A Nagy István agrárminiszter által jegyzett jogszabály közös adópolitikai, agrárigazgatási, valamint gazdaság-szerkezetátalakítási törekvéseket foglal össze, amellyel a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, illetve családi gazdálkodók működésének jogszabályi háttere rendeződik és egyszerűsödik – tájékoztatott az MTI.

A törvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci alkupozícióját, javítsa a versenyképességet - áll az indoklásban.

A jogszabályban három működési formát rögzítettek: a mezőgazdasági őstermelőt, az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságot.

A jövőben nem kell több vállalkozási formát működtetniük az őstermelőknek, a termelőtevékenység mellett a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó olyan kiegészítő tevékenységet is folytathatnak, mint például a falusi turizmus vagy mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása.

Változtak az adózási szabályok is. 2021-től az átalányadózás már nemcsak a 8 millió forintot, hanem az éves minimálbér tízszeresét el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők számára is elérhetővé válik.

A mezőgazdasági támogatások már nem számítanak bevételnek, így azokat sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál nem kell figyelembe venni.

Nem terheli személyi jövedelemadó az őstermelő éves bevételét, ha az összeg nem haladja meg a mindenkori minimálbér ötszörösét. Az eddigi 600 ezer forint helyett immár az éves minimálbér felének megfelelő bevételig adóbevallást sem kell benyújtaniuk az érintetteknek.

A törvényalkotási bizottság a koronavírus-járványra hivatkozva módosítást javasolt a Nemzeti Agrárkamara megyei és országos küldöttközgyűléseinél, így azok személyes jelenlét nélkül is megtarthatók.

A törvény január 1-jén lép hatályba.