A számla kiállítója vagyunk, és szeretnénk korrigálni az áfabevallást. Kell-e bizonyítani, hogy a másik félnél (a számla befogadójánál) a kézbesítés megtörtént? Sajnos a cég nem elérhető, már rendőrségi ügy is van belőle. A székhelyen a cég nem található – kérdezte az Adozóna.hu olvasója, amelyre Bartha Katalin okleveles adószakértő válaszolt..
Abban az esetben, ha egy szerződés, illetve annak nyomán az ügylet nem jön létre, de számlázás történt, az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény) „Adó alapjának utólagos csökkenése” tárgykörét szabályozó 77-78. paragrafusai az irányadók.
Az adóalap utólagos csökkentésének „feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik” [78. § (1)].
A meg nem történt ügylethez kapcsolódóan kibocsátott számla kapcsán az adó alapja tehát két feltétel együttes alkalmazása mellett lehetséges: érvényteleníti a számlakibocsátó a számlát, és visszatéríti az ellenértéket. Az érvénytelenített számla partnernek történő eljuttatásának vizsgálatakor a gyakorlatban az adóellenőrzés elfogadja, ha a számlakibocsátó igazolni tudja – például egy postai feladóvevénnyel –, hogy kiállította, és eljuttatta a számlát a partner részére. Ennek nyomán a korrekciót abban a bevallásban lehet csökkentő tételként szerepeltetni, amikor a két feltétel együttesen teljesül, vagyis az érvénytelenítő számlát is továbbítják a kibocsátó a partnernek, és vissza is utalják az ellenértéket.
Az adó alapjának utólagos csökkentése tárgykörben szükséges hangsúlyozni azt is, hogy abban az esetben, ha az ügylet megtörtént ugyan, de a partner nem egyenlítette ki a számlát, az említett rendelkezések nem biztosítanak jogszerű számlaérvénytelenítési lehetőséget.
