A PILnet egy olyan jövőt képzel el, ahol a fejlett jogállamiság az igazságossággal és az emberi jogok védelmével párosul. A PILnet helyi szervezeteken keresztül támogatja a jogkövető társadalmak alapvető demokratikus intézményeinek fejlődését. Ösztönzi az ügyvédeket a közérdek képviseletére, erősíti a civil szektor jogfejlesztési törekvéseit, formálja a közpolitikát és közelebb hozza az igazságszolgáltatást az emberekhez.

Erről a munkáról adott közvetlen tájékoztatást a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének március 9-én két ügyvéd: dr. Barabás Tamás és dr. Sahin-Tóth Balázs, a PILnet szervezet és a pro bono ügyvédi tevékenység hazai szervezői.


A PILnetet 1997-ben alapította két professzor a New York-i Columbia Egyetemen. A szervezet 2000-es évek eleje óta működik együtt a MÜK-kel. A PILnet működteti a magyar Pro-Bono központot, illetve adja át évente – a MÜK-kel együttműködve - Az év pro bono ügyvédje és Az év pro bono ügyvédi irodája díjat.

Nem vagyunk különlegesek, a civil társadalmat támogatjuk ingyen jogi tanácsadással - hangsúlyozta dr. Sahin-Tóth Balázs. Ez mindig is része volt az ügyvédi hagyományoknak. A PILnet abban is segít, hogy internetes felületén közzé teszi a segítendő ügyeket. Sokat segítenek civil szervezeteknek is különböző jogi kérdéseik megoldásában. Például az SOS gyermekfalvaknak is állandó jogi tanácsadói. Egy globális hálózat részeként jogi munkájukhoz háttértámogatást kapnak más testvérszervezetektől is. A kollégák önkéntes alapon vesznek részt a munkában, azért, mert ez nekik erkölcsileg igényük, s mert tudják: társadalmilag fontos ügyet támogatnak.

Elmondták: szeretnék a kezdeményezést kibővíteni a vidéki kamarák számára is. A következőket biztosítanák ennek keretében:

  • speciális jogterületekhez kapcsolódó pro bono képzések,
  • helyi, országos és külföldi pro bono események megismerése,
  • országos pro bono együttműködési lehetőségek.

Az egyik, jelenleg futó programjuk keretében, amit a Norvég Támogatási Alap segít, szeretnék a jogi karokat, az önkéntesség iránt érdeklődő ügyvédeket, megyénként is összekapcsolni. Kolozsváron több erdélyi megyére kiterjedően a Bábes-Bólyai Egyetemmel együttműködésben, illetve Lengyelországban jutottak már előre a szervezésben.

A PILnet négy statégiai eszköze

A PILnet az alábbi négy stratégián keresztül mozdítja elő ezeknek a céloknak az elérését:

Közérdekű ügyvédség: a PILnet a civil szervezeteknél a közjog területén dolgozó ügyvédeket gyakornoki programokon, gyakorlati műhelymunkákon illetve különböző írott források hozzáférhetőségén keresztül segíti.

Pro Bono támogatása: a PILnet pro bono ügyközvetítő irodái hidat képeznek a segíteni akaró ügyvédek, illetve azon civil szervezetek között a világ minden táján, akiknek erre a segítségre szükségük van, így erősítve a civil társadalom azon képességét, hogy befolyásolni tudják a a jogot és a törvényhozást, és elérhetőbbé tegyék az igazságszolgáltatást a rászorulók számára.

Jogsegély: a PILnet kulcsszereplőkkel dolgozik együtt – nemzeti kormányokkal, önkormányzatokkal és ügyvédi kamarákkal – annak érdekében, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő állami jogsegély rendszert dolgozzanak ki. Ebbe a munkába bevonja a helyi civil szervezeteket is, hogy kiegészítsék és segítsék azon állami illetve magán erőfeszítéseket melyek a jogrendszert hatékonyabbá és elérhetőbbé szeretnék tenni.

Jogi oktatás: a PILnet a jogi karok segítésén munkálkodik, hogy azok minél hatékonyabb szószólói legyenek az etikai értékek fontosságának, hogy széleskörű analitikus és problémamegoldó képességekkel ruházzák fel a hallgatókat és a jog társadalmi hatásait mutassák be nekik, a társadalmi kérdésekre érzékeny ügyvédeket nevelve ezáltal.

A területi kamarákat is bevonnák

A bemutatkozást követően az elnökség megvitatta a pro bono ügyvédi tevékenység hazai lehetőségeit. Megállapították, hogy a magyarországi sajátosságból adódóan az ügyvédi pro bono tevékenységet illetően is tetten érhető a fővárosi túlsúly. A területi kamaráknál – miután az ügyvédi munka iránti fizetőképes kereslet lényegesen kisebb, nincs olyan financiális háttér, ami kiegyenlítené egy ügyvédnél az ingyenes jogi segítségnyújtást. Ugyanakkor nyilvánvaló, ez atevékenység nem lehet kizárólag az anyagiak függvénye. Nem lehet azoknak az ügyvédeknek a privilégiuma, akik más vonalon olyan jövedelemhez jutnak, hogy náluk adott esetben „könnyebben belefér” az ingyenesen nyújtott jogi szolgáltatás. Arányaiban mindenki meg tudja találni a saját területén, megyéjében a Pro-Bono tevékenységet. Erre társadalmi igény is mutatkozik.

A PILnet képviselői elmondták: szeretnének megszabadulni a Budapest központúságtól. Az a cél, hogy ez a speciális jogi szaktudás jusson el vidékre, és probléma esetén a helyben lévő ügyvédek tudják azt megoldani. A PILnet Pro Bono-honlapra érkező megkereséseket most budapesti ügyvédek látják el, Jó lenne, ha vidéki ügyvédek is tudnának segíteni. Az is segítené a szervezet munkáját, ha a megyei kamarák kijelölnének egy társadalmi ügyekért felelős személyt, akire számíthatnánk, mint állandó kapcsolattartóra. Ez a személy továbbítaná a kérést a területi kamara ügyvédeihez.

Tisztázandó adóvonzatok

Kamaránkat is megkeresték a PILnet Alapítvány képviselői – mondta el Pongráczné dr. Csorba Éva, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke.


- Mi vidéken rengeteg pro bono munkát végzünk, csak nem adminisztráljuk. Összegyűjtöttük, hogy ki végzett tavaly pro bono szolgáltatást, és az első három helyezett decemberben díjat is kapott. Egyelőre azonban van egy megoldatlan probléma az ügyvéd pro bono tevékenységével – hívta fel a figyelmet az elnökasszony -: annak adóvonzata. Különösen is az áfa-alany ügyvédeket érinti az ezzel kapcsolatos általános szabályozatlanság.

Általában a nemzeti kamarák informális lobbytevékenység keretében semleges jogi környezetet teremtettek, hogy a Pro-Bono-t végezhessék – számolt be a vonatkozó tapasztalatokról dr. Barabás Tamás. Erre nagy szükség lenne Magyarországon is. Jelenleg Lengyelországban is nagy kérdésként vetődött fel. Sajnos mindmáig nincs igazából kidolgozottt jogszabályi megoldás a pro bono ügyvédi tevékenység adóvonzatainak vonatkozásában egy országban sem. Néhány évvel ezelőtt itthon dr. Kádár András Kristóf ügyvéd kísérletet tett egy per kapcsán a kérdés tisztázására, de két ellentétes álláspontot kapott az adóhatóságtól.

Nemzetközi tapasztalatok

Figyelemre méltó hangsúlyt helyezett a pro bono tevékenységre az új amerikai nagykövet, Colleen Bell, február 23-án, egy - a társadalmi innovációval foglalkozó - budapesti konferencián.


„A pro bono tevékenység igen fontos most – emelte ki az amerikai nagykövetasszony –, amikor a civil szervezeteknek egyre több szabályozással és korlátozással kell küszködniük, s a szükséges jogi segítség költségei gyakran a működésükre és programjaikra szánt forrásokat terhelik. Minél kisebb egy szervezet, annál értékesebb számára a stratégiai tervezésen és belső irányításon javító pro bono munka. Az üzleti és a civil szektor között a pro bono munka révén létrejövő párbeszéd gyümölcsöző társulásokhoz vezethet – az Egyesült Államokban és másutt is számtalan példa van erre. A pro bono munka új ötleteket generál, s az ilyen típusú együttműködés olyan innovatív és inspiráló környezetet teremt, amely a vállalkozásoknak, a civil társadalomnak és a tágabb értelemben vett gazdaságnak egyaránt kedvez”.(Előadásának teljes szövege itt olvasható: http://hungarian.hungary.usembassy.gov/bell_022320...)