Megőrizni az önazonosságot - korszakokat átívelve

Dr. Tóth M. Gábor kamarai elnök

A mácius 29-én megtartott közgyűlésen elmondott elnöki beszámolójában rövid történelmi visszapillantás keretében dr. Tóth M. Gábor elnök megemlékezett a 145 évvel ezelőtt elfogadott első kodifikált hivatásrendi normáról, az ügyvédi rendtartással foglalkozó 1874. évi XXXIV. törvénycikről. Különösen időszerű ezt felidézni - hangsúlyozta -, amikor egy olyan esztendő értékelésére kerül sor, amelyben szintén hatályba lépett egy, az ügyvédség munkáját alapvetően befolyásoló és azt megváltoztató új törvény, az Ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Üttv.).

Az elnök egyebek között ekként summázta a történelmi tanulságokat: a hazai ügyvédség már számos sorsfordító eseményt megélt, és „minden esetben tudott adaptálódni a politikai-gazdasági-társadalmi környezethez, az új szabályrendszerhez. Meggyőződésem, hogy nem lesz ez másként most sem.”

A korabeli törvény indokolásából vett idézetekkel az elnök arra utalt, hogy vannak olyan állandó értékek és alapvetések, melyek hosszú évtizedeken át sem változnak, máig hatnak. Mégis az élet minden területének szükséges velejárója a változás. „Hivatásunk gyakorlása során is ebben a paradox kettősségben kell megélnünk mindennapjainkat. Változnak a jogszabályok, hivatásrendünk szabályai, a minket körülvevő szabályozói környezet, az igazgatási vezetőink és testületeink, a munkavégzés feltételei. Nem túlzás talán azt állítani, hogy az ügyvédi tevékenység jellege az elmúlt öt évben többet változott, mint az elmúlt ötven évben”.

A kényszerből erényt kovácsolni

A mai ügyvédség előtt álló kihívásokról szólva egyebek mellett kiemelte a korszerű kikerülhetetlen elektronikus ügyintézés által jelentett ellentmondásos helyzetet. A technológia elsősorban a rutint képes kezelni, a jogalkalmazásban pedig semmi sem idegenebb a rutinszerűségnél - mondotta. Az elektronizáció térnyerésétől sem félni, sem megijedni nem kell, és ha már kötelező, csináljuk jó kedvvel. Dr. Havasi Dezső, a Győr-Moson-Spron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét idézte, aki azt mondta: humanizálva kell a munkánk részévé tenni a kikerülhetetlen elektronikus ügyintézést. Amíg az elektronizáció az ügyvéd munkáját segíti, hatékonyabbá és gyorsabbá teszi, a folyamat alapvetően üdvözlendő.

Szerencsére azonban vannak olyan fundamentális értékek - hangsúlyozta dr. Tóth M. Gábor elnök -, amelyek 1874 óta állandóak. A hivatásbeli függetlenség, mely értendő a szakmai önigazgatás és a gazdálkodás teljes függetlenségére, a fegyelmi jogkör gyakorlásának továbbra is kamarai kizárólagos jogként való megtartása, a bizalom és annak esszenciája, az ügyvédi titok, mind-mind olyan, a tevékenységünk gyakorlásához szükséges attribútumok, melyekhez minden körülmények között ragaszkodnunk kell.

Az elnök elmondta, hogy a beszámolási időszakban, 2018-ban, amelyet joggal nevezett korábban dr. Bánáti János, a MÜK elnöke az ügyvédség szempontjából a változások évének: hatályba lépett az Üttv., három új perrendtartás, a teljes elektronikus kapcsolattartás és lezajlottak a területi kamarai választások.

E tekintetben az elnök a következőképpen értékelte a helyzetet: „Büszke vagyok arra és köszönöm, hogy a tagság bizalmából ezt a generációváltást én vezényelhetem le. A kamara vezetését az ügyvédi közélet különböző szintjein már bizonyított személyek vették át, de jelentős számban kerültek be a testületekbe új arcok, akik az intézményes közélettel most kerültek közelebbi kapcsolatba.”

Az Üttv. az alany helyett a tevékenységet állította a középpontba

Az Üttv-t elemezve a BÜK elnöke egyebek között úgy vélekedett, hogy az új hivatásrendi norma a szabályozás fókuszába az alany helyett a tevékenységet tette, s e szellemben a jogszabály egyik jelentős újítása, hogy lehetővé tette a magán- és a közszférában dolgozó jogtanácsosok és jogi előadók ügyvédi kamarai integrációját. Ennek folyományaként jelentős különbözőségeket mutató, nagy létszámú közösség lépett be a kamarába és kezdte meg működését. S immáron saját tagozatukon keresztül artikulálják az érdekeiket. Az elnök helyzetelemzése szerint ma nemcsak a klasszikus ügyvédi tevékenységet végző és jogtanácsos kamarai tagok között húzódik „némi törésvonal”, hanem a magán és közszféra jogtanácsosai között is. Bár alapvető a különbség a független ügyvéd és az alkalmazotti statusban lévő jogtanácsos kamarai tag között, az integráció után azonban egy évvel kijelenthető, hogy „a kényszerházasság kisebb döccenőkkel, de működik”. Kijelentette: a kamara elnökeként mindent meg fogo tenni azért, hogy „az együttélés problémamentes” legyen.

Fontos változásként értékelte dr. Tóth M. Gábor elnök, hogy az Üttv. a területi kamarák önálló szabályzatalkotási jogkörét kizárólag az Alapszabályra hagyta meg, a reguláció a jövőben a MÜK testületeinek feladata. A mintegy negyven szabályzat megalkotása – mint köztudott – 2018 novemberére befejeződött. Egy, a területi kamarákat, így a BÜK-öt is érintő fontos láncszem azonban még hiányzik: a továbbképzési szabályzat „végrehajtási rendelete”. Közjogi értelemben nem kiemelt jelentőségű, nem kell hozzá IM jóváhagyás, a szó köznapi értelmében, tartalmánál és a gyakorlatra kifejtett hatásánál fogva viszont egyértelműen az.

Kötelező továbbképzés: legyen inkább áldás, mint átok

A kötelező kamarai továbbképzésről szólva hangsúlyozta: inkább áldás, mint átok legyen. Ehhez sokat adhat, ha további vállalhatatlan terhet a tagság számára nem jelent, ezért a kamarai szolgáltatásnak ki kell terjednie arra, hogy a megszerzendő kötelező kreditpontok nagy részének forrása a befizetett tagdíj legyen. A feladat hatalmas, hiszen a területi kamarának kell ellenőrizni a továbbképzési kötelezettség teljesítését, nyilvántartani a megszerzett kreditpontokat, gondoskodni kell az oktatók kiválasztásáról, megbízásáról, módszertani és szakmai felkészítéséről, díjazásáról, mely nyilvánvalóan adminisztratív, számítástechnikai, és ezáltal financiális szempontból is jelentős többletterhet ró a területi kamarákra, így a BÜK-re is. Az elnök jelezte: a kihívások teljesítésének zökkenőmentes előkészítése miatt a MÜK vezető testületében kezdeményezni fogja, hogy a képzési időszak – az előzetes tervekkel ellenétben – ne 2019. szeptember 1. napján, hanem az adminisztrációt is segítően – naptári évhez igazodóan – 2020. január 1. napján induljon.

Dr. Gyalog Balázs főtitkár

Pp.: készüljünk a változtatására

A kamarai és a napi működés kereteit meghatározó Üttv. mellett a legnagyobb változás kétségkívül a perjogi szabályok teljes megújítása volt. Az új Pp. hatályba lépését követően - a BÜK elnökének értékelése szerint - sokkal kevesebb polgári peres kereset érkezett a bíróságokra; a statisztikai értelemben befejezettnek minősülő ügyek több, mint a harmada valójában el sem kezdődött a visszautasításoknak köszönhetően; az ilyen mérvű formalizált jogalkalmazás veszélyeztetheti a polgárok jogérvényesítéshez és tisztességes bírói eljáráshoz fűződő jogát; az ügyvédi munka ellátásához elengedhetetlenül szükséges bizalmi elvet áshatja alá azzal, hogy a megbízó okkal teheti fel a kérdést, hogy „ha egy ilyen egyszerű kihívást sem tud az ügyvéd teljesíteni, akkor mi lesz a nehezebb érdemi szakaszában a pernek”.

Mértékadó helyekről is egyre többször hallani - hívta fel a figyelmet dr. Tóth M. Gábor -, hogy szükséges a Pp. mélyreható változtatása, amelyben az ügyvédi kar kiveheti a részét a kodifikációból.

Buktatók az ügyvédi kirendelés körül

A Be. egy teljesen új védői szerepfelfogást vár el az ügyvédi tevékenység gyakorlójától - folytatta helyzetelemzését a BÜK elnöke -, hiszen a megindult büntetőeljárások egyezségkötés útján történő rendezésével évtizedes beidegződéseket kell lebontani, de nemcsak az ügyvédségnek, hanem a társ-hivatásrendeknek is, amit egyelőre nem tapasztal.

Az új Be. hatályba lépésével régóta dédelgetett ügyvédi álom vált valóra azzal, hogy a kijelölés intézményének bevezetésével érdemi változást érték el a hatósági kirendelések gyakorlatában. Annak érdekében, hogy a Be.-ben előírt hatékony védelem megvalósuljon, 2018 decemberében elvégezték a budapesti kamarán belül a kirendelhető ügyvédek listájának aktualizálását, és most már csak olyan személy szerepel azon, aki vállalja az ezzel együtt járó terheket.

A kezdeti gyermekbetegségek után mára azt lehet mondani - jelezte az elnök -, hogy a rendszer - a MÜK-nek köszönhetően - flottul működik, megvalósítva a kijelölt védők régi kérését is, hogy a kijelölés tényéről automatikusan értesítést küld az ügyvédnek.

A kirendeléssel kapcsolatban azonban két húsbavágó kérdésre hívta fel a figyelmet, melyet a kamarai vezetésnek fel kell karolnia és el kell járni a jogalkotónál a módosítás ügyében. A díjemelést ugyanabból az alapjogi szemléletből kell levezetni, mint a tolmácsdíjat, vagy a szakértői díjat. Ez a két terület a felkészülési díj és a kirendelt védői óradíj. Felvették a társhatóságokkal a kapcsolatot annak érdekében, hogy a felkészülési díj megállapításával kapcsolatos joggyakorlat mellőzze az ügyvédség számára hátrányos megállapításokat. Fontos lenne továbbá annak eldöntése is - mondta az elnök -, hogy más területi kamarák mintájára a fővárosban is meg akarják-e valósítani az ún. ügyeleti listát, ami 18.00 és reggel 6.00 óra között lépne életbe, és azok a védők szerepelnének rajta, akik kifejezetten vállalják, hogy ezen időszakban, illetve hétvégén hajlandóak eljárási cselekményen megjelenni és egyébként szerepelnek a „teljes” listán.

A tét a kollégák bizalma

A tavaly novemberi kamarai választásról és tisztújításról szólva, a szubjektív észrevételek mellett azon értékelésének adott hangot, amely szerint „az egyéb választások során megszokott technikák és kampányelemek azok negatív kísérőjelenségei nélkül jelentek meg, és a kar épülését szolgálták. Példát mutattunk abból, hogy tisztességes küzdelemben, érdemi mondanivalókat ütköztetve lehet versenyezni a kollégák bizalmáért.”

A BÜK jelenlegi helyzetéről számot adva dr. Tóth M. Gábor elnök elmondta: a legfontosabbnak azt tartja, hogy a BÜK mentes a belső konfliktusoktól és a vezetés minden energiáját arra tudja fordítani, hogy a budapesti ügyvédek újra közel érezzék magukhoz köztestületüket. Határozott meggyőződése, hogy a kamarai vezetés nem szigetelődhet el a tagságtól, állandó és kétirányú párbeszédre van szükség. „Ennek érdekében – és azért, hogy a hivatás gyakorlói közötti eddigi gyenge kohézió erősödjön - folyamatos kommunikációt tartok fent a Hírlevélben, a Facebookon, és igyekszem valamennyi megkeresést – amit lehet – érdemben megválaszolni” - mondotta.

Szakmai-kodifikációs munkacsoportokat hoznak létre a jogalkotói felhívásokra történő hatékony és gyors reagálás megteremtése és a jogalkalmazói problémákra proaktív fellépés érdekében.

Szemléletbeli változtatást hajtottak végre a kapcsolattartásban, mivel a kamara tagja nem ügyfél, hanem quasi tulajdonos a köztestületben. Az ügyfélszolgálat helyett szolgáltató iroda valósítja meg a gyors és udvarias egyablakos ügyintézést.

Jelen kögyűlésre vár a feladat, hogy elfogadja az elkészült új Alapszabályt.

Referens rendszert vezettek be az elnökségben.

A kamarai tanácstermet olyan hangtechnikai eszközökkel szereltették fel, amely az elnökség és egyéb kamarai testületek ülésének dokumentálsát képes segíteni, hogy a jegyzőkönyveket aztán a kamara honlapjának zárt felületén a tagság számára nyilvánosságra tudják hozni.

Tárgyalást kezdtek a bíróságok fővárosi vezetőivel a visszautasítások körül kialakult Pp. anomáliák tapasztalatainak kiértékelése és a gyakorlat normalizálása érdekében. Megbeszélést folytattak rendőrségi vezetőkkel, hogy egyeztessék az ügyvédi kirendelésekkel kapcsolatos, a fővárosban eddig felvetődött tapasztalatokat. Találkoztak a BKKB, a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla, a BVOP, és a fővárosi közjegyzők képviselőjével.

„Újra van élet a Kamara székházában; de nincs megállás, a tagság vegye azt vissza magának, melyhez minden támogatást megadok. A Kamara székháza nem lehet elefántcsonttorony” - mondta az elnök arra utalva, hogy a székháznak a kamarai tagság társaséletének is helyt kell adnia.

Az elektronikus jogi adatbázishoz való hozzáférés továbbra is biztosított. 2019. december 31. napjáig meghosszabbították – az eredeti ajánlathoz képest ötmillió forinttal kevesebb szolgáltatási díjért – beépítve a polgári nemperes eljárások iratmintatárát.

Hosszú hónapok adósságától megszabadulva, elindították az elmaradt ügyvédi és egyéb igazolványok beszerzését.

Szigorú törvényi kötelmek szorításában

A tagdíjtartozások ügyéről szólva a BÜK elnöke egyebek mellett elmondta: az Üttv. nem enged mérlegelést a kamarának a tagság megszüntetése kérdésében, ha az ügyvéd tagdíjfizetési, bírságfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. Ilyen esetben - törvény kötelező rendelkezésén alapuló közigazgatási ügyről lévén szó - méltányosság gyakorlására és a nem törvénysértő határozat visszavonására a jogszabály nem ad lehetőséget. Az elnökség sajnálkozását és aggodalmát fejezte ki az ügyvédi kar egészének üzleti- és létfeltételei elnehezedése miatt, de a tagdíjfizetéssel kapcsolatos törvényi előírások felpuhítását sem jogilag nem tartja lehetségesnek, sem nem véli alkalmasnak arra, hogy ez az ügyvédség helyzetének egészén érdemben segítsen. Erre tekintettel már a májusi elnökségi ülésen indulnak a törlések.

Beszámolók

A közgyűlés egyhangúan elfogadta az elnöki beszámolót, majd dr. Gyalog Balázs főtitkár előterjesztése nyomán a kamara új Alapszabályát, ezt követően dr. Radnay Éva felügyelő bizottság elnöknek jelentését, a 2018-as zárszámadást és a 2019-es költségvetést.

A bizottsági beszámolók sorában a közgyűlés egyhangúan elfogadta dr. Géczi Zsuzsanna regionális fegyelmi bizottsági elnök, dr. Rácz G. Gábor etikai bizottsági elnök, dr. Bálint Attila tagfelvételi bizottsági elnök, dr. Kratochwill György összeférhetetlenségi bizottsági elnök, dr. Réczei Géza oktatási bizottsági elnök, dr. Kollár Róza szociális és jóléti bizottsági elnök, dr. Jásdi Attila nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke által készített, korábban benyújtott írásos beszámolóját.

Kitüntetések

Hagyományosan a közgyűlésen adják át a BÜK különböző kitüntetéseit, díjait, elismeréseit.

Eötvös díjban részesült: dr. Oppenheim Klára, dr. Sándor Éva, dr. Kádár András, dr. Patyi Gergely, dr. Tordai Csaba.

Bálint Ákos György díjat kapta: dr. Kapa Mátyás

Dr. Nagy Judit díjat kapott: dr. Nagy Dorottya, dr. Szabó Edina.

Örökös tiszteletbeli tag kitüntetésben részesült: dr. Probstner Ilona, dr. Galli István, dr. Goda Gyula.

Ötven éves jubileumi oklevelet kapott: dr. Balás Éva, dr. Rónay Éva, dr. Szegedi Ilona, dr. Bánáti János.