Ügyvédfórum oldalunkon szeptember 27-én közzétettünk egy cikket, amiben összegeztük a BÜK tisztújítási előkészületeit és azt a sokrétű és eleven, színes egyéni kezdeményezést, ami a tagság és különböző szakmai-érdekvédelmi csoportosulásai részéről segíti ezt a folyamatot, főként a kamarai posztokra történő jelentkezők bemutatásával, bemutatkozásával. Ebben a közleményben tettük közzé azt a 21+1 kérdéscsokrunkat, amivel mi is segíteni szeretnénk a kamarai tagságot a jobb tájákozódásban. Csak annyit kértünk - s kérünk a jövőben is - a válasszal bennünket megtisztelő ügyvédektől, hogy a) a kérdésekre adandó válasz lehetőleg rövid és tömör legyen, b) a kérdésekre adandó válaszadás tetszőleges, arra válaszoljon, amire kedve van, c) kérdések sorrendje tetszőleges, úgy válaszoljon rájuk, abban a sorrendben, ahogy a legjobbnak látja (természetesen kivéve azokat az egymást kiegészítő kérdéseket, amelyek logikusan összetartoznak).

A következőkben közzé tesszük dr. Kollár Rózsa (képünkön), a K21-es csoport tagja által megküldött válaszokat. (Életrajza a BÜK hivatalos honlapján, a zárt oldalon és a kollegakxxi.com oldalon olvasható)

Szociális bizottsági tagnak jelentkezett.

1. 


Hogyan határozná meg: mi az ügyvéd?




Nagyon leegyszerűsítve egy olyan plusz tudással és
 tapasztalattal rendelkező személy, aki segíteni igyekszik a 
társadalom azon tagjainak, akik ezekkel nem rendelkeznek.
Természetesen az ügyvéd tevékenysége ennél sokkal komplexebb és
 bonyolultabb. Talán a többi kollégám is egyetért azzal a
véleményemmel, hogy hosszú évek munkája szükségeltetik ahhoz,
 hogy az ügyvéd maga megértse a szakma összetettségét, mennyire
 számítanak a tanult és a szerzett képességek és mennyire függ
egy ügy kimenetelének sikere vagy sikertelensége az ügyvéd-ügyfél
kapcsolattól.



 2. 

Ügyvédnek lenni: kenyérkereső foglalkozás, szolgáltatás,
 szakma, hivatás?




A magam részéről hivatásnak tekintem, mely ügyvédi
 hivatással rendelkező személynek meg kell élnie a
 tevékenységéből. Lecsupaszítva tekinthetjük akár
 szolgáltatásnak is, azonban ezen szóhasználat esetén én 
hiányolom a szó jelentéséből a tevékenységünk sokszínűségét,
 amely abban is megnyilvánul, hogy iratok gyártásán túlmenően
 akár pszichológiai, befektetési, pénzügyi és egyéb, szükséges
 tanácsokkal is ellátjuk a hozzánk fordulókat.

3. 

Hogyan határozná meg az ügyvédség helyét az
 igazságszolgáltatás rendszerében?




Egyértelműen a hozzánk segítségért forduló ügyfeleink
 jogainak védelme az elsődleges feladatunk. Sajnálatos módon azt
 érzem, hogy az elmúlt években az ügyvédek szerepét igyekeznek
 csorbítani nem csak az igazságszolgáltatás egyéb résztvevői,
 de a jogalkalmazók is.

4. V

annak-e az ügyvédi tevékenységnek Ön szerint sajátosan magyar
 vonatkozásai? Ha igen, melyik legfontosabbat emelné ki?




Nem hinném, hogy az ügyvédi tevékenységet lehetne ország
specifikusan nézni. Azt hiszem, inkább régiókat vehetnénk 
figyelembe. Az biztos, hogy a nyugat-európai ügyvédség (
ide sorolhatnám az észak-amerikai országokban tevékenykedő
 ügyvédeket is), annak megítélése, díjazása és szerepe a
társadalomban sokkal jobb pozícióban van, mint a közép-kelet,
 kelen-európai ügyvédség. (Ennek az okai nagyon összetettek,
 történelmi, politikai, társadalmi, stb.)

5. Mi a szerepe Ön szerint a nagy nemzetközi ügyvédi
 szervezeteknek?




Szerintem egyelőre az ügyvédek nem érzik a nemzetközi
 ügyvédi szervezetek bármilyen szerepét. Úgy gondolom, hogy a
 nemzetközi ügyekkel, külföldi ügyfelekkel is foglalkozó,
 nagyobb ügyvédi irodákat talán befolyásolhatják, érezhetik
 bármilyen tevékenységüket, de a magyarországi ügyvédség
 számottevő részéhez az ilyen jellegű információk – mármint
a nemzetközi ügyvédi szervezetek bármilyen szerezett eseményei,
felhívásai, konferenciái, stb. – el sem jutnak.




6. 

Mi az ügyvédi kamara szerepe az ügyvédi tevékenység/hivatás
 megélésében, gyakorlásában?



Az 
ügyvédi kamara szerepe jóval jelentősebbnek és hangsúlyosabbnak
 volt tekinthető azokban az évtizedekben, amíg a kamarai tagok
létszáma meghatározott volt és mint azt mindannyian tudjuk, ez a
szám akkoriban a jelenlegi fővárosi kamara tagjai számának
töredéke volt. Akkoriban a kollégák arcról is és névről is
ismerték egymást, aktívan tartották a kapcsolatot egymással, így 
joggal érezhették, hogy a kamara egyfajta védőburkot jelent
számukra. A létszám hatalmasra duzzadásával sajnos a fenti
előnyök elhaltak, a kollégák többsége számára a kamara a 
„kötelező tagság - kötelező tagdíj – fegyelmi eljárás”
 szavakat hívja elő, melyen nagyon fontos lenne változtatni.
 Fontosnak tartom megadni a lehetőséget a tagok számára azt, hogy
aki ennél többet vár a kamarától, az megkaphassa.




7. 

Vannak, akik azt gondolják: az ügyvédi kamara fölösleges 
intézmény. Mondjon három érvet, amellyel az ellenkezőjéről 
kívánná meggyőzni őket?




Fővárosi szinten a kamara kb. nyolcezer ügyvéd tevékenységét
igyekszik koordinálni. A napi szinten változó jogszabály tömeg,
az igazságszolgáltatás napi kihívásai, az informatika szerepének
megnövekedése, összességében az egész világ felgyorsulása
szükségessé teszi, hogy az ügyvédi tevékenységet végző
személyeket valamely „háló” fogja össze, amely védi is őket,
 azonban a kar szabályait felrúgó, sajnálatos esetben kárt is
 okozó kollégák elmarasztalása is elengedhetetlen. Véleményem 
szerint az egyik legfontosabb tevékenysége a kamarának a hivatása
 gyakorlása során – szándékosan vagy gondatlanul – eljáró
 kollégák számon kérése. De fontos, hogy sem az ügyvédeket
 igénybe vevő ügyfelek, sem az ügyvédek számára ne a fegyelmi
 eljárások és a fegyelmis kollégák jussanak először eszükbe az 
ügyvédi kamara hallatán.




8. 

Ha Ön szerkesztené ezeket a kamarai orgánumokat: a Pesti
 Ügyvédet, az Ügyvédek Lapját és a BÜK elektronikus
 hírlevelét, milyen fontosabb tartalmi változásokat vezetne be?




Amióta a napjainkat a közösségi média felületein (is)
éljük, azóta jobban látható, hogy mely kérdések 
foglalkoztatják leginkább az ügyvédeket. Én biztosan
 biztosítanék lehetőséget egyedi problémás esetek bemutatásának,
 fegyelmi ügyek általánosságban való ismertetésének és lehetne
 akár kérdéseken – válaszokon alapuló fórumokat is létrehozni
 azok számára, akik aktívabbak a napi ténykedésükön túl.




9. 

Alaposan áttanulmányozta és ismeri már az Ügyvédi
tevékenységről szóló törvényt (Üttv.-t)?




Elsősorban a munkámat érintő részeit ismerem
 részletesebben, de ez (sajnos vagy szükségszerűen) a többi
 jogszabállyal is így van. Szerencsére az adatbázisok azonnali
 elérhetőségének köszönhetően mára már az a fontos, hogy 
tudjuk, hol nézzünk utána valaminek.

10. Mi az, ami Ön szerint kihagyható-kihagyandó lett volna az 
Üttv.-ből?
-

11. 

Mit tart az Üttv. legfontosabb eredményének?



Az 
Üttv. bizonyos rendelkezései haladtak a kor elvárásaival.




12. 

Ön szerint mi a Budapesti Ügyvédi Kamara szerepe, súlya a honi
 ügyvédség életében?




A BÜK már csak tagjainak száma okán is nagyon jelentős
 szereppel bír a honi ügyvédség életében. A BÜK-ön kívüli
 összes többi területi ügyvédi irodának együttesen nincs annyi
 tagja, mint a BÜK-nek. Túlzással, de kijelenthetjük, hogy mérvadó
 a fővárosi ügyvédi kamara véleménye és nehéz lehet a BÜK 
álláspontjával, véleményével ellentétes területi kamarai
véleményt megismerni, átvinni. Mint már fentebb kifejtettem, a
kamara – a hangsúlyosabb és közismertebb tevékenysége által –
inkább egyfajta „regulázó gazdának” tűnik, mint a tagságot
 támogató és az érdekeket védő „atyának”.





13. 

Hogyan sorolná fontossági rendbe a BÜK előtt álló
tennivalókat, vagy mit emelne ki a három legfontosabbként az
alábbiak közül: tagdíjcsökkentés, kötelező továbbképzés
 rendszerbe állítása, klubélet felfrissítése, a tagság minél
 részletesebb tájékoztatásának megszervezése, a kamarai
informatikai rendszer továbbfejlesztése, a kamarai hivatali 
ügyintézés korszerűsítése, az ügyvédi biztosítás,
 nemzetközi kapcsolatok továbbépítése, bővítése?




Fontosnak tartom, hogy a kar tagjai azt érezhessék, hogy a
 munkánkat napi szinten érintő változásokra a kamara is gyorsan 
tud reagálni. Szükség esetén egyeztet, kérdez, megbeszél,
tanácskozik, oktat. Mutasson nyitottságot a tagok problémáira,
 kínáljon olyan gyorsan elérhető felületeket, ahol napi aktuális
 kérdésekkel is megkereshetők. Az utóbbi években komoly
erőfeszítések történtek mind a kamarai informatikai rendszer 
fejlesztése, mind az oktatás terén, inkább azt tartom továbbra
 is fennálló problémának, hogy ezen fejlesztésekből kimaradnak 
az ügyvédek, akik a fejlesztések irányát megadhatnák. Talán ha a kamara ezen fontos tevékenységét végző tagjai,
 alkalmazottjai, munkatársai közvetlenebb kapcsolatot tartanának
 fenn a tagokkal, akkor a fejlesztések és változások is testre
 szabottabbak lehetnének.




14. 

Mi hiányzik Ön szerint a fenti felsorolásból? Megnevezne ezekből
 hármat?




Sokat adhatna az arra igényt tartó kollégáknak, amennyiben
 a főváros szívében álló kamarai épületünk helyet adhatna –
 nem csak jogi témával foglalkozó – rendezvényeknek,
összejöveteleknek. Bár nyilván a kérdés nem egyszerű, de sokan 
hiányolják, hiányoljuk a Kamarában elérhető büfét, amely még 
limitált rendelkezésre állás esetén is lehetőséget teremtene
társalgásra, egyeztetésekre, baráti beszélgetésekre. Az 
informatikai rendszer fejlesztése napjainkban már nélkülözhetetlen.
 Szerencsére több kolléga kimagasló szinten foglalkozik a jog és
 informatika kérdéseivel együttesen és véleményem szerint az ő
 tapasztalataik, probléma felvetéseik nélkülözhetetlenek a
 kamarai működés, korszerűsítés során.





15. 

Mit üzenne azoknak az egyéni ügyvéd kollégáknak, akik az
idősebb korosztály tagjaiként kétségbeesve tapasztalják: egyre
 kevesebb esélyük van lépést tartani az informatikai technológiai
fejlődésnek az igazságszolgáltatás terére való robbanásszerű
 megjelenésével, megértésével, alkalmazásával?





A szemléletváltás elengedhetetlen már napjainkban is.
 Egyáltalán nem biztos, hogy azon ügyvéd kollégáknak, akiknek
meggyűlik a baja az informatika világával és akik képtelenek 
(vagy nem akarják) követni a fejlődést, továbbra is magányosan,
 egyéni ügyvédi irodájukban egyedül üldögélve kellene 
dühöngeni, szomorkodni, kétségbe esni a teendőktől. Én soha
nem dolgoztam egyedül és bevallom, nem is tudom elképzelni.
 Számomra nagyon fontos, hogy a mindennapjaimban is értekezhessek 
kollégákkal, segítsük és támogassuk egymást, megválaszoljuk
egymásnak a szalmai kérdéseket. Nem csupán hasznos, de talán a
 generációkat egymáshoz közelítő megoldás lehetne egyfajta 
mentori rendszer, amelyben kizárólag önkéntes alapon, kollégák
 vállalnák olyan, az informatikához nem értő 1-2 kollégával a
 kapcsolattartást, akik számára ez a fajta segítség a szakmában
 maradást, a megélhetést jelenthetné.




16. 

A BÜK életében mi az a három legfontosabb terület, amire Ön
 szerint a legtöbb költségvetési forrást kellene a kamarának 
biztosítania?




A kamara igen magas (1 mrd forint feletti) éves bevételéből
 a legnagyobb részt (ami több, mint 50%) a személyi jellegű
 kiadások jelentik. Kívülállóként ezt sokallom, bár hozzáteszem 
egyből azt is, hogy a BÜK tagjainak száma is nagyon magas (10 ezer
fő feletti) és folyamatosan növekszik a taglétszám. A kiszolgáló
személyzet számának követnie kell ezt is, azonban elkerülhetetlen
 az oktatásra és az érdekvédelemre szánt többletköltség is.
 Mivel az elmúlt évek kommunikációját minden szinten nagyon
 alacsony színvonalúnak tartottam, ezért szerintem ez egy fontos 
terület, amelyre szintén áldozni kellene. Nem csak a kamara és a 
tagok relációjában, hanem kifelé, a társadalom tagjai felé is.
 Ezért én jó ötletnek tartom a kamarai szóvivő pozíció 
létrehozását.




17. 

Ha szavaznia kellene, hogyan döntene: a kamara választott 
tisztségviselői között a nők arányát kvótarendszerrel
 kellene biztosítani (ez esetben mi lenne a követendő arány?),
vagy ilyenre nincs szükség, mivel a tisztségre jelölt nemétől 
függetlenül értékelendő: alkalmas-e az adott feladatra, avagy 
nem?



Nőként 
úgy gondolom, hogy az élet minden területén fontos az, hogy a nők
 minél nagyobb számban adjanak hangot véleményüknek. Bízom
 abban, hogy Magyarországon is elérkezik majd az az idő, amikor
 mind a politikában, mind a köztestületekben, a vezető pozíciókban 
legalább annyi nővel találkozhatunk, mint férfival. Természetesen
 az ideális az lenne, ha 50-50%-ban képviseltetné magát mindkét 
nem a választott képviselők körében, de ezt egy olyan kérdésnek
 tartom, ami nem erőltethető, elvárások sem támaszthatók. Minden 
tiszteletem azoké a kolléganőké, akik napi munkájuk, családjuk,
 gyermekeik ügyes-bajos dolgainak megoldásán, intézésén
 túlmenően még a kamarában is vállalnak megbízatást, akár
térítés nélkül is.





18. 

Hogyan látja a kamarai taggá lett jogtanácsosok helyét, szerepét
és jövőjét a kamarai struktúrában?



Számomra 
érthetetlen a jogtanácsosok ügyvédi kamarai tagsága. Nagyon
 rossz döntésnek tartom, így erre a kérdésre azt a választ tudom
 adni, hogy a jogtanácsosok jövőjét semmiképpen nem tudom
elképzelni az ügyvédi kamarában.




19. 

Ismeri-e Ön, hogy miként vélekedik az átlagos hazai közvélemény
 az ügyvédségről?



Természetesen vannak ismereteim erről és szomorúan
 állapítom meg, hogy a közvélemény általános vélekedése
 nagyon rossz az ügyvédekről. Bár ez egy általánosítás és
 örülök, amiért személyesen nem kellett semmilyen kellemetlen
 megjegyzést, véleményt elviselnem az elmúlt években, de igenis
rosszul esik, hogy a legtöbb ember szemében csak „szükséges
 rosszak” vagyunk, akik megkerülhetetlenek és akiket csak a pénz
 érdekel. Szerencsére ösztönösen és nem erőből harcolok az
 általános rossz megítélésünk ellen azzal, hogy
 lelkiismeretesen, precízen és legjobb tudásom szerint igyekszem
 minden feladatomat ellátni. A tisztességtelenség és 
erkölcstelenség a mi szakmánkban még elszomorítóbb és
 dühítőbb, hiszen tevékenységünk alapja az emberek belénk
vetett bizalma, mely bizalom összességében csorbul minden egyes
 olyan ügyben, melyben ügyvéd (és nem kolléga) élt vissza
 helyzetével.




20. 

Meg van-e elégedve azzal a társadalmi fogadtatással, amiben a
 hazai ügyvédség részesül?




Mindenki azzal lenne elégedett, ha a társadalom is elismerné 
a tevékenységünket és a munkánkat, de erre már csak azért sem 
számíthatunk, mert a társadalom tagjainak kevés fogalma van
arról, hogy mit is csinálnak az ügyvédek általában. Talán a
 kamara ebben is fokozottabban szerepet vállalhatna, egyes média
felületeken való tájékoztatással sokat lehetne javítani az
 ügyvédség elismertségén, a szakma elfogadottságán. Hiányolom
 a rádiókból és a televízióadókból a jogi témákkal
 foglalkozó műsorokat, meggyőződésem, hogy ezek komoly segítséget
 tudtak nyújtani a korábbi generációk tagjainak.

21.
 Ha nem, mit tenne annak érdekében, hogy változtasson azon?
-




22. 

Mi az, amit mindezeken túlmenően fontosnak tartana elmondani az
ügyvédség és a BÜK jövőjével kapcsolatban?




Fontosnak tartom annak az erősítését, hogy az azonos
 célokat szem előtt tartó és tenni akaró kollégák erejét,
akaratát, idejét és energiáját figyelembe kell venni és meg 
kell hallgatni egymást. Ideje, hogy a kamara értünk, az 
ügyvédségért dolgozó tisztségviselői ne az egymással vívott
harcaikkal, hanem a minket igazán foglalkoztató kérdésekkel és
 problémákkal legyenek elfoglalva.