Csaknem 1 millió 250 ezer ügy érkezett 2018-ban a bíróságokhoz - kezdte beszámolóját az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Dr. Senyei György Barna hozzátette: a befejezett ügyek száma ezt 3,6 százalékkal haladta meg. Minden ítélkezési szinten több ügyet zártak le a bíróságok, mint ahányat megkezdtek, az ügyhátralék 24,5 százalékkal csökkent.
Nincs azonban érdemi változás abban, hogy a központi régió bíróságai a legleterheltebbek, a Fővárosi, valamint a Budapest Környéki Törvényszékre, és a Fővárosi Ítélőtáblára érkezik az ügyek 40 százaléka az országban.
A perek több mint 86 százaléka fejeződik be egy éven belül - tette hozzá -, e téren az ítélőtáblákon volt a legnagyobb javulás.
Szólt arról is, hogy járásbírósági szinten az ügyek több mint 91 százaléka emelkedett jogerőre 2018-ban. Jelentősen csökkent a büntető ügyszakban hozott döntések hatályon kívül helyezésének száma, a megelőző évi 6,5 százalékról 3,8 százalékra.
Az Alkotmánybíróság tizenhat döntést semmisített meg, ezekből tíz határozat érintette a bíróságokat - ismertette.
Jelentős változást hozott a bíróságok életében 2018 a szabályozás megújulása miatt. Beszámolt arról is, hogy bár egyértelmű, mely esetekben kellett még a régi eljárási kódexet alkalmazni, és mikor az újat, előfordult, hogy reggel még a régi szerint járt el a bíró, két órával később már a másik szerint. Hangsúlyozta: mindez furcsa helyzeteket eredményezett, a bíróságok azonban zökkenőmentesen megoldották a feladatot.
Prioritásként említette az elektronikus eljárások, ügyintézések, kapcsolattartás kérdését, amelyet a bírók eszközellátásával is segítette a bíróság. Megjegyezte azt is: egyetlen ügyfelet sem érhetett hátrány amiatt, hogy nem rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra alkalmas eszközzel.
Szólt a tárgyalóterme videorendszerrel való felszereléséről, mint mondta, 2018-ban 72 tárgyalót láttak el ezzel.
Beszámolt a testület létszámadatairól is, valamint arról, hogy kiadásaik 62 százaléka személyi juttatás volt.
Az Országgyűlés előtti általános vita során felszólalt az Igazságügyi bizottság elnöke, dr. Vejkey Imre, a FIDESZ frakció részéről dr. Becsó Károly, a JOBBIK frakció részéről dr. Gyüre Csaba és dr. Varga–Damm Andrea, az MSZP frakció részéről dr. Varga László, valamint a DK frakció részéről Arató Gergely.
Dr. Senyei György Barna a vitát lezáró felszólalásában azt mondta, fontosnak tartja az együttműködést az OBT és az OBH között. Értékelése szerint a nexus megfelelő, a kapcsolat normalizálódott, igyekeznek kölcsönösen tiszteletben tartani egymás hatásköreit, együttműködnek.
Hangsúlyozta, a bírói függetlenséget ő is prioritásként kezeli. Az OBH túlhatalmát nem érzékeli - jegyezte meg.
Az Amnesty International (AI) idézett jelentésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem volt szignifikáns az abban megkérdezettek száma, de elképzelhetőnek tartja, hogy léteznek a jelentésben megfogalmazott vélemények. Ő - folytatta - 2018-ban tanácselnök volt, nem érzett a bíróságon dermedtséget, illetve befolyást sem.
Kitért arra, hogy a bíróságok kizárólagos szerepe az ítélkezés, ezért az egyéb irányú társadalmi szerepvállalás minimalizálása szükséges.
(Forrás: MTI)
