Korábbi kapcsolódó közleményünk:
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
A legfőbb bírói fórum azt követően küldte közleményét az MTI-nek, hogy
az Országgyűlés honlapján nyilvánosságra hozták, Áder János
köztársasági elnök dr. Varga Zsolt András alkotmánybírót jelöli a Kúria
elnökének.
A közleményében felidézték: a Kúria elnöke az öt legfőbb
közjogi méltóságának egyike, akit a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával választ kilenc évre. Mint írták,
Darák Péter kilenc éves elnöki megbízatása 2020. december 31-ig
szól.
A Kúria a magyar igazságszolgáltatási és közjogi hagyományok
tiszteletben tartása mellett biztosítja az ítélkezési gyakorlat
magas színvonalát, egységét, kiszámíthatóságát, és
törekszik az igazságosság érvényesítésére. Működési és
szervezeti rendszerét az átláthatóság és hatékonyság,
valamint a bírói hivatásrend által elfogadott értékek és
etikai elvek szem előtt tartásával alakítja ki - tették hozzá.
A közleményben kiemelték: a Kúria elnökének számos speciális
hatásköre van, többek között vezeti és képviseli a Kúriát,
évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által a bírósági
jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett
tevékenységéről, véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok
költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására
vonatkozó beszámolót. Emellett költségvetési, gazdálkodási
feladatokat lát el a Kúriát illetően, munkáltatói jogokat
gyakorol a Kúria bírái és munkatársai felett, irányítja és
ellenőrzi a Kúria további vezetőinek igazgatási tevékenységét,
ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők
megtartását és gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok
megtartásáról.
Ezek mellett a Kúria elnöke az OBH elnöke által meghatározott
alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot
készít, meghatározza a Kúria munkatervét és munkarendjét,
jóváhagyja az ügyelosztási rendet, a Kúria kollégiumainak
munkatervét és ellenőrzi megtartásukat. A Kúria elnökének
feladata továbbá a bírói testületek működési feltételeinek
biztosítása, összehívja a Teljes Ülést és a vezetői
értekezletet, továbbá az érdekképviseleti szervek jogainak
gyakorlását. Ezeken túl kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál
a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának
felülvizsgálatát, és meghatározott körben az Alaptörvényben
foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát is.
A Kúria elnöke vezetheti a jogegységi panasz tanácsot, lehetősége
van jogegységi eljárás kezdeményezésére és joggyakorlat-elemző
csoportok felállítására. Egyes feladatait a Kúria
elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria
főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja.
Mindazonáltal a Kúria elnöke nem utasíthat sem más bíróságot, sem a Kúria adott ügyben eljáró tanácsát, az ügy érdemi elintézésébe nem avatkozhat bele, befejezett ügyet nem vizsgálhat felül, és nem vehet el ügyet annak jogszerűen kijelölt bírájától illetve bírói tanácsától - közölte a legfőbb bírói fórum.
(Címfotó: Kovács Tamás | Forrás: MTI/MTVA)
