, az adatvédelem
nálunk (és a kelet-közép-európai, dél-európai régióban)
kevésbé fontos. Nem igazán része a közbeszédnek, nem folyik a
csapból, nem voltak olyan nagy adatvédelmi szivárgások, botrányok
Magyarországon, amelyekre felkapnák a fejüket az internetezők.
Másrészt azt gondoljuk, hogy a nyelvünk majd úgyis megvéd, úgyse
történik velünk semmi sem baj. Ez utóbbi kezd megcáfolódni az
elmúlt időszakban a rendőrségi adatok alapján. Ezért a szakértő
azt várja, hogy ez a fajta tudatosság fejlődjön.
Egészséges bizalmatlanságot!
Amire oda kellene figyelni, az az egészséges bizalmatlanság. Sokan úgy használják, hogy mindent elhisznek, amit ott látnak, ami arra vezethető vissza, hogy nem része az oktatásnak, a közbeszédnek, hogy a hírek nem igazak, csalárd módon jönnek létre. Például hírességek képét, mondatait használják fel arra, hogy egy terméket próbáljanak rásózni a gyanútlan közösségimédia-használóra, aki nem is sejti, hogy nem az igazi celebritás áll mögötte.
Kibertéri ikrünk...
Tudatosítani kellene, hogy az életünket erőteljes befolyásolja a kibertérbeli „ikrünk”, és ha egy felhasználói fiók elvész, a nevünkben posztolnak, vásárolnak, vagy eladják a feketepiacon (darkneten) és belekeveredünk egy csalási ügybe, akkor utólag rájövünk, hogy mégis jó lett volna erős jelszót választani, vagy a mobilon bekapcsolni az erős hitelesítést, ami jelzi, ha más is használja a fiókot.
Veszélyeztetett személyes titkaink
Vannak személyes vonzatai is a dolognak. Sokan nem gondolnak bele, hogy mennyire fontos titkai vannak a közösségi médiában, amikor megromlik egy kapcsolat, és a másik fél megnézi a levelezést és az illető nevében posztolgat. Egyre több feljelentés érkezik ilyen visszaélések miatt is.
A kiszivárgás valószínűsége
Krasznay Csaba úgy fogalmazott: „a jelszavak halottak”. Csak publikusan ismert, hozzáférhető forrásokból letölthető módon 11,5 milliárd felhasználó és jelszó érhető el az interneten. Van 4,7-4,8 milliárd internetező, tehát jó eséllyel gyakorlatilag mindenkinek van olyan felhasználóneve, jelszava, ami valamikor egyszer már kiszivárgott. Tehát regisztrált vele egy olyan weboldalon, amelyet feltörtek, és ahonnan leszedték. Ha mondjuk regisztrált az ember a sarki pizzéria honlapjára, és ugyanazt a jelszót használta, amit a levelezésében vagy a közösségi hálózaton is, és ezek ott vannak az említett adatbázisokban, akkor nem túl nehéz kiszúrni valakivel.
Nem kell száz jelszó
Tehát: mindenhol másik jelszó kell, és ha van lehetőség arra, hogy plusz értesítést küldjünk a telefonunkra, ha valaki be akar lépni a fiókunkba, akkor ezt kapcsoljuk be – összegezte a szakértő. Nem kell száz jelszót megjegyezni, erre használják a jelszómenedzser programokat. Ezek egy kellően biztonságos, titkosított fájlban tárolják a sok jelszót a számítógépünkön vagy a telefonunkon.
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet oldalán, az nki.gov.hu-n sok jótanács érhető el arra vonatkozóan, hogy hogyan használjuk biztonságosan ezeket a platformokat.
