Az
egyik legkézenfekvőbb és legolcsóbbnak tűnő megoldásnak
ilyenkor mindig az ígérkezik, ha körülnéznek az interneten, hogy
más hasonló termékkörű webshop vagy online szolgáltató
honlapján mit találnak. Ezt követően megkezdődik a munka, a
szükséges általános szerződési feltételek, adatvédelmi
szabályzatok, impresszumok, cookie kezelési szabályzatok
összeállítása, általában más weboldalakon talált források
felhasználásával, összeollózásával vagy éppen a konkurencia
szabályzatainak egy az egyben történő átvételével „a
konkurencia biztosan jót írt, ha neki megfelel, akkor nekünk is jó
lesz” elv alapján.
De
biztosan rendben van a neten talált ÁSZF-ek, jogi szabályzatok
átvétele, másolása? És biztosan ez a jó megoldás?
– erről kérdeztük meg dr. Horváth Katalint, a Sár és Társai
Ügyvédi Iroda partner ügyvédjét
(képünkön).
A
szerződések, szabályzatok lehetnek-e szerzői jogilag védettek?
Egy
webáruház, honlap általános szerződési feltételeinek,
bankkártyás fizetési, vásárlási tájékoztatójának,
adatkezelési szabályzatának, cookie kezelési szabályzatának
elkészítése tekintélyes szellemi munkát igényel. Ezen jogi
dokumentumok elkészítéséhez alapos és széles körű jogi
ismeretek szükségesek, nem egyszerűen a jogszabályok,
paragrafusok bemásolásáról van szó, hanem azok adaptálásáról
a lehető legpontosabb jogi megfogalmazásban annak érdekben, hogy a
legnagyobb fokú védelmet nyújtsák a webáruház üzemeltetőjének.
Az ilyen szellemi tevékenység eredményeként létrejövő jogi
dokumentumok, szabályzatok, szerződések vajon szerzői jogi
védelem alá tartoznak-e? Követ-e el szerzői jogsértést az a
webshop, aki a konkurenciától veszi át szó szerint ezeket a
szabályzatokat?
A
kérdést az dönti el, hogy ezek a szerződések, szabályzatok
megfelelnek-e a szerzői jogi védelem alapvető kritériumának,
vagyis egyéni, eredeti jelleggel bírnak-e. A szerzői jogi törvény
alapján ugyanis a szerzői jogi védelem egyetlen feltétele, hogy a
mű a szerző szellemi tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti
jellegű legyen. Rögzíti ugyanakkor a jogszabály, hogy a védelem
nem függ esztétikai, minőségi, mennyiségi jellemzőktől vagy az
alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, vagyis az
esztétikailag ronda, vagy szakmailag, tartalmilag hibás, helytelen
alkotást is megilletheti a szerzői jogi védelem, ha egyéni,
eredeti jellegű.
Szerződések,
szabályzatok esetében az egyéni, eredeti jelleget elsősorban két
irányban kereshetjük.
Az
innovatív jogi megoldást nem védi a szerzői jog
Az
első irány szerint a szerződés, szabályzat egy olyan új
helyzetre, jogintézményre, ügylet típusra reagál vagy tartalmaz
jogi megoldást, szabályozást, amely addig nem létezett, vagy
létezett ugyan, de ilyen aspektusban, összefüggésben nem
foglalkoztak vele - vagyis egy új megközelítést, új variációt
tartalmaz. Ilyen például az innovatív új megoldások, vegyes,
atipikus szerződéses viszonyok, külföldi jogból átvett új
ügylettípusok szabályozása, de a nyolcvanas évek végén ilyen
volt például a korlátolt felelősségű társaságok, gazdasági
társaságok alapítása, belső szabályzataik elkészítése is.
Nem volt rá minta, a szerződések, szabályozó dokumentumok
tartalmát innovációval, a nulláról kellett kialakítani. Az
ilyen
innovatív,
újszerű jogi megoldások szabályzatokba, szerződésbe foglalása
azonban nem lehet tárgya a szerzői jogi oltalomnak
,
mivel ugyan jelentős szellemi teljesítményt igényelnek, azonban
nem rendelkeznek tartalmukban egyéni, eredeti jelleggel. A szerzői
jog ugyanis nem a szabályzat tartalmát, az abban foglalt jogi
megoldást védi, hanem annak kifejezését, ha az egyéni, eredeti
jellegű. „Az ÁSZF-ekben kidolgozott, bonyolult jogi megoldások,
vagyis a szabályzatok jogi tartalma tehát, hiába igényelnek nagy
idő és szellemi ráfordítást,
önmagukban
ötletnek, elvnek, elgondolásnak, eljárásnak, módszernek
minősülnek, és így kiesnek a szerzői jogi védelem alól, a
szerzői jogi törvény alapján nem részesülhetnek védelemben
.
Ugyanezt mondta ki a
Szerzői
Jogi Szakértő Testület
is számos, szervezeti és működési szabályzatról, üzleti
dokumentációról, szerződésről szóló szakvéleményében
(7/91, 10/91, 15/93 és 38/95. számú szakvélemények)” mondta el
dr. Horváth Katalin.
Mitől
lenne egyedi egy ÁSZF?
A
szerzői jogi védelem másik lehetséges iránya a szabályzatok,
szerződések nyelvezetének finomsága, stílusa, a használt
kifejezések, mondatszerkezetek, szóösszetételek, azaz a
megfogalmazás tartalomtól független egyéni, eredeti jellege. A
szerzői jogi védelem abban az általánosnak nem mondható esetben
illetheti meg a nyelvezete, megfogalmazása alapján a
szabályzatokat, ÁSZF-eket, ha azok nyilvánvalóan és jól
érzékelhetően eltérnek, különböznek a hagyományosan
alkalmazott szerződési jogi nyelvezettől. Az egyéni, elbeszélő,
elmesélő, humoros stílusban íródott szabályzatok, ÁSZF-ek
tartozhatnak esetleg ebbe a körbe, erre azonban példát
Magyarországon valószínűleg nem találunk, a vállalkozások a
jogi dokumentumaikban már csak a kellő komolyság biztosítása
érdekében is ragaszkodnak a tényszerű, tárgyilagos jogi
nyelvezethez és stílushoz. Kivételek azonban mindig vannak, mint
például az USA-ban az AFLAC (American Family Life Assurance Company
of Columbus) nevű életbiztosítási vállalkozás, amely elbeszélő,
elmesélő stílusban készítette el a biztosítási szabályzatait
annak érdekében, hogy azok az ügyfelek számára könnyen
olvashatók és értelmezhetők legyenek. Egy másik vállalkozás,
az Assurant Inc. átvette ezeket a szabályzatokat az egyedi
stílusukkal együtt, az amerikai bíróság pedig az ügyben
kimondta, hogy a szabályzatok szövegén, megfogalmazásán azok
egyéni, eredeti elmesélő stílusa miatt fennáll a szerzői jogi
védelem, amelyet a szabályzatok szövegét engedély nélkül
átvevő vállalkozás megsértett. Ezen nagyon ritka eseteket
leszámítva azonban egy átlagos, jogász vagy hozzáértő szakértő
(vagy esetleg laikus) által írt szabályzat vagy ÁSZF nem
rendelkezik olyan szófordulatokkal, mondatszerkezettel,
kifejezésekkel, humorral, amelyek a megfogalmazás, kifejezésmód
egyéni, eredeti jellegét biztosítanák, így azt mondhatjuk, hogy
szinte biztosan nem minősülnek szerzői műnek. Ebből eredően
pedig az ilyen nem védett szabályzatok, ÁSZF-ek lemásolása,
átvétele sem tekinthető szerzői jogsértésnek.
A
szerzői jogi védelem megbénítaná az üzletet
Ha
végiggondoljuk, hogy mit okozna egy esetleges szerzői jogi védelem,
akkor belátható, hogy sem a jogalkotónak, sem a joggyakorlatnak
nem lehet a célja a nyilvánosan elérhető és kötelezően a
honlapon megjelenítendő ÁSZF-ek, szabályzatok szerzői jogi
védelme. Szerzői jogi oltalom esetén ugyanis első kérdésként
rögtön felmerülne, hogy ki a szerző? Az ügyvédi iroda, aki a
szabályzatot elkészítette? Vagy az ügyvédi irodában dolgozó
ügyvéd, ügyvédjelölt, jogász maga? Vagy talán a jogi munkát
megrendelő vállalkozás, aki azt kiteszi a honlapjára? A szerzői
jogi törvény alapján, ha szerzői mű egy ilyen ÁSZF vagy
szabályzat, akkor annak elsősorban az a szerzője, aki azt
megalkotta. Tehát az ügyvédi irodában dolgozó jogász, vagy a
vállalkozás valamelyik alkalmazottja, akitől, ha munkaviszonyban
áll, az ügyvédi iroda, illetve vállalkozás a törvény alapján
megszerezte az összes szerzői jogot, ha pedig külső tanácsadó,
alvállalkozó vagy munkaviszonyban nem álló partner ügyvéd
készítette azokat, akkor ők minősülnek szerzőnek, akitől pedig
az ügyvédi iroda vagy megszerezte írásbeli szerződéssel a
szerzői jogokat, vagy ezt elmulasztotta. Az ügyfél a szerzői
jogokat legfeljebb az ügyvédi irodával, a vállalkozás partnere,
tagja készített szabályzat esetén a taggal kötött írásbeli
felhasználási szerződéssel szerezhetné meg. Ilyen írott
szerződés nélkül még arra sem lenne feljogosítva az ügyfél,
hogy a megkapott és kifizetett szabályzatokat közzétegye a
honlapján – annak ellenére, hogy ezt más jogszabály neki
előírja -, vagy hogy azt kinyomtassa, lemásolja, számítógépen,
szerveren tárolja. A szerzői jogi védelem ilyen szerződés nélkül
továbbá azzal a következménnyel járna, hogy az ÁSZF, szabályzat
bármilyen módosítására maga az ügyfél nem lenne jogosult, és
azzal más ügyvédet sem bízhatna meg, mert ahhoz is az eredetileg
a szabályzatot, ÁSZF-et elkészítő jogász, ügyvédi iroda vagy
esetleg a vállalkozótól azóta már kilépett tag, partner
kifejezett írásbeli engedélye kellene. Mindez pedig jelentősen
megnehezítené, adott esetben ellehetetlenítené az ÁSZF-ek,
szabályzatok folyamatosan jogszabályoknak megfelelően történő
módosítását, és végső soron a jogszerű működést.
Visszaüthet-e
később mások szabályzatainak a használata?
Természetesen azért, mert nem szerzői jogsértés mások szerzői jogilag nem védett szabályzatainak, ÁSZF-jének átvétele, lemásolása, nem jelenti azt, hogy ez a jogilag biztonságos és követendő megoldás. Mások szabályzatainak átvétele jelentős jogi és üzleti kockázatokkal jár:
- egyáltalán nem biztos, hogy amit a konkurencia vagy más vállalkozás használ, az megfelel a jogszabályoknak;
- hiába végez két vállalkozás hasonló tevékenységet, nincs két egyformán működő vállalkozás, webáruház, a vásárlási, fizetési folyamatok, a működés, a termékkör, a szállítási, elállási feltételek jelentősen eltérhetnek, amelyet a szabályzatoknak, szerződéseknek is pontosan követniük kell;
- ami kívánatos szabály egy másik webshopban, nem biztos, hogy előnyös a miénkben is, lehet, hogy kifejezetten hátrányos rendelkezéseket húzunk magunkra, ha a konkurencia dokumentumait használjuk,
- az sem zárható ki, hogy a versenytárs szabályzatai felületesek, hiányosak voltak, jogi csapdák, hézagok vannak benne,
- benne maradhatnak az előző vállalkozásról adatok, információk, amelyek kínosak ránk nézve és rontják az üzleti reputációt (például a konkurencia térkép adatai, címe, elérhetősége, cégneve, stb.).
A fenti jogi kockázatok részben igazak azokra a szabályzatokra, ÁSZF-ekre is, amelyeket sablonként, mintaként vásárolnak meg a webáruház tulajdonosok erre szakosodott szolgáltatóktól, maguk töltögetnek ki, és nem egyedileg az adott webshopra készültek. „Ezek a kockázatok, hibák, hiányosságok végül nagyobb kárt, veszteséget, bírságokat, jogi eljárásokat és jogi költségeket okozhatnak, mint amennyibe az egyedi, az adott webáruházra szabott szabályzat megfelelő szakemberrel való elkészíttetése került volna eredetileg. Mindezek elkerülése érdekében mindenképpen javasolt a webshopra testreszabott, egyedi szabályzatokat készíttetni szakemberrel, hiszen nincs két egyforma webáruház, ezért azok szabályzatai sem lehetnek tökéletesen egyformák.” – zárta dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje.