A nemzeti identitások védelme nélkül nincs jövője az EU-nak - mondja az AB elnöke

„Az Unió legújabb alapszerződése, az úgynevezett Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (2) bekezdése értelmében az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását. Azaz maga a legfontosabb Európai Uniós jogforrás biztosítja a jogi lehetőséget arra, hogy az Uniós szervek és a tagállamok között az identitásról békés és gyümölcsöző párbeszéd alakulhasson ki” – fejtette ki dr. Sulyok Tamás.

Beszédében az elnök arról is beszélt – olvasható az Alkotmánybíróság közleményében -, hogy a nemzeti identitásról az egyenjogúság alapján kell párbeszédet folytatniuk az uniós intézményeknek és a tagállamoknak. Az Európai Unió Bíróságának “monológja” helyett a luxemburgi székhelyű bíróság és a tagállami bíróságok közötti párbeszéd felé kell elmozdulni.

„A megoldás az érdemi bírói párbeszéd, a tagállami bíróságok szövetsége, megteremtése és fenntartása lehet. E párbeszéd és együttműködés mellett a magyar Alkotmánybíróság is elkötelezte magát döntéseivel” – tette hozzá dr. Sulyok Tamás.

„Végeredményben az Európai Unió jövője azon áll vagy bukik, hogy képes-e megvédeni polgárai egyéni méltóságát és ezen keresztül közösségei nemzeti identitását. Az EU és a nemzeti identitások védelme nem áll konfliktusban egymással. Éppen ellenkezőleg. A nemzeti identitások védelme és az Európai Unió kölcsönösen erősíti és kiegészíti egymást. Bármelyiket hangsúlyozzuk is túl a másik rovására, annak az érző, élő emberi lény fogja a kárát látni”– zárta beszédét az Alkotmánybíróság elnöke.