A köztársasági elnök 447-2/2016. számú levelével a törvényt megfontolásra visszaküldte - mint arról egy korábbi közleményünkben mi is beszámoltunk. Az elnök szerint bizonytalan az ellenőrzési hatáskör terjedelme, és más bizonyítási eszközök alkalmazása felvetheti az Alaptörvény sérelmét is.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a visszaküldés kérelmezése érdekében interveniált, majd az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének, dr. Gulyás Gergelynek a kérésére kifejtette álláspontját.
A BÜK nagy
megelégedésre - mint arról elektronikus hírlevelében beszámol - a kamara aggályaival és javaslataival az érintett
két tárca (EMMI és IM,) valamint a Törvényalkotási Bizottság
is egyetértett, így az általuk újraszövegezett módosításhoz
egyetértő nyilatkozatot tehetett a kamara. A törvény új, 53/D
§-a a közigazgatási szerv ellenőrzési jogköreihez beiktatta a
civilizált államokra jellemző összes garanciát.
A legörömtelibb viszont az - írja a kamarai közlemény -, hogy az EU egyes államaiban is követelt, és csak néhány államban alkalmazott eljárásrendet vezetett be az ügyvédi titokra: „az ügyfél és ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett adat, vagy az azt rögzítő irat az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában bizonyítékként nem használható fel, illetve nem vizsgálható meg, nem foglalható le, szemle során a birtokos az ilyen irat felmutatására nem kötelezhető”. Tehát nem az eljáró közigazgatási szerv dönti el rátekintéssel, hogy mi az ügyvédi titok, hanem a bírósághoz kell fordulnia, és egy nemperes eljárásban független harmadik fél mondja ki a verdiktet.
