A Fővárosi Törvényszék (FT) az ország legnagyobb ügyforgalommal rendelkező ítélkező szervezete, ide összpontosul a büntető-, a közigazgatási és munkajogi ügyek egyharmada, a gazdasági perek legnagyobb hányada, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek 80%-a. Fazekas Sándor a tavalyi év működéséről, ügyforgalmáról és az elért eredményekről beszélt a jelenlévőknek.

A Fővárosi Törvényszék hosszú évtizedek óta az egyik legmeghatározóbb törvényszék a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, érkezési mutatói egyharmadát fedik le az országosnak – mondta, majd hozzátette: a peres érkezés 26%-át, a nemperes 31%-át fogadta. Vannak olyan szakterületeik is, ahol az előbb említett arányt meghaladóan érkeztek ügyek. Ilyen szakterület az elsőfokú törvényszéki nemperes szakág, ahol elsődlegesen a cégbírósági ügyforgalom az, amelyik az országos részesedés szempontjából meghatározó. Ez a 43%-ot is meghaladta. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres eljárásai törvényszéki szinten 63%-ban zajlottak a FT előtt, és a járásbírósági hatáskörbe tartozó gazdasági peres ügyek közel 50%-át fogadta.

Folyamatos hátralék feldolgozás jellemző a Fővárosi Törvényszéken. Az elnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: 2012 óta nem volt olyan esztendő, amikor a bíróság ne fejezett volna be több ügyet, mint az érkezett ügyek volumene. Így volt ez 2016-ban is, 418 ezer ügy érkezett és 424 ezret fejeztek be. Ha mérleget készítünk 2012 és 2016 végén a folyamatban maradt ügyek számát illetően, akkor azzal szembesülünk, hogy közel 21 ezer üggyel kevesebb volt folyamatban 2016 decemberében, mint 2012-ben. Ez egy óriási előrelépés, és azért nagy érték, mert trendszerű a folyamat – tette hozzá.

Rámutatott: kiválónak tekinthetők az időszerűségi mutatóik is. Járásbírósági szinten az érkezett ügyek több mint 73%-át egy éven belül befejezték, polgári szakterületen több mint 88%-át, gazdasági szakterületen 83%-át, míg a szabálysértési ügyintézésnél az érkezett ügyek több mint 99%-a egy éven belül befejeződött.

Hasonló igen kedvező mutatókat láthatunk a törvényszéki elsőfokú ügyek feldolgozásában is. Másodfokon pedig elmondható az, hogy büntetőügyek 98%-a, a polgári ügyek 97%-a egy éven belül befejeződött. De meghatározó mértékben csökkent a két éven túl folyamatban levő peres ügyek volumene is. Továbbá kiemelkedő mennyiségű elhúzódó peres ügyet fejeztek be, ennek nagysága 2015-ben és 2016-ban összesítetten majdnem 9 ezer volt.

Emlékeztetett: nagyon fontos, hogy az ítélkezés ne csak időszerű, hanem szakszerű és megalapozott legyen. Ennek érdekében igen komoly lépéseket tett a Fővárosi Törvényszék. Járásbírósági hatáskörben több mint 77%-a az ügyeknek első fokon jogerőre emelkedett. A polgári szakágban 89%-a, a gazdaságiban 85%-a, a közigazgatásiban 96%-a, a munkaügyi szakágban 77%. De a jogerőre emelkedést illetően kedvezőek a mutatók a Törvényszék elsőfokú szakágában is.

A hatályon kívül helyezés mutatója is jelentősen javult. Járásbírósági szinten a büntető ügyszakban alig haladta meg a 6%-ot, míg a polgári ügyszakban 5% körüli volt. A Törvényszéki büntető elsőfokú szegmensben pedig 5,8%-os volt a hatályon kívül helyezési mutató.

A bírói munkateher – az egyes szakterületektől eltekintve – alapvetően mind a kerületi, mind pedig a törvényszéki ítélkezési szinten az országos átlag körül alakult 2016-ban is. A kerületi bíróságok civilisztikai szakágában 100,25 míg a büntető szakterületen 67,11 volt az egy bírói tanácsra vetített peres munkateher. A Törvényszék elsőfokú szakágában peres ügyszakban a devizahiteles ügyek új számra iktatása és érkezésnövekedése miatt a Gazdasági Kollégiumban jelentkezett az országos átlagot meghaladó munkatehertöbblet, míg a fellebbviteli szakágban alapvetően a munkaügyi szakterületen volt kedvezőtlen tendencia – tájékoztatott a Fővárosi Ítélőtábla sajtóközleménye.

Fazekas Sándor elmondta: az OBH elnöke az FT-re is lokalizáltan számos olyan programot hirdetett az elmúlt esztendőben, amely a humánerőforrás gazdálkodást kívánta javítani. A Törvényszék olyan anyagi forrásokat kapott, amivel erősíteni tudta a „Megtartó” Programot, például igyekeztek szélesíteni a távmunkavégzés lehetőségeit.

Nagyon komoly informatikai fejlesztéseket és digitalizálási programot hajtott végre az FT. A „Fenntartható Fejlődés Program” keretében vállalták azt, hogy tesztelnek két beszédfelismerő programot, továbbá bővítették az ügyfélkapcsolataikat, változott az ügyfélcentrumaik száma is, amiből most már 5 van.

Az elnök beszélt még egyebek mellett a megújult sajtótevékenységükről, a „Nyitott Bíróság” programról és az ingatlan fejlesztéseikről.

Az Országos Bírói Tanács 2016 második félévi és 2017 évi első félévi munkájáról Simon Levente járásbírósági bíró, a testület soros elnöke számolt be, továbbá elmondta, hogy a bírókiválasztás rendszerének javítása és igazságosabbá tétele érdekében az OBT ajánlást fogadott el.

Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta: az integritás az egyik nagyon fontos szervezeti és stratégiai céljuk, nevezetese, hogy az ítélkezés és az igazgatás átlátható legyen, az igazgatás kiszámítható és ellenőrzött módon történjen. Mint mondta: a Fővárosi Törvényszék elnöke most ennek a kötelezettségének tett eleget, számot adott arról, hogy milyen eredményeket értek el a 2016-os évben, illetve milyen nehézségekkel küzdöttek. Emlékeztetett az FT néhány éve még az ország legnehezebb helyzetben lévő bírósága volt, de a szemléletváltozás, a jogszabály-módosítások, a létszám-átcsoportosítások és fejlesztések, valamint az új munkaszervezési módszerek eredményesek voltak.