Egyenes út

Családjában nem volt jogász, ezért szakmai választását elsősorban a magyar-történelem tantárgyakból elért kiemelkedő eredményei határozták meg. E két területet pedagógus szülei szerettették meg vele, de útja másfelé vezetett, egy olyan pályára, ami iránt – fogalmazhatunk így – korán elköteleződött. Már gimnáziumi évei alatt részt vett hallgatóként bírósági tárgyalásokon. Látva a bírói-, ügyészi-, és ügyvédi szerepeket, megfogalmazódott benne, hogy ha lehetősége lesz rá, az ügyvédi hivatást szeretné választani. Így nem csoda, hogy 1986-ban, az egyetemi évek befejeztével ezt a pályát érezte magához a legközelebb állónak és ebben látta meg annak a lehetőségét, hogy az ügyfelekkel, mint egyenrangú partnerekkel dolgozhat együtt és nyújthat számukra segítséget. Meghatározó szakterülete kezdettől fogva az ingatlanjog, ezen belül is a földjog, valamint a társasági jog.

Nagy munka, nagy eredmény

Felidézve pályája elejét, elmondja, igazi lendülettel fogott a munkához, hiszen a szakvizsgáját követően indult meg a privatizáció. A vidéki kisvárosban, Kiskunmajsán a termőföldek magántulajdonba történő visszaadása rendkívüli nagy feladatot, munkát jelentett. Az iroda vidéki volta egyértelműen hozta magával, hogy milyen szakterületen van igény jogi munkára. E szakterület mellé társult a vállalkozások megindulása, amely a cégalapítások jogi segítését igényelte.

Megjegyzi, a megbízható és pontos munka stabil ügyfélkör kialakítását eredményezte, így a kezdeti ügyfélkör 90%-a a mai napig adott, illetve már az akkor indult vállalkozások jogutódok részére történő átadása is komoly feladatot ad neki. Összességében – emlékszik vissza az eltelt harmincnégy évre – kezdeti elvárásai megvalósultak.

Elengedhetetlen az ügyvédi hivatás elősegítése

Természetese, mondja, hogy ügyvédi munkáját hivatásként éli meg. Rengeteg kollégája fordul hozzá tanácsért, segítségért. Szinte naponta keresik telefonon, hogy fejtse ki a véleményét egyes tényállások kapcsán, azonban a jogszabály értelmezéseken túl, fő feladatának a fiatalok segítését tartja. Mint fogalmaz, ebben „nőtt” fel, így fiatal jogászként ő maga is megtiszteltetésnek tartotta, amikor vidéki kollégája felkérte egy-egy helyettesítésre, és az aktájából tanulhatott.

Úgy látja, az ügyvédi társadalom 1986-ban egy teljesen összetartó, zárt világot jelentett. Ám 1990 után a pályán sok olyan kolléga jelent meg, akinek az etikai kultúrája nem követte a korábbi ügyvédi kultúrát. Hozzáteszi, a mai napig lehet látni, hogy egy-egy kezdő ügyvéd milyen irodában nevelkedett, a kollégákhoz való viszonya-magatartása ezt egyértelműen tükrözi.

Ugyanakkor leszögezi, hogy számára az ügyvédi hivatás az emberek mindennapi jogi problémáiban történő segítségnyújtást jelenti. Ezért is indult a területi ügyvédi kamarai választásokon, amikor elérkezettnek látta az időt, s mára másodjára tagja az elnökségnek.

Képzés, a megtartó erő

Amikor rákérdezek, milyen problémákkal találkozik a karon belül, a képzés ötlik fel benne. Megjegyzi, az ügyvédi hivatásrendben egyértelműen fellelhető, hogy szakmailag sajnos sokan nem képezik magukat. Az ügyvédjelölti oktatás láthatóan elmaradt a bírói fogalmazói képzéstől, ebben próbálnak a helyi kamarák lépést tartani. Jó gondolatnak tartja, ha a bírói-fogalmazói képzésbe az ügyvédjelöltek is bekapcsolódhatnak, mint ahogy az náluk, Bács-Kiskun Megyében megadatott. Most úgy véli, a jelölti képzés megfelelő színvonalon van, ugyanakkor nagy reményeket fűz a kötelezően meghatározott képzéshez is.

Azt reméli, mindenkinek lehetősége lesz, hogy az általa preferált szakterületen képezze magát és itt gyűjtse össze kreditpontjait. A kreditszerző képzések kapcsán elmondja – ha nem az online képzést választják – egyidejűleg szakmai konzultációkra is lehetőség nyílhat, így betekintést kaphatnak majd a helyi bírói gyakorlatba. Sajnos – emeli ki – a jelenlegi járványügyi helyzet az elvárt reményeket felülírta.

Emellett megemlíti, számára is kihívást jelent a jogszabályváltozások nyomon követése. Azonban – teszi hozzá -, számos hiányosságot észlel a jogalkotás során, az általa gyakorolt szakterületeken. Véleménye szerint ezért több gyakorló ügyvédet kellene bevonni a jogalkotásba, és kikérni a véleményüket az adott jogterületről.

Dr. Szabó Klára

Szakmaisággal az előítélettel szemben

Portrésorozatunk lényegi pontjához kanyarodva, faggatom, milyen tapasztalatokat szerzett nőként az ügyvédi pályán, s mint azt gondoltam, válasza erősíti a róla kialakult képem, egyenes és lényegre törő: ez a szakma a nők részéről erős, határozott kiállást kíván. Álláspontja szerint ugyanis szakmai tudással ki lehet vívni a tiszteletet. Meg is jegyzi, az eddig eltelt időszakban nem érte hátrányos megkülönböztetés. Ellenben sok pozitív hatás igen, de ezt sem a nőiségének, hanem a szakmaiságának a következménye.

Úgy látja, hogy pályája kezdetén döntő többségben voltak a férfi kollégák, mára viszont ez megfordult. És bár szerinte van olyan terület, ami egyáltalán nem női feladat – gondol itt a büntetőjogi eljárásra -, természetes, hogy vannak olyan kolléganők, akik ebben a részben is tökéletesen ki tudnak teljesedni.

Szerepkörök tisztázása

Hangsúlyozza, hogy minden ügyvédnőnek példát kell mutatnia nőként; rendezett, ápolt külsővel kell az ügyfelekkel tartani a kapcsolatot. A munka során szükséges továbbá, hogy az otthoni családi problémákat kirekesszék, hiszen egy ügyfélnek a saját problémája a legfontosabb, és amikor egy nő anyai szerepet is vállal, ezt még inkább szem előtt kell tartania – véli. De korábbi gondolata itt is érvényes: a család és a gyerekvállalás mellett állandó tanulással, továbbképzéssel kell kivívni az ügyfelek folyamatos megelégedettségét.

Számomra bár nem ennyire egyértelmű, véleménye szerint a nők szerepe elismert Magyarországon; az egyes szakmákban a nők ugyanolyan feltételekkel indulnak, ugyanúgy versenyképesek, negatív megkülönböztetés nem éri őket. Azt gondolja, hogy a jelenlegi rendszerben megfelelő lehetőség van arra, hogy a saját szakmájában mindenki megtalálja a megfelelő fórumot a női összefogás erősítésére. Fontosnak tartja a nők összefogását az ügyvédségen belül is. Kisebb lélekszámú településeken ez – ahogyan látja – meg is valósul. Korosztályonként egy-egy kávé mellett szakmai diskurzust folytatnak, tapasztalatot cserélnek a kollégák, egymás munkáját segítik, szükség esetén helyettesítik egymást.

Nem csak a család, az ügyfelek is erőt adnak

Tapasztalatai szerint egy nőnek minden esetben a háttér ad erőt, a család és a gyerekek. Munkája során komoly erőt ad számára az is, hogy ügyfelei – mint korábban említette - 1990-től állandóak, és nagy örömmel tölti el, hogy a kezdeti ügyfelek leszármazottai is elfogadják, munkájára igényt tartanak, s a szüleik által 1990-ben megalapított cégek átvétele után nem a saját korosztályukból keresnek új jogi képviselőt. Természetesen minden tudásával igyekszik segíteni abban, hogy az új generáció ugyanolyan sikeres vállalkozást folytasson, mint szüleik – jegyzi meg.

Utódlás

Miután a gyermekei felnőttek, magánéletének hivatásával való összehangolása egyszerűsödött. Jelenleg – osztja meg velünk – az jelent kihívást számára, hogy ügyvédjelölti idejét nála töltő kisebbik fiával ki tudja alakítani a közös munkát, át tudja adni tudását és az évek során szerzett tapasztalatait, hogy az általa létrehozott praxist majd ő tovább folytathassa.

Bízzunk abban, hogy ez a jól felépített, értékes örökség sokáig fennmarad.

(Fotók: Kovács Iván)