Persze egy dolog a nemzetközi színpadon szerepet játszani, és más otthon, ahol sokkal konkrétabb a tét. Csou Csiang, az ország főbírája (képünkön) a kínai bírói testület előtt tartott beszédében óvta kollégáit attól, hogy a burzsoá propaganda csapdájába essenek, és elhiggyék, hogy létezhet a mindenkori politikai hatalomtól független igazságszolgáltatás. A főbíró szavaira heves elutasítással reagált néhány kínai jogász, köztük, He Vej-fang, a pekingi jogi egyetem professzora. De a Weibon, a kínai Twitteren közzétett bejegyzését nagyon gyorsan eltávolította cenzúra. Viszont bőséges teret kapott a legfelső bíróság hivatalos közleménye, amelyben kiálltak a főbíró mellett.

Merthogy, a kínai alkotmány szerint, az igazságszolgáltatás legfőbb feladata, hogy érvényesítse a párt vezető szerepét. A bíróknak lehet magánvéleményük, de hivatalos döntéseikkel csakis a pártot, a hadsereget szolgálhatják, mert ezek az intézmények képviselik a nép igazi érdekeit. Ezt az irányvonalat 2012-es hatalomra jutása óta megerősítette Hszi Csin-ping elnök is. Igaz elindította közben a látványos, korrupció elleni kampányt is, amelyhez szüksége volt jogi eszközökre. De csak annyiban, amennyiben a pártvezetés által kijelölt célokat szolgálták. Vagyis a korrupció elleni kampányban szemezgettek a lebuktatott funkcionáriusok között. A vezetést mindenben kiszolgáló korruptakat, valahogy, szem elől tévesztették.

Hamarosan megtartják a kínai kommunista párt XIX. kongresszusát. Ez a „politikai szertartás” sorsdöntő: ezen jelölik ki az új vezetést és a legfőbb állami hivatalnokokat, köztük az igazságügyi vezetőket is. Kínában 10 évre szól az elnök - aki egyben pártvezér is - megbízatása, tehát a kongresszus nyilván Hszi Csin-pinget választja újjá. A főbíró pedig vélhetően azért állt ki épp most és ilyen harcosan a saját függetlensége ellen, hogy a kongresszus újra őt jelölje a legfelső bíróság élére. Végül is egy jól fizetett állami állás sokkal kényelmesebb, mint független jogvédőként egy kínai börtönben sínylődni.

* * *

A bíróságok továbbra is a Kommunista Párt nyomása alatt állnak - hangsúlyozza egy másik elemzés. Ez a tény egyértelműen kihat az ítéletek meghozatalára, és ennek függvényében változik a felperes keresete is. A felperes nem tudhatja, hogy ügye később akár negatív következményekkel járhat számára. Jerome Cohen, a New York Egyetem professzora úgy látja, hogy Xi Jinping elnökségének fókuszában a központi hatalom kiterjesztése áll. Susan Finder, kínai jogi szakértő szerint, a Párt, a szuverenitásnak és a nemzetbiztonság fogalmának szélesebb értelmezésével ellenőrzése alatt akar tartani minden, számára kényelmetlen esetet.

További problémát jelent, hogy a reformok megvalósításához nem csak a szélesebb közönséget kell megfelelő jogi ismeretekkel ellátni, de a jogi képviselők száma sem elegendő. Az alacsonyabb szintű bíróságokon dolgozó bírák csekély jogi ismerettel rendelkeznek, és alacsony fizetést kapnak. Ráadásul, az elmúlt időben több bírót is elítéltek vesztegetés vádjával. Ez egy bizalmatlansági hullámot indított el, ami miatt a felperesek úgy gondolták, hogy nem tudják orvosolni a problémájukat helyi szinten, így panaszukkal a fővárosba mennek, a központi kormányzathoz. Sok bíró elhagyja a szakmát az alacsony fizetés és a növekvő nyomás miatt. Egy volt pekingi bíró szerint – aki ma több pénzt keres gazdasági jogi ügyvédként – a reformok inkább az ügyvédeknek kedveztek, a bíróknak kevesebb a bizalma a rendszer iránt, és a pozíciójukból adódó előnyök is korlátozottabbak.