A hónapok óta tartó, többfordulós bonyolult ügy előzményeivel korábban több közleményünkben foglalkoztunk. Azzal a kérdéssel is, hogy vajon miért nem csatlakozik a magyar kormány az Európai Ügyészséghez. E közlemények közül a fontosabbak:

* * * * * * * ** * * * * * * *

Az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete két nappal az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács után, október 16-án adta meg végső hozzájárulását a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjének kinevezéshez – adta hírül az MTI.

Mandátuma hét évre fog szólni, miután a közösség pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben eljáró Európai Ügyészség a tervek szerint majd legkésőbb 2021 elején megkezdi működését.

A tagállamok többsége korábban Jean-Francois Bohnert francia ügyészt támogatta, de időközben még a párizsi kormány is beállt Kövesi mögé.

Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben huszonkét tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük.

Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye.

Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint Kövesi mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet.

A bukaresti kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Laura Codruta Kövesi megválasztása ellen, ami meglehetősen átpolitizálttá tette az ügyet.

Magyarország - ami t arról dr. Polt Péter legfőbb ügyész többalkalommal is nyilatkozott - nem kíván az Európai Ügyészséghez csatlakozni, miután azon a véleményen van, hogy a szervezethez való csatlakozás nagy mértékben "sértené a nemzeti szuverenitást".

(Fotó: Stephanie Lecocq / EPA / MTI)