Van, aki rajongásig szereti, mert "rend a lelke mindennek" a nyelv területén is, van, aki meg utálja, mert teljesen fölöslegesnek, mi több, a régi központosító haztalmi politika alavult nyelvi leágazása túlélő múmiájának tartja. Az biztos, hogy nem lehet hozzá nem "viszonyulni".

Különösen, akiknek a hivatása, annak mindennapi gyakorlása - így az ügyvédeké is - olyannyira kötődik anyanyelvünkhöz. Illetve annak nemcsak a beszédben, hanem az írásban is alkalmazott változatához.

Nem kapkodták el, alapos és megfontolt munkát végeztek nyelvünk szakavatott tudósai. Az új szabályokat 12 éven át írták. Az előrejelzések szerint sok lesz a változás. (Hogy csak a lényegtelenebb ínyencségekből említsünk ortográfiai mazochizmusunk - jaj, vajon jól írtuk?? - kielégítése céljából: például az árbocból árbóc lesz, az immúnisból meg immunis...)

Hivatalosan szeptember 3-án 10 órakor mutatják be az új kötetet az MTA székházában – derítette ki az Index.

Az Akadémia Kiadó honlapján már szerepel a kiadvány, boltban 2890, akciósan 2457 forintért lehet hozzájutni a szabályzathoz.

A könyvben felsorolják az előző és a legfrissebb kiadás közötti különbségeket.

Aki megveszi, két évre hozzáférést kap a szabályzat digitális verziójához.

Elalvás előtti csendes böngészgetését erősen javalljuk: szórakoztató, tanulságos, megnyugtató - mert holtbiztosan apolitikus - olvasmánycsemege, amely mellett aztán békésen lehet álomra szenderedni egy zaklatott nap után is...

EXCURSUS

A Nagy Szedzsong (Sejong) koreai király (1395-1450) a konfuciánus tanokat követte, korát megelőző politikai, gazdasági és kulturális változásokat vezetett be. (A képet a napjainkban róla készült népszerű koreai tv-sorozatból vettük ki.)

A mai tudományos álláspont szerint csak egyetlen olyan nemzeti karakterjegyekből álló írás és egyben helyesírás létezik, aminek ismerjük a szerzőjét: ez a koreai "hangul". Megalkotója pedig a Nagy Szedzsong király. Nos, ő olyan bonyolultnak és egyben nehezen elsajátíthatónak tartotta a korában Keleten egyeduralkodó kínai (kalligrafikus hieroglifa-szerű) írásjeleket, hogy létre hozta a speciálisan koreai nyelvre kitalált, sokkal pragmatikusabb "hangult". (Lásd címfotónkat.)


Mustafa Kemal Atatürk török politikus (1881-1929), a Török Köztársaság alapítója és első, reformer elnöke (középen, civilben, cigarettával kezében) az új, az arab betüket felváltó latin karaktereket használó írás bemutatóján (Forrás: Wikimedia Commons)

Hogy ne menjünk annyira Keletre, említsük itt meg azt is, hogy kereng egy olyan kultúrtörténeti legenda is, ami magyar fülünknek igen kedves: ti. hogy az egykor arab betüket használó török nyelv ma használatos ábécé betüit és annak ortográfiáját állítólag egy magyar (nyelvész) alkotta volna meg. Most, így magunk között szólva, úgy tűnik, ez nem nagyon felel meg a valóságnak. Ugyanis az a helyzet, hogy a nagy török (helyes)írási váltást kilenc ember három csoportban végezte el: az elsőbe nyelvészek, a másodikba oktatással foglalkozó hivatalnokok, a harmadikba három parlamenti képviselő (köztük egy író) tartozott. Már a nevük alapján is egyértelmű, hogy egyikük sem magyar. De azért ne szomorodjon meg a mi szívünk teljesen: az egyik nyelvész, Ragıp Hulûsi Özdem Budapesten doktorált, a híres professzor, Németh Gyula tanítványa volt. A török (helyes)írás reformja idején az isztambuli egyetem docenseként dolgozott...

Akit még további részletek is érdekelnek, itt találja meg azokat: http://www.nyest.hu/hirek/magyar-nyelvesz-alkotta-...