Veszprém: A legfontosabb feladat az ügyvédség segítése a felzárkózásban a mai kihívások megválaszolásához

Kamarai segítség a kötelező továbbképzéshez

Az ügyvédségre váró feladatok közül a kamara március 2-án megtartott közgyűlésén dr. Varga Attila elnök különösen is nagy hangsúlyt helyezett a rövidesen kötelezően érvénybe lépő ügyvédi szakmai továbbképzés komplex kérdéskörére. Az ügyvédség minőségi munkavégzésének ez az egyik feltétele, az ügyfelek bizalmához, megtartsásához, a társadalmi elfogadotság és megbecsülés megtartásához ma már nélkülözhetetlen alkotóeleme az ügyvédi hivatásnak. Bejelentette: a továbbképzések a helyi kamara teljes támogatást nyújt az alapkreditek beszerzéséhez azoknak, akik a kamarával szemben semmilyen befizetési hátralékkal nem rendelkeznek.

Versenyfutás a hivatásrendért, a fennmaradásért

Arról is nyomatékosan szólt, hogy az ügyvédség másik fontos alkotóeleme a hivatásrendi egységre való törekvés: kiegyensúlyozott ügyvéd-ügyvéd kapcsolatra, kollegiális magatartásra és ezen belül folyamatos kölcsönös szakmai eszmecserére, tapasztalatcserére és támogatásra van szükség. Ezen belül - hangsúlyozta - külön fokozott figyelmet kell szentelni az ügyvédjelöltekkel való foglalkozásokra, hivatásrendbéli betagolódásukra. Mindezt az is segíti, ha fokozottabb tudatos figyelmet szentelnek a múltban még általánosan meglévő, az ügyvédségen belül fraternitásra. Szükség van arra - húzta alá -, hogy az ügyvédség élete vonzó közösségi elemekkel legyen gazdag. Mindez az összetartást és összetartozást is segíti. Ez utóbbi vonatkozásában sajnos hátráltató tényező, hogy az ügyvédség minden erejét és idejét arra kell hogy szenteljes, hogy versenyt fusson az reá zuhogó objektív követelmények áradatával.

Az egymásra figyelés - létérdek

A Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara tagságának a fele ötven év feletti életkorú - mondta el az elnök. Az oly sokat emlegetett informatikai kihívások az ötvenfölöttiek többségét érzékenyen érinti. A fiatalabbak sok más, újabb szakmai dolgokra is nyitottabbak, informatikai készségük is nagyobb. Ez többeknél az előző generáció lenézéséhez, lekezeléséhez vezet. Ugyanakkor az idősebb kollégáknak is óvakodniuk kell a fiatalok tapasztalatlanságának hangsúlyozásától, az ő nagyobb rutinjukból, tapasztalataikból, kapcsolati tőkéjükből eredő előnyeik túlhangsúlyozásától. Az ügyvédség emberi, morális és nem utolsó sorban szakmai közös érdeke a generációk közötti tisztes kölcsönös megbecsülés, egymás segítése. Ha egymás tekintélyére nem vigyázunk - hangsúlyozta aggsztó tapasztalatai alapján az elnök -, akkor rongáljuk a kölcsönös kapcsolatot, aminek viszont sokkal szélesebb lesz a negatív hatása szakmai és nem szakmai közvéleményben egyaránt.

Az ügyvédi hivatásrenddel szemben támasztott minőségi - szakmai, erkölcsi - igény egyre nő.

Önbecsülés, határozottan körvonalazott hivatásrendi önazonosság, mások megbecsülése nélkül mindez nehezen fog sikerülni.

Túl a krízisen?

A hazai ügyvédség túljutott a krízisen - fejtette ki véleményét a kamarai elnök. Ha a megújulás komplex feladatát sikerrel teljesíti új korszak nyílik előtte.

Bizonyos korábbi aggodalmakkal ellentétben elmondható - fejtette ki véleményét dr. Varga Attila elnök - , hogy a hazai ügyvédség általános megítélése nemhogy csökkent volna, hanem stabilizálódott, s az ügyvédséget szervezetileg megjelenítő Magyar Ügyvédi Kamara sikeresen tudta kezelni a korszakváltásból eredő rengeteg új tennivalót, az Üttv. által megszabott törvényi kötelezettségeket mindeddig sikeresen feldolgozta egyebek mellett a közel negyven új szabályzat megalkotásával, a szervezeti rendszer struktúrájának átalakításával. A hazai törvényhozás és igazságszolgáltatás számon tartja az ügyvédség szakmailag megalapozott kritikai észrevételeit, igényli a törvényalkotás folyamatában a honi ügyvédség szakmai véleményét.

A MÜK nélkül nem megy

A MÜK munkáját olymódon kell a továbbiakban alakítanunk - hangsúlyozta az elnök -, hogy a rendelkezésre álló szakmai tekintélyével, kapcsolatrendszerével és nem utolsósorban a megnövekedett tagi hozzájárulásból fakadó anyagi lehetőségek igénybevételével, segítsük az országos ügyvédséget annak szakmai szintentartásában és fejlesztésében, s meg kell teremtenünk a fontossági egyensúlyt a nagy létszámú ügyvédi irodák és a tagság döntő többségét kitevő egyéni ügyvédség esélyei között. Minél előbb meg kell találni annak lehetőségét, hogy rendet tegyünk pl. a kétes legitimitású ingatlanos cégek piaczavaró tevékenysége környékén. Össze kellene zárnia az ügyvédtársadalomnak is, hogy ne „játsszon alá” senki ilyen kétes hátterű cégnek.

Hozzászólások: Miért „párolgott el” az ügyvédségből a kartársi közösség összetartó ereje?

Az elnöki beszámolót követő hozzászólások sorában többen a büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédek kirendelése körüli anomáliákra hívták fel a figyelmet s kértek fokozottab kamarai támogatást a helyzet sürgős orvoslására. Egyes felszólalások szerint a megyei viszonylaban a nyomozóhatóságok nyolc hónapja nem képesek a jogszabálynak megfelelően működtetni a rendszert.

Volt, aki az ügyvédségen belüli kartársiasság, kollegialitás meggyengülésére s annak káros következményeire hívta fel a figyelmet, sürgetve a helyzet mielőbbi orvoslását. Ugyancsak fontos elemként jelent meg a felszólalásokba az ügyvédi

hivatásrend nek a hazai igazságszolgáltatás rendszerében elfoglalt függetlenségének sajátságos helyzete, aminek megóvására folyamatosan figyelmet kell fordítani, olyan apróságnak tűnő részletekig is elmenően, hogy a kamarai közgyűlést is független, az igazságszolgáltatás intézményrendszerétől független helyen kellene a jövőben megtartani - megköszönve a Veszprémi Törvényszék előzékenységét, amivel jelen közgyűlésnek saját termeiben helyt adott -, még akkor is, ha ez (pl. megfelelő helység bérlése) nagyobb anyagi áldozatot is jelentene a kamara részéről.

Akadt olyan hozzászóló is, aki az ügyvédség számára is kötelezővé tett informatikai ügyintézést ebben a mértékben feleslegesnek tartva, azt lobbykörök érdekérvényesítő tevékenységének tartotta, amely nézetek nem volta figyelemmel az új rendszer valóságos használhatóságának, ezzel komolyan veszélybe sodorták az ügyintézés gördülékenységét, illetve a jogkövető és jogkereső állampolgárok társadalmi komfortérzését.

A borulátó vélemény szerint - miként azt az egyik felszólaló ügyvéd megfogalmazta - elpárolgott az ügyvédségből a kartársi közösség összetartó ereje. Ez részben a kamara gyengesége, országosan és megyeileg is. Nem látják egyelőre a kiutat ebből a helyzetből. Először helyileg, megyénként kell orvosolni a helyzetet, ezt követően pedig az országos helyzet vonatkozásában is tehetünk javaslatokat. A felszólaló véleménye szerint az ügyvédi érdekvédelmi összehangoltság hiányossága az egyik fontos oka annak, hogy pl. a kiredelések ügyében mindmáig rendezetlen a helyzet.

Beszámolók

A közgyűlés elfogadta dr. Csákvári Tamás kamarai titkár előterjesztésében a 2018-as gazdálkodásról szóló beszámolót és a 2019-es költségvetést, dr. Lakatos István ellenőrző bizottsági, dr. Gelencsér László fegyelmi bizottsági elnök beszámolóját (sokallta az elmúlt év fegyelmi ügyeit, amelyek zöme sajnálatos módon alacsony szakmai és ügyintézési szintű ügyvédi munkából fakadt), valamint dr. Bíró Barna etikai bizottsági, és dr. Borbás Gábor összeférhetetlenségi bizottsági elnök beszámolóját.

A közgyűlésen a Magyar Ügyvédi Kamara részéről dr. Havasi Desző elnökhelyettes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke adott tájékoztatást a MÜK időszerű tevékenységéről.

Kitüntetés

A kamara Eötvös Károly díjat adományozott ügyvédi életműve elismeréseként dr. Tarda Pálnak. A kitüntetett - miután köszönetet mondott a magas szakmai elismerésért - a kor megkövetelte technikai fejlődéssel való lépéstartás szükségessége mellett erősen hangsúlyozta az ügyvédek közti személyes és közösségi, kamarai emberi kapcsolattartás nélkülözhetetlenségét, ami nélkül - mint kifejtette - „kétséges az ügyvédi hivatásrend jövője”.