A Nagy István agrárminiszter által jegyzett jogszabály közös
adópolitikai, agrárigazgatási, valamint
gazdaság-szerkezetátalakítási törekvéseket foglal össze,
amellyel a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, illetve családi
gazdálkodók működésének jogszabályi háttere rendeződik és
egyszerűsödik – tájékoztatott az MTI.
A törvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság kifehérítéséhez,
az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, horizontális és
vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a
termelők piaci alkupozícióját, javítsa a versenyképességet -
áll az indoklásban.
A jogszabályban három működési formát rögzítettek: a
mezőgazdasági őstermelőt, az őstermelők családi gazdaságát
és a családi mezőgazdasági társaságot.
A jövőben nem kell több vállalkozási formát működtetniük az
őstermelőknek, a termelőtevékenység mellett a mezőgazdasági
tevékenységhez kapcsolódó olyan kiegészítő tevékenységet is
folytathatnak, mint például a falusi turizmus vagy mezőgazdasági
szolgáltatások nyújtása.
Változtak az adózási szabályok is. 2021-től az átalányadózás
már nemcsak a 8 millió forintot, hanem az éves minimálbér
tízszeresét el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági
őstermelők számára is elérhetővé válik.
A mezőgazdasági támogatások már nem számítanak bevételnek,
így azokat sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem
az adózási értékhatároknál nem kell figyelembe venni.
Nem terheli személyi jövedelemadó az őstermelő éves bevételét,
ha az összeg nem haladja meg a mindenkori minimálbér ötszörösét.
Az eddigi 600 ezer forint helyett immár az éves minimálbér
felének megfelelő bevételig adóbevallást sem kell benyújtaniuk
az érintetteknek.
A törvényalkotási bizottság a koronavírus-járványra hivatkozva
módosítást javasolt a Nemzeti Agrárkamara megyei és országos
küldöttközgyűléseinél, így azok személyes jelenlét nélkül
is megtarthatók.
A törvény január 1-jén lép hatályba.
