Dr. Varga Zsolt Andrást jelölté jelölése óta komoly kritikai észrevételekkel övez a politikai elemzők és a szakma egy része sok egyéb mellett bírói gyakorlatának teljes hiánya és bizony sajátos, a magyar államberendezkedés és igazságszolgáltatás lehetséges átalakításának extremitásokba hajló véleményformálása miatt. A HVG egy korábbi cikke szerint a Kúria leendő elnöke ugyanis már 2014-es alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán feltűnt néhány eredeti és vitatott gondolatával. Nem sokkal korábban egy konferencián azt mondta, hogy meg kellene fontolni törvényes a dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását épp úgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását. Egy szakcikkben pedig nemrég a lengyel kormány mellé állt a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét védő EU-bírósággal szemben, mert szerinte éppen az ellentétes a bírói függetlenséggel, ha a bíró bírálhatja a rá vonatkozó törvényt.
* * * * * * *
Jelölti
meghallgatásán dr. Varga Zsolt András az országgyűlési szakbizottság előtt kiemelte: az alaptörvény ruházza a Kúriára a
jogegységesítés feladatát, és ennek felelősségét a Kúria nem
ruházhatja át, oszthatja meg, terítheti szét. A jogegységért
viselt felelősséget a bírói szervezeten kívül és azon belül
is viselni kell - szögezte le. Hozzátette, hogy a Kúria ezt a
feladatát csak akkor tudja ellátni, ha állandó, érdemi és
valódi kommunikációt folytat a bíróságon belül.
A jelölt kitért arra is - jeklentette az MTI -, hogy "végtelenül fontos" a
Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása,
hogy "talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg".
Mint mondta, a Kúria elnökként igazgatási feladatot lát el és
nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig
álláspotja egy a döntés meghozatalában résztvevő többi bíró
álláspontja között. Megjegyezte: a bírói függetlenség minden
bíró személyes tulajdonsága és személyes feladata, a politikai
befolyásnak pedig könnyű ellenállni, mert az törvénysértő.
Hangsúlyozta: a Kúria elnökének az egyes ítéletekre roppant
kevés befolyása van, és ez így helyes.
Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke - emelte
ki.
Dr. Varga Zsolt András szólt arról is, hogy a Kúriának meg kell
tartania az alaptörvényt és a jogszabályokat, de kötelessége az
európai uniós és nemzetközi jog alkalmazása is.
Ez azonban nem feloldja, hanem megerősíti a Kúria és a Kúria
elnöke működésének feltétlen kötöttségét az alaptörvényhez
- jegyezte meg.
Mint mondta, bíró hatalmának forrása és mércéje az
alaptörvény, ezért követeli meg az alaptörvény, hogy a bíró a
jogszabályokat az alaptörvénnyel összhangban értelmezze.
Ugyanakkor - jegyezte meg - "külső erőtérként" hat a
bírói igazságszolgáltatásra az Európai Unió Bírósága és az
Emberi Jogok Európai bírósága, valamint az Alkotmánybíróság.
"Mindkét erőtérre figyelemmel kell lenni, kiegyensúlyozásuk,
az úgynevezett alkotmányos párbeszéd az elkövetkező évtized
talán legnagyobb kihívása nemcsak Magyarországon, hanem egész
Európában" - jelentette ki. Hozzátette: "éppen ez az a
feladat, amely miatt számomra megérte megfontolni a Kúria fölötti
alkotmányos kontrollban ellátott szerep felcserélését a Kúria
igazgatási vezetésével", vagyis "a mindig kényelmesebb
külső kritika helyett" a nehezebb feladatot választani.
Megismételte az alkotmánybírói kinevezése előtt mondottakat,
hogy volt és vélhetően ezután is lesz személyes véleménye a
különböző közjogi kérdésekről, esküt azonban Magyarország
Alaptörvényre, és nem saját tudományos meggyőződésére kell
tennie, ha az Országgyűlés megválasztja.
Sebián-Petrovszki László (DK) jogegységre vonatkozó kérdésére
elmondta, a jogegységi panasz intézményének bevezetése előtt is
- leginkább informális eszközökkel - biztosítható volt a
jogegységesítő feladat ellátása, ám úgy látja, "az
alkotmányosság pontosan azt viseli nehezen, ha egy bíróságokra
bízott feladat informális eszközökkel biztosítható".
Hozzátette: a közelmúltban bevezetett jogegységi panasznál már
nem a bíróságokra, hanem a felekre van bízva a kezdeményezés,
és formális eljárásban születik döntés.
Úgy vélte, a Kúria jelenlegi ügyelosztási rendje "teljes
mértékben rendben van", kiküszöböli a külső befolyást,
de nincs kifogása a teljesen automatikus ügyelosztással szemben
sem.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, valamennyi kritikát a
bíróknak is tűrniük kell, de véleménye szerint a bírói
függetlenséget az intézményes politikai támadás sérti, ez
ellen pedig kinevezése esetén fel fog lépni.
Cáfolta, hogy gyerekkori barátság fűzné dr. Polt Péter legfőbb
ügyészhez, de - mint mondta - munkakapcsolatuk természetesen
nyomot hagyott személyiségén, ahogy mások is, akikkel együtt
dolgozott.
Az ítélkezési tapasztalatát firtató kérdésre elmondta: az
Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis
ítélkező tevékenységet végez, ő maga az elmúlt hat évben
több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett
részt, ebből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.
Kérdésre válaszolva elmondta, nem híve a különbíróságoknak,
és személy szerint nem kedveli a közigazgatási bíróságot, "de
ha lett volna, jól működhetett volna és nem sértette volna a
jogállamot".
Bajkai István (Fidesz) kérdésére közölte: kötelességének
érez mindent megtenni az "alaptörvénykomfort" ítélkezés
megvalósulásáért.
Varga László (MSZP) dr. Varga Zsolt Andrásnak az Alkotmánybíróság
tagjaként hozott határozatait firtatta, ezekkel kapcsolatban a
jelölt hangsúlyozta: egyetlen döntést sem az előadó bíró hoz,
az Alkotmánybíróság döntései testületi döntések, amelyeket
vita előz meg.
Vitányi István (Fidesz) kérdésére elmondta, az, hogy a
társadalom igazságérzetét felerősíti a nyilvánosság, nagyon
nagy teher a bíróságnak. Megjegyezte: ha minden bírói ítélet
tökéletes lenne, nem lenne szükség jogorvoslati eszközökre,
márpedig ezek köre egyre bővül.
Mivel emberek által, emberek magatartására, emberek által
alkalmazott szabályokról van szó, mindig bennük lesz a tévedés
lehetősége, de fontos, hogy a bíró ne szakadjon el az
alaptörvénytől - tette hozzá.
Varga-Damm Andrea (független) azt kérte a jelölttől, hogy a
jogegységi döntések ne legyenek ellentétesek a jogszabályok
valódi rendelkezésével, ne alkosson új jogszabályt.
A devizahiteles perekkel kapcsolatban pedig úgy vélte, a Kúriának
egységes joggyakorlattal kellene megváltoztatnia a szerződések
feltételrendszerét, hogy kiegyenlítődjön a
szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékegyensúlya.
A testület 9 igen szavazattal, két nem szavazattal alkalmasnak találta dr. Varga Zsolt András megválasztását.
