Dr. Varga Judit – az MTI tudósítása szerint – úgy fogalmazott: a
magyar bírók felkészültek és tisztában vannak a strasbourgi
jellegzetességekkel. Tájékozódásukban segíti őket az a hazai
anyagi jogi és eljárásjogi normarendszer, amit a jogalkotó széles
körű konzultáció és szakmai egyetértés mentén teremtett meg -
tette hozzá.
A miniszter szerint ha a jogalkalmazó szervek megfelelően járnak el, az
az EJEB előtti ügyek számának csökkenését jelenti. Példaként azt említette, hogy 2021. január 1-jén 516 függőben lévő kérelem
volt Magyarországgal szemben; 2009-ben ez a szám 1406 volt, ami
8962-re ugrott, de intézkedéseiknek köszönhetően "hazánk
már nincs a bíróság számára legtöbb eljárást biztosító
országok listáján".
Dr. Varga Judit szerint Magyarország az ítéletek végrehajtásának
javítását célzó folyamatban tevékeny szereplőként jelenik
meg. Hozzátette: a strasbourgi ítéletek és azok végrehajtása a
közélet figyelmének homlokterében van.
A jogalkotásban fontos szempont a strasbourgi kritériumoknak való
megfelelés is - hangoztatta a miniszter, aki szerint a hazai rendes
bíróság és az Alkotmánybíróság is egyre több határozatában
állítja viszonyítási pontként az EJEB gyakorlatát.
Az ítéletek végrehajtásának ugyanakkor "fontos feltétele,
hogy a strasbourgi döntések minősége megfelelő legyen",
világos és konzisztens döntések szülessenek, amelyek nem
mutatnak túl az adott állam nemzetközi szerződésből eredő
kötelezettségvállalásain - fogalmazott. Leszögezte: az EJEB
felhatalmazása az emberi jogok európai egyezményében foglaltak
értelmezésére és annak alapján az emberi jogi normák
érvényesülésére terjed ki, aminek egyensúlyban kell lennie a
tagállamok szuverenitásával és emberi jogi kötelezettségeivel.
Hozzátette: "sokszor láthatjuk", hogy ez az egyensúly
kényes, annak fenntartása a bíróságnak és a tagállamoknak is
érdeke.
A miniszter arról is beszélt, hogy ha az Európa Tanács (ET) szóba
kerül, a legtöbben annak legfontosabb szervezetére, az EJEB-re
gondolnak, sokan úgy emlegetik, mint az ET koronagyémántja, mivel
ezen az intézményen keresztül közvetlen kapcsolódási pontot
találnak a jogkereső állampolgárok magával a szervezettel.
Minden európai országban fontos kérdés, hogy az egyes
jogalkalmazó szervek mennyire veszik figyelembe a testület
joggyakorlatát - folytatta, megjegyezve: a döntések végrehajtására
kétféle megoldás létezik. A bíróság gyakran kártérítés
fizetésére kötelezi az államot, emellett adott esetben
jogalkotási és jogalkalmazási intézkedésekkel is megfelelhet az
alperes tagállam az ítéletben foglaltaknak - mondta, példaként
említve, hogy ezek az intézkedések különösen fontosak a
rendszerszintű jogsértést megállapító eljárásokban.
Magyarország esetében két ilyen döntés született a börtönök
zsúfoltsága és az eljárások elhúzódása esetén.
Elmondta: mindkét esetben megtették a szükséges lépéseket,
melynek következtében a börtönök zsúfoltsága esetén 2017
januárjától tették lehetővé, az eljárások elhúzódása
kapcsán pedig 2022 januárjától teszik lehetővé a belső
jogorvoslatot. Ezzel a két intézkedéssel Magyarország jelentős
ügytehertől szabadította meg a bíróságot és számottevően
csökkentette a függőben levő ügyek számát - közölte.
Dr. Varga Judit kiemelten fontosnak nevezte, hogy a jogalkotás hogyan
adaptálja a döntésekben foglaltakat. Hozzátette: maga az
egyezmény csak általános előírásokat fogalmaz meg, az egyes
rendelkezéseket a joggyakorlat tölti meg valódi tartalommal.
Dr. Paczolay Péter, az EJEB bírája a bíróság történeti fejlődését
ismertetve a többi közt arról beszélt, hogy a strasbourgi fórum
1960-ban hirdette ki első ítéletét, azóta 22 ezer ítéletet
hozott. Magyarország 2017 novemberében "állt a dobogón"
a beadott panaszok esetében, akkor több mint 11 ezer panasz
érkezett a bírósághoz. Arról is beszélt, hogy az EJEB munkája
nem csak abban mérhető, hogy mennyi ügyet zárnak le, a mennyiségi
csökkenés mellett a minőségi döntéshozatalt emelte ki és külön
felhívta a figyelmet a nagy hatással bíró ügyekre. Magyarország
esetében nyolc ilyen van folyamatban, példaként említve, hogy
ezek a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés mellett a
migránsokkal, illetve a nemváltással kapcsolatosak.
Bertrand Mathieu, a Panthéon-Sorbonne Egyetem Jogtudományi Karának
professzora arról beszélt: konfliktus alakult ki a bíróság és a
tagállamok között, a rendszer válságban van. Bizonyos államok
szeretnének fellépni az ítélkezési gyakorlattal szemben -
fogalmazott a jogtudós, aki a nemzeti identitás eszméje
újjáéledésének tulajdonította a jelenséget. A professzor
szerint a konfliktus helyett dialógusra van szükség és fontosnak
nevezte újra meghatározni a nemzeti, illetve az európai hatáskörbe
tartozó kérdéseket.
Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke az EJEB döntéseinek
precedenshatásáról beszélt, hangsúlyozva: a bíróság
döntéseinek végrehajtási kötelezettsége Magyarországot és nem
a bíróságokat vagy az egyes bírákat terheli
Kitért arra is, hogy a bíróság döntéseit - amennyiben az adott
ügyben Magyarország volt az egyik fél - általános jellegű
alkalmazási kötelezettség terheli, míg ha nem volt Magyarország
peres fél, akkor a rendes bíróságok kötelesek ismerni és
figyelembe venni az EJEB döntését, de szó sincs arról, hogy
minden értelmezést alkalmazniuk kellene. Arra is rávilágított,
hogy ha a bíróság döntése írott normatív szöveggel, például
alaptörvénnyel ütközik, akkor ezt az ellentmondást egy bíró
nem tudja feloldani.
