A közlemény szerint az EUB
határozatában kiemelte, hogy nem elég az adóhatóságnak azt
megállapítania, hogy nem a számlát kibocsátó cég teljesítette
a szolgáltatást. A NAV-nak ilyenkor is be kell bizonyítania, hogy
a számlát befogadó cég tudott, vagy tudhatott volna a
szabálytalanságról. Akkor sem lehet a kellő körültekintés
tesztjét elhagyni, ha a NAV bebizonyítja, hogy a számlán lévő
szolgáltatást nem a számlát kibocsátó vállalkozás
teljesítette.
Fontos eleme a határozatnak, hogy a "tudatállapot" bizonyítása nem alapítható olyan ellenőrzések hiányára, amelyek elvégzésére a számlabefogadó nem volt köteles. Ez azt jelenti, hogy a jóhiszemű vevők, akik meggyőződtek az eladó alapvető működési feltételeiről (például: létező cég, élő adószámmal, a képviselő jogosult a képviseletre), nem vonhatók felelősségre az értékesítési láncban korábban elkövetett adókijátszás miatt, ha arról nem tudtak.
Az EUB korábban a Mahagében-Tóth ügyekben kimondta: a tudattartalom vizsgálata nem abban áll, hogy a számla befogadójának "adóellenőrzési" kötelezettségeket kell teljesítenie. Nem lehet tehát általános jelleggel megkövetelni a cégektől, hogy ellenőrizzék, az eladó hány alkalmazottat jelentett be, vagy az eladónak van-e eszköze az ügylet teljesítésére.
Az adóhatóság erre reflektálva az utóbbi időben új gyakorlatot alakított ki, bármilyen szabálytalanságot tárt fel az eladónál, arra hivatkozott, hogy nem a felek között valósult meg az ügylet, és az eladó által kiállított, a vevő által befogadott számlák tartalmilag hiteltelenek. Ezáltal attól függetlenül tagadta meg az adólevonási jogot a vevőtől, hogy az tudhatott-e bármit a szabálytalanságról.
A NAV ezzel az iroda szerint a korábbi EUB ítéletekkel szembemenve, ismét megállapította a számlabefogadó objektív felelősségét a láncban korábban elkövetett adókijátszásért, a számlabefogadóktól gyakorlatilag az eladó teljes átvilágítását követelte meg. Ez értelemszerűen olyan ellenőrzési kötelezettséget rótt az adózókra, amelyre nekik sem erőforrásuk, sem reális lehetőségük nem volt. Ráadásul az elmúlt években hozott ítéleteiben a Kúria is jóváhagyta a NAV ezen gyakorlatát.
Dr. Fischer Ádám, az iroda ügyvédje (képünkön) felidézte: a hétfőn közzétett Signum-ügyben a magyar, első fokon eljárt bíróság egyik bírája kereste meg az Európai Bíróságot, mivel úgy ítélte meg, ellentétes az uniós joggal, ha az adólevonási jogot azért tagadják meg az adózóktól, mert terhükre róják a már említett teljes átvilágítás elmaradását.
A határozatnak különösen a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban folyamatban lévő adóvizsgálatokra és adóhatósági megállapításokra lesz jelentős hatása.
