A
sokféleség elemei és következményei
A honi ügyvédi hivatásrend elsődlegesen a területi kamarákban folyó élete, működése, működtetése sokféle adottságaik miatt többféleképpen jelenül meg - hívta fel a figyelmet a március 9-i közgyűlésen elhangzott elnöki jelentésében dr. Halmos Tamás, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke. Elemzése szerint ezeket a különbözőségeket részben az egyes területi kamarák létszámbeli adottságai határozzák meg. Hiszen például a Budapesti Ügyvédi Kamara a maga mintegy nyolcezer tagjával eleve olyan tömböt képvisel, aminek sajátos érdekeit, működtetésének követelményeit, továbbá a szakmai tudáskoncentációjának adottságait, az ebből fakadó húzóerőt nem lehet s nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Ugyanakkor azonban ott van a másik tizenkilenc területi kamara, amelyekben az ország ügyvédségének másik fele él, sokkal kisebb - ezer és száz alatti taglétszámú - szervezeti egységekben.
A számarányok jelentette különbözőség mellett azonban a területi elhelyezkedésükből is sokféle különbözőség adódik - folytatta elemzését az elnök. Például vannak olyan területi kamarák, amelyeknek megyei központjában egyetem működik, jogi karral. Máshol ilyen lehetőségük - például a helyi szakmai továbbképzés bevezetésére - a jövőre nézve nincs.
De tán azt is figyelembe kell venni - hangsúlyozta -, hogy az országban vannak gazdasági értelemben jobban működő, iparosodottabb, élénk kereskedelemmel rendelkező régiók, s vannak kevésbé szerencsés adottságokkal rendelkező megyék. Az ország legkeletibb megyéjében például olyan speciális gondok is vannak, hogy nincs kellő számú olyan ügyvéd, aki büntető ügyekben kierendelhető lenne, pedig - megint csak a helyi adottságok miatt - az erre való igény magasabb, mint esetleg más megyékben, amelyek kevésbé érintettek határmenti létükből fakadó büntetőügyek magas számában.
Az ügyvédségnek azonban mindenhol meg kell találnia működési és egyben anyagi boldogulásának feltételeit - hangsúlyozta dr. Halmos Tamás.
Ebben a színes összképben mindenképpen üdvözlendő az, hogy az Üttv.-ben öszességében törvényileg is biztosított a hazai ügyvédtársadalom teljességének intézményi önkormányzatisága, érdekvédelmi és érdekérvényesítési lehetősége, ügyintézése sok ága-bogának feltételrendszere, amit közösen, országosan kell kialakítania és megszerveznie, működtetnie a Magyar Ügyvédi Kamara védőernyője alatt.
Sosem szabad azonban ezen közben figyelmen kívül hagyni - hívta fel a figyelmet - a területi kamarai adottságokat, jellegzetességeket, amelyeket részben összhangba kell hozni a többi területi kamarával, részben pedig megfelelő körülményeket kell biztosítani a sajátosságaikból adódó életkörülményeik fenntartásához, megerősítéséhez, fejlesztéséhez.
Bízik abban - mondotta dr. Halmos Tamás elnök -, hogy az ország ügyvédségének felét képviselő 19 területi kamarának a saját
adottságaikból fakadó véleményegysége
megfelelő módon tud megjelenni a MÜK jövőbeni döntéselőkészítési
és döntéshozatali rendszerében, amelyben megfelelő egységet
lehet teremteni a fővárosi és a többi területi kamara
érdekképviseleti és érdekérvényesítési törekvései között.
A jogalkotási dömping hátulütői
A továbbiakban dr. Halmos Tamás kitért arra, hogy az elmúlt évek jogalkotási dömpingje, Sárközy Tamás professzort idézve: „jogalkotási dühe” milyen súlyos helyzetet jelent az ügyvédség napi munkájában. Beszámolt arról, hogy az új Be. és főként a Pp. milyen ellentmondásokat tartalmaz, s ezekből milyen eljárási, anomáliák keletkeznek, amelyek következésképpen milyen mértékben rombolják az ügyvédség bizalmi tőkéjét az ügyfelek szemében. Végül mindez annak veszélyét hordozza magában, hogy sérül a jogkereső állampolgárok bizalma az igazságszolgáltatásban s az ügyvédség szakmai megbízhatóságában. Ez pedig végső soron a megbízások elapadásához is vezethet. Olyan súlyos eseteketkre is
utalt dr. Halmos Tamás - a megyei ügyvédi körökben több Pp.-vel
kapcsolatos bírói gyakorlatot felemlítve -, amelyek
közfelháborodást keltettek. Azt is megjegyezte, hogy ha tovább
csökken a perek száma - bizonyos kellően át nem gondolt,
változatos okokból kifolyólag - , nemcsak az ügyvédi bevételek
csökkennek, hanem egyéb nem kívánt jelenségek is fel fognak
bukkanni, mint például a peren kívüli „ügyintézés”, vagy
éppen a bírói létszámfeleslegből adódó problémák.
Anyagi
anomáliák
A sok mindent elsodró változások közepette az országban egy valami nem változott, másfél évtizede makacsul tartja magát - mutatott rá dr. Halmos Tamás - s ez a rendkívül alacsony ügyvédi óradíj a büntető kirendeléseknél. Országosan közismert és minden ügyvédi fórumon felemlített abszurditás ez az összeg. Köztudott, hogy a büntető ügyben kirendelt ügyvédektől nagy a szakmai elvárás, az azonnali készenlétből adódó kötöttség, miközben a minimális díjazás szinte megalázóan alacsony, nem áll arányban azzal a társadalmi elvárással, ami az ügyvéddel szemben megjelenik. E ponton az elnök kitért azokra az ellentmondásokra, problémákra, amelyek a büntetőügyekben eljáró ügyvédek kirendelési rendszerében permanensen jelentkeznek. Ezek orvoslása - a nyomozóhatóságokkal történő sürgős egyeztetések mellett - nem tűr halasztást.
Az ügyvédség általános helyzete nem független a kamarák anyagi helyzetétől, a kamarai gazdálkodás lehetőségeitől - folytatta dr. Halmos Tamás. Pénzügyek meglehetősen borulátó hangot ütött meg, amikor jelezte: a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara megkezdte anyagi tartalékaink felélését. Az alapvető problémát abban látja, hogy miközben az Üttv. a legszélesebb értelemben biztosítja az ügyvédi hivatásrend önkormányzatiságát, egyidejűleg - bizonyos értelemben az ügyvédi kamarai, jelesül a Magyar Ügyvédi Kamarára terhelt ügyintézés koncentrálása miatt - olyan anyagi terheket ró a MÜK-re, amelyet (mivel a MÜK szerinte is helyesen nem kér és nem kap semmiféle állami támogatást egyébként elvileg indokolt esetben sem, amikor pl. állami munkaterületektől vesz át tennivalókat) a szervezet csak a területi kamarai befizetésekből képes fedezni. Ilyen értelemben - dr. Halmos Tamás elemzése szerint - miközben a honi ügyvédség olyannyira fontos önkormányzatisága, ebből adódóan általános társadalmi presztízse, megítélése is stabilizálódott, az ennek fenntartásához szükséges területi kamarai anyagi háztartásban bizonytalanság keletkezett, ahogy fogalmazott: „gazdasági önállóságunk megtépázódott”. Magyarázata szerint bár a területi kamarai tagdíjaknak csak a törvényileg előírt minimumát, 25%-os befizetést megállapító MÜK mértéktartó volt, de, mint fogalmazott: „ez nekünk, vidékieknek már így is túl sok”.
Miközben köztudottan minden költség emelkedik, ehhez
képest stagnálnak a területi kamarai bevételek - mutatott rá az
elnök. Egyre nagyobbak az adminisztrációs kötelezettségek. A
regionális fegyelmi bizottság bevezetésével a költségek
emelkednek, a rezsiköltségek növekszenek. Mint elmondta: esetükben
a regisztrációs díj 50%-os kényszerű csökkentése nagy
érvágást jelentett. A kiutat abban látja, hogy vagy kezdeményezik
a tagdíj emelését, vagy több adminisztratív feladatot vegyen át
a MÜK (számítástechnika, informatikai kötelezettségek), így
könnyítve a területi kamarák kiadásait. Másik lehetőség: az
ügyvédek bevételi lehetőségeit kellene növelni. Ismét utalt az
egyik neuralgikus pontra: tarthatatlan az ügyvédi kirendelés
jelenlegi, alacsony óradíja.
Kamarai
napi élet
A megyei ügyvédség megfelelő szzakmai kapcsolatot ápol a társszervezetekkel, a bűnüldöző és nyomozó hatóságokkal fenntartott szakmai kapcsolat azonban sok tekintetben javításra szorul - mondta el a továbbiakban az elnök.
Kiemelte, hogy a nyíregyházi kamarai közéletben milyen fontos mozzanat a szomszédos romániai megye, a Szatmár Megyei Ügyvédi Kamarával fenntartott, immáron évtizedeken átnyúló szakmai-baráti kapcsolat, amely révén kölcsönösen betekintést kaphatnak a másik ország ügyvédtársadalmának életébe, a másik ország jogrendjébe, s segíthetik egymást az országhatáron átívelő ügyvédi tevékenység zökkenőmentes végzésében. Külön köszönetet mondott a MÜK-nek azért, hogy legutóbb igen komoly szakmai látogatást szervezett részükre, amelynek során a parlamentbe is eljutottak, s ott szakmai eszmecserét folytathattak a magyarországi jogalkotás részletkérdéseiről.
A továbbiakban az elnök egyebek mellett kitért a kamarai tag jogtanácsosok nyíregyházi integrációjára. Magas a kamarai tag jogtanácsosok létszáma, a budapesti után után a legmagasabb. Legtöbben a megyei kormányhivatalokból jöttek. Elnökhelyettest is adnak az Üttv. szerint. Igen aktívak a kamarai közéletben. A közigazgatási ügyekben jártas kamarai tag jogtanácsosok sokat segítenek a kamarának.
Érdekességként azt is elmondta, hogy az Üttv. által lehetővé tett, más kamarai tag által működtetett ügyvédi fiókiroda bejegyzésének új intézményével a megyében eddig ketten éltek. A kamara életébe fontos mozzanatként kiemelte: 2019-ben megalakult az Üttv. szerinti, esetükben a BAZ Megyei és a Heves Megyei Ügyvédi Kamarával közösen létrehozott regionális fegyelmi bizottság.
Részletesen szólt a továbbiakban a az országos programról, a rövidesen bevezetendő kötelező ügyvédi továbbképzés előkészítő munkálatairól, a büntetőügyekben rendszeresített ügyvédi kirendelések körüli bonyodalmakról,
Az ügyvédi utánpótlás nevelésének összetett
ügyét elemzve, kiemelte, hogy regionális perbeszéd versenyben a
megyéhez tartozó dr. Orosz László
nyíregyházi ügyvédjelölt lett az első,
aki az országos versenyen is helytállt.
Kellő
figyelemmel és fegyelemmel! - vélemények, beszámolók
Az elnöki jelentést követő hozzászólások sorában többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a törvényalkotási dömping milyen hátrányos helyzetet tud jelenteni a jogkereső állampolgárok - ügyvédi ügyfelek - ügyeinek gördülékeny intézésében, s oda kellene hatni, hogy ez a törvényalkotási „hév” éppen az állampolgárok érdekében mérséklődjék.
Szóba hozták a kirendelt ügyvédi, valamint a jogi segítségnyújtó szolgálatban végzett munka után járó megalázóan alacsony óradíjat, ami akár kontraszelekcióhoz is vezethet.
A bizottsági beszámolók sorában dr. Juhász Attila vezető fegyelmi biztos szerint 2018-ban főleg okirat-szerkesztési problémákból adódtak a fegyelmi ügyek. Gyakorlati hiba: ügyvéd-ügyfél közötti kommunikácó esetlegessége. Az ügyvédi kioktatás kötelező ugyan, de ezen a téren is mutatkoznak szórványosan hiányosságok. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2019. január 1-jétől új fegyelmi szabályzat van, új bírsági tételekkel. A jövőre vonatkozóan ezt az egyszerű ám lényeges vezérelvet ajánlotta az ügyvédeknek a napi munkájukoz: Kellő figyelemmel és fegyelemmel!
Dr. Juhász Barnabás az ellenőrző bizottsági jelentésben kiemelte: örömteli jelenség, hogy javult a fizetési fegyelem. Bevételi növekedés is volt a kamarai tag jogtanácsosok belépése miatt. Még a kiadások is csökkentek némileg a beszámolási időszakban. Ugyanakkor a 2019-es év olyan lesz, „mint amikor egy pusztító hurikán söpör végig a vidéken”: elvisz az összes kamarai megtakarításokat.
Dr. Thuróczy Csaba az Etikai Bizottság elnöke, az Összeférhetetlenségi és Felvételi Bizottság elnöke nevében is arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy nem került sor a beszámolási időszakban összeférhetetlenségi és etikai ügyekre. A Felvételi Bizottság pedig, minden felvételi ügyben véleményt nyilvánított.
Mindezek után dr. Spisák Béla kamarai titkár előterjesztésében meghallgatták, megvitatták és elfogadták a múlt évi gazdálkodásról szól beszámolót és a 2019. évre szóló kamarai költségvetést.
A közgyűlésen dr. Bánáti
János, a Magyar Ügyvédi Kamara részletes
ismertetést adott azokról az időszerű kérdésekről, amelyek a
hazai ügyvédség jelenét, s nem utolsó sorban a jövőjét is
meghatározzák majd.
Kitüntetések,
elismerések
Mint minden évben, a kamara ez alkalommal is köszöntötte a kiemelt munkát végző tagjait és kitüntetéseket, díjakat adományozott.
Dr. Taraszovics Ilonát köszöntötték, aki 2002-2018 között a kamarai titkári feladatokat látta el. Az elnök méltató szavai szerint nagy szerepe volt a kamara szervezeti struktúrájának és közéleti szerepének stabilizálásában. E tevékénységét az elmúlt évek során kamarai díjakkal ismerték el.
A kamara Életmű-díját idén dr.
Thuróczy Csabának ítélték oda,
példamutató ügyvédi munkájáért és a kamarai közéletben
választott tiszségviselőként folytatott, népszerű közösségi
emberként, kollégaként végzett tevékenységének
elismeréseképpen - amint azt méltató beszédében dr.
Huszár Dániel ügyvéd ismertette (a
méltató szavakat teljes terjedelmében itt lehet elolvasni:
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1997283280350104&id=100002053541360&sfnsn=mo
A díjat az ünnepelt családja jelenlétében vette át; mindkét fia - egyikőjük külügyi szolgálatban, másikójuk ismert színművész - jogász végzettségű.
Aranygyűrű
elismerést kapott 25 éves ügyvédi példamutató pályafutása
elismeréseként dr.
Arnótfalvy Sarolta, dr.
Csermely Tibor, dr. Horváth Ildikó, dr. Isaák László, dr. Kovács
Katalin, dr. Rubi Gabriella.
