Ügyvédfórum oldalunkon szeptember 27-én közzétettünk egy cikket, amiben összegeztük a BÜK tisztújítási előkészületeit és azt a sokrétű és eleven, színes egyéni kezdeményezést, ami a tagság és különböző szakmai-érdekvédelmi csoportosulásai részéről segíti ezt a folyamatot, főként a kamarai posztokra történő jelentkezők bemutatásával, bemutatkozásával. Ebben a közleményben tettük közzé azt a 21+1 kérdéscsokrunkat, amivel mi is segíteni szeretnénk a kamarai tagságot a jobb tájákozódásban. Csak annyit kértünk - s kérünk a jövőben is - a válasszal bennünket megtisztelő ügyvédektől, hogy a) a kérdésekre adandó válasz lehetőleg rövid és tömör legyen, b) a kérdésekre adandó válaszadás tetszőleges, arra válaszoljon, amire kedve van, c) kérdések sorrendje tetszőleges, úgy válaszoljon rájuk, abban a sorrendben, ahogy a legjobbnak látja (természetesen kivéve azokat az egymást kiegészítő kérdéseket, amelyek logikusan összetartoznak).
A következőkben közzé tesszük dr. Kővári Kálmán (képünkön), a K21-es csoport tagja által megküldött válaszokat. (Életrajza a BÜK hivatalos honlapján, a zárt oldalon és a kollegakxxi.com oldalon olvasható)
Tagfelvételi bizottsági tagnak jelentkezett.
1. Hogyan határozná meg: mi az ügyvéd?
Az ügyvéd az, aki függetlenül és
egyben a döntéseiért felelősséget vállalva képviseli ügyfelei
érdekeit.
2. Ügyvédnek lenni: kenyérkereső foglalkozás, szolgáltatás, szakma, hivatás?
Van akinél tisztán pénzkereseti
lehetőség, egy állás, és van akinél elhivatottság, izgalom,
kihívás. Sokfélék vagyunk.
3. Hogyan határozná meg az ügyvédség helyét az igazságszolgáltatás rendszerében?
Egy fogaskerék a gépezetben, amely
hiánya vagy fals működése befolyásolni tudja az eljárás
eredményességét.
4. Vannak-e az ügyvédi tevékenységnek Ön szerint sajátosan magyar vonatkozásai? Ha igen, melyik legfontosabbat emelné ki?
Talán magyar vonatkozás, hogy az
eljárásokban a rendszer többi résztvevője egyre inkább a
kényelmetlen de szükséges elemként tekint az ügyvédekre, és
nem pedig mint a folyamat egyik fontos és az eredményes eljárásért
tevékenykedő résztvevőre.
5. Mi a szerepe Ön szerint a nagy nemzetközi ügyvédi szervezeteknek?
-
6. Mi az ügyvédi kamara szerepe az ügyvédi tevékenység/hivatás megélésében, gyakorlásában?
-
7. Vannak, akik azt gondolják: az ügyvédi kamara fölösleges intézmény. Mondjon három érvet, amellyel az ellenkezőjéről kívánná meggyőzni őket?
A kamara alapvető lényege lenne
mint tagokat tömörítő, tehát sok ügyvéd tagságát bíró
szervezetnek az erős és hatékony, de leginkább látható és
tapasztalható érdekvédelem, érdekképviselet, segítségnyújtás.
8. Ha Ön szerkesztené ezeket a kamarai orgánumokat: a Pesti Ügyvédet, az Ügyvédek Lapját és a BÜK elektronikus hírlevelét, milyen fontosabb tartalmi változásokat vezetne be?
-
9. Alaposan áttanulmányozta és ismeri már az Ügyvédi tevékenységről szóló törvényt (Üttv.-t)?
A munkámmal kapcsolatos szabályokat
áttekintettem.
10. Mi az, ami Ön szerint kihagyható-kihagyandó lett volna az Üttv.-ből?
-
11. Mit tart az Üttv. legfontosabb eredményének?
Még függetlenek vagyunk.
12. Ön szerint mi a Budapesti Ügyvédi Kamara szerepe, súlya a honi ügyvédség életében?
Mint a legnagyobb taglétszámú
kamarának, jelentős és meg nem kerülhető szerepe van az
ügyvédség életében, kiemelten fontos tehát a BÜK eljárása és
adott értékek, vagy vélemények mellett történő kiállása.
13. Hogyan sorolná fontossági rendbe a BÜK előtt álló tennivalókat, vagy mit emelne ki a három legfontosabbként az alábbiak közül: tagdíjcsökkentés, kötelező továbbképzés rendszerbe állítása, klubélet felfrissítése, a tagság minél részletesebb tájékoztatásának megszervezése, a kamarai informatikai rendszer továbbfejlesztése, a kamarai hivatali ügyintézés korszerűsítése, az ügyvédi biztosítás, nemzetközi kapcsolatok tovább építése, bővítése?
Legfontosabb számomra az
érdekvédelem, az ügyvédek mint kamarai tagok és a tagság
érdekeinek és megítélésének kamarán kívüli támogatása és
képviselete morális, jogi vagy rászorultsági alapon. Ezüstérmes
az átláthatóság, a gazdálkodás minden tagdíjat fizető kolléga
által történő részletes és folyamatos megtekinthetősége. A
harmadik legfontosabb pedig az újabbnál újabb elektronikus
eljárások és nyilvántartások kapcsán történő aktív segítség
megvalósítása, beleértve a hardverkörnyezet, a felhasználás és
a hatóságokkal, bíróságokkal történő együttműködés
kérdését.
14. Mi hiányzik Ön szerint a fenti felsorolásból? Megnevezne ezekből hármat?
Amiket megjelöltem :) Természetesen
fontos a tagdíjcsökkentés lehetőségének, illetve jelenlegi
összege célszerűségének megvizsgálása. Fontosnak tartanám a
kamara által üzemeltetendő, a munkák során szerzett
tapasztalatokat összegző, könnyen és átláthatóan kereshető,
használható felület létrehozását, továbbá az egyes
eljárásokkal kapcsolatos anomáliák bejelentésének és
közzétételének lehetőségét, amely alapján a kamarai
érdekvédelem megoldásokat kereshetne és találhatna.
15. Mit üzenne azoknak az egyéni ügyvédkollégáknak, akik az idősebb korosztály tagjaiként kétségbeesve tapasztalják: egyre kevesebb esélyük van lépést tartani az informatikai technológiai fejlődésnek az igazságszolgáltatás terére való robbanásszerű megjelenésével, megértésével, alkalmazásával?
A kamarának az érdekvédelem során
etekintetben aktív segítséget kell nyújtania akár egy olyan
felület létrehozásával, ami ezen kollégák számára azonnali és
hatékony segítséget tud nyújtani. Elképzelhető, hogy
szégyenérzetet kelthet a másoknak triviálisnak tűnő probléma
jelzése írásban, vagy telefonon, azonban akár a névtelenséget
is megőrizve lehetne alapvető, de a tényleges jogi munkával nem
összefüggő technológiai, informatikai kérdésekben segítséget
nyújtani.
16. A BÜK életében mi az a három legfontosabb terület, amire Ön szerint a legtöbb költségvetési forrást kellene a kamarának biztosítania?
Erre a kérdésre a költségek
eloszlása és indokoltsága ismerete nélkül nem lehet megalapozott
választ adni.
17. Ha szavaznia kellene, hogyan döntene: a kamara választott tisztségviselői között a nők arányát kvótarendszerrel kellene biztosítani (ez esetben mi lenne a követendő arány?), vagy ilyenre nincs szükség, mivel a tisztségre jelölt nemétől függetlenül értékelendő: alkalmas-e az adott feladatra, avagy nem?
Teljesen egyenrangúnak tartom
magunkat a nőkkel, ezért nem látom szükségét annak, hogy kvóta
legyen meghatározva. A kvóta számomra a nemek közötti
egyenlőtlenség enyhe deklarálása, azonban a nemek egyenlőségének
megrögzött híve vagyok.
18. Hogyan látja a kamarai taggá lett jogtanácsosok helyét, szerepét és jövőjét a kamarai struktúrában?
Idővel, tapasztalatokat szerezve
lehet majd ezen kérdésre válaszolni.
19. Ismeri-e Ön, hogy miként vélekedik az átlagos hazai közvélemény az ügyvédségről?
Változatos. Attól is függ, hogy az adott személy egyáltalán
találkozott-e már ügyvéddel, és attól is függ, hogy ha igen,
akkor érdekét számára kedvezően tudta-e az ügyvéd képviselni.
20. Meg van-e elégedve azzal a
társadalmi fogadtatással, amiben a hazai ügyvédség részesül?
Nem. Az utóbbi időkben egyre
nagyobb probléma, hogy (talán a jelentős és nem alátámasztható
„árharc” miatt is) többen túlárazottnak vélik a munkánkat.
Munkadíj szempontjából más szakmák előnyt élveznek az
ügyvédekkel szemben, holott nagyobb a felelősség egy ingatlan
adásvétel, mint például egy frizura elkészítése kapcsán. Ma
már mindenki tudja, hogy egy akár egy festő legalább mekkora
összeget kér egy munka megvalósításáért, és az olcsóbb
mester persze nem jó, mert nem dolgozik olyan szépen, azonban az
ügyvédi munkánál a lehető legolcsóbbat keresik egyre többen.
Számomra kedvezőtlen tapasztalat továbbá, hogy a közvéleményhez
az ügyvédi hivatás túlnyomórészt csak úgy kerül bemutatásra,
hogy az ügyvéd a bűncselekmények elkövetőit védi, holott
hivatásunk ennél jelentősen kiterjedtebb.
21. Ha nem, mit tenne annak érdekében, hogy változtasson azon?
Meg kell találni azokat a
felületeket, ahol a közvéleményt elérve az ügyvédi tevékenység
ügyfelek által nem látott részletei, valamint az ügyvédi munka
értékének alapja és miértjei is bemutatásra kerülhetnek.
22. Mi az, amit mindezeken túlmenően fontosnak tartani elmondani az ügyvédség és a BÜK jövőjével kapcsolatban?
-
