Korábbi kapcsolódó közleményünk:

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A legfőbb bírói fórum azt követően küldte közleményét az MTI-nek, hogy az Országgyűlés honlapján nyilvánosságra hozták, Áder János köztársasági elnök dr. Varga Zsolt András alkotmánybírót jelöli a Kúria elnökének.

A közleményében felidézték: a Kúria elnöke az öt legfőbb közjogi méltóságának egyike, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választ kilenc évre. Mint írták, Darák Péter kilenc éves elnöki megbízatása 2020. december 31-ig szól.

A Kúria a magyar igazságszolgáltatási és közjogi hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítja az ítélkezési gyakorlat magas színvonalát, egységét, kiszámíthatóságát, és törekszik az igazságosság érvényesítésére. Működési és szervezeti rendszerét az átláthatóság és hatékonyság, valamint a bírói hivatásrend által elfogadott értékek és etikai elvek szem előtt tartásával alakítja ki - tették hozzá.

A közleményben kiemelték: a Kúria elnökének számos speciális hatásköre van, többek között vezeti és képviseli a Kúriát, évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót. Emellett költségvetési, gazdálkodási feladatokat lát el a Kúriát illetően, munkáltatói jogokat gyakorol a Kúria bírái és munkatársai felett, irányítja és ellenőrzi a Kúria további vezetőinek igazgatási tevékenységét, ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását és gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról.

Ezek mellett a Kúria elnöke az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkatervét és munkarendjét, jóváhagyja az ügyelosztási rendet, a Kúria kollégiumainak munkatervét és ellenőrzi megtartásukat. A Kúria elnökének feladata továbbá a bírói testületek működési feltételeinek biztosítása, összehívja a Teljes Ülést és a vezetői értekezletet, továbbá az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását. Ezeken túl kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, és meghatározott körben az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát is.

A Kúria elnöke vezetheti a jogegységi panasz tanácsot, lehetősége van jogegységi eljárás kezdeményezésére és joggyakorlat-elemző csoportok felállítására. Egyes feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja.

Mindazonáltal a Kúria elnöke nem utasíthat sem más bíróságot, sem a Kúria adott ügyben eljáró tanácsát, az ügy érdemi elintézésébe nem avatkozhat bele, befejezett ügyet nem vizsgálhat felül, és nem vehet el ügyet annak jogszerűen kijelölt bírájától illetve bírói tanácsától - közölte a legfőbb bírói fórum.

(Címfotó: Kovács Tamás | Forrás: MTI/MTVA)