Gulyás Gergely elmondta: módosító javaslatot nyújtanak be a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz, miszerint ha valaki katázik, akkor hárommillió forint feletti számlák esetén - ha ugyanaz a számlák kibocsátója -, 40 százalékos adót kell fizetni a hárommillió forint feletti részre.
Kérdésre megerősítette: módosítások 2021. januárjában lépnek életbe. A havi fix tétel, ami most 50 ezer forint, nem változik.
Közölte, a céljuk, hogy a katával történő visszaélések, a bújtatott foglalkoztatás megszűnjön. A kormány megfontolta az iparkamara és más gazdasági szereplők javaslatait, ezért kezdeményezi a módosítást, de idén nem változnak a kata szabályai. Olyan adórendszerre van szükség, amely nem ad okot visszaélésekre - mondta.
Hozzátette: az iparkamara véleménye is az volt, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezt pedig meg kell szüntetni és eredeti rendeltetésének megfelelően kell alkalmazni a katát.
Megjegyezte, több száz vagy akár tízezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó cégek is a katát vették igénybe, ami azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme is megszűnt.
A kata csak a visszaélésék visszaszorításával tarthatja meg versenyképességét
A kormány jogszabályváltozást javasol a kata versenyképességének megőrzése érdekében, így a kata továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb adóteherrel járó adófajtája maradhat. A változás csak a szabályokat kijátszó nagy cégeket érinti, amelyek jövőre már nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként - tájékoztatta június 25-én az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) visszaélésszerű alkalmazása nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja - emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ezt már tavaly óta jelzik a Pénzügyminisztériumnak az ágazati szereplők.
Az állításokat alátámasztja a Pénzügyminisztérium elemzése is, mely szerint míg 2013-ban az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze 3 százaléka volt foglalkoztatott korábban, addig ez az arány 2019 végére jelentősen megnőtt: az akkor mintegy 377 ezer nyilvántartott katás közel 40 százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt, jellemzően munkaviszony keretei között foglalkoztatták - részletezte.
Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a kata versenyképességének megőrzését biztosító szabályokat, lesz idő bőven a felkészülésre, hiszen az új rendelkezések csak 2021. január 1-jén lépnek hatályba - hangsúlyozta Izer Norbert.
Kiemelte, hogy a katások jelentős többsége, a tárca előzetes számításai szerint, több mint háromszázezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni, őket a rendelkezések egyáltalán nem érintik.
Az adó egyszerűsége továbbra is megmarad, és ez még azokra a katásokra is igaz, akiket érintenek a változások, hiszen ők is mentesülnek mindenféle adminisztrációs tehertől, mert azt a kifizetőknek kell teljesíteni - tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy jövőre a katás vállalkozást bujtatott foglalkoztatottként alkalmazó nagy cégnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie akkor, ha az egymás közötti ügyleteik egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot. Lényeges, hogy a plusz terhet a nagy cégnek kell megfizetni, ez alól csak egyetlen kivétel van, ha a kisadózó kifizetője külföldi - közölte az államtitkár.
Elmondta, hogy jelentős piactisztító hatása lehet az intézkedésnek. Az adatszolgáltatási adatok alapján a tárca szakemberei kiszámolták, hogy csak a húsz legnagyobb "katás foglalkoztató" összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki. A költségvetést, illetve a tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét pedig jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot.
A módosítási szabályok érintik a kapcsolt vállalkozási formát is. Jelenleg több nagyobb cég - visszaélve a kisvállalkozóknak létrehozott kedvező szabályokkal - úgy spórol a költségvetés és a tisztességes adófizetők kárára a közterheken, hogy a tulajdonosok katás vállalkozásaikon keresztül számláznak be a nagy cégnek, így pedig a kata szabályait kijátszva minimális közteherrel vesznek ki pénzt a cégből - tudatta Izer Norbert.
Lényegében ugyanez, illetve a kata alkalmazásából származó adóelőny többszöröződésének kizárása indokolja a harmadik lényeges változtatást is, amely szerint egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó. Az adóhivatal a bejelentéskor vizsgálni is fogja, hogy a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként a vállalkozó, és ha igen, az új bejelentést visszautasíthatja - mondta az államtitkár.
A kata jelentősége megkérdőjelezhetetlen, ráadásul a visszaélések kizárásával továbbra is a kata marad a kisvállalkozások legnépszerűbb és legversenyképesebb adófajtája az EU-ban, hiszen az alacsony adóteher és a minimális adminisztrációs költség biztosítja a folyamatos növekedés lehetőségét - szögezte le Izer Norbert.
