Az
Áfa törvény alapján a számlakibocsátónak a teljesítés
elmaradása esetén is áfa-fizetési kötelezettsége keletkezik - mondta dr. Pásztor János, a Wolf Theiss Faludi Erős Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának vezetője -, ha
olyan számlát bocsát ki, amelyben áfát hárít át. Ilyen
esetekben az áfa-kötelezettség alól a számlakibocsátó akkor
mentesülhet, ha
- - bizonyítja, hogy nem teljesült a számlában feltüntetett gazdasági esemény a felek között (teljesítés hiánya), és
- - ezzel egyidejűleg haladéktalanul érvényteleníti az érintett számláját, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó (a nevében valaki más állította ki az érintett számlát), akkor a számlabefogadót haladéktalanul értesíti, hogy részéről nem történt teljesítés (számla érvénytelenítése).
A
Kúria a nemrég meghozott ítéletében a mentesülés fenti
feltételei kapcsán rámutatott arra, hogy a felek közötti
teljesítés hiányát a számlakibocsátó akár az adóhatóságnak
vagy a bíróságnak az erre vonatkozó döntésével is
bizonyíthatja. A Kúria emellett hangsúlyozta azt is, hogy ilyenkor
a számla érvénytelenítésére a számlabefogadó által
kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás
befejezését követően is sor kerülhet.
A szakértő szerint:
A Kúria fenti döntése alapján a fiktív számlás esetekben a számlakibocsátóknak lehetőségük van arra, hogy visszakapják az általuk befizetett áfát azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a teljesítés hiánya miatt a számlabefogadók áfa-levonási jogát korlátozta. A Kúria újabb döntése az adóhatóság jövőbeli gyakorlatát is érintheti, hiszen a számlabefogadó adólevonási jogát korlátozó megállapítás egyúttal a számlakiállítónál visszaigényelhető áfát jelenthet.
