A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alapított civil jogvédő egyesület. Kezdetektől fogva kiemelt figyelmet fordít a fogvatartottak és menedékkérők jogvédelmére - írja honlapján közzétett közleményében a civil szervezet.

Számos állami hatósággal volt együttműködési megállapodása, amely révén szisztematikusan dokumentálta az emberi jogok érvényesülését zárt intézetekben, illetve a fogvatartási helyszíneken, valamint lehetővé vált a közvetlen kapcsolatfelvétel potenciális ügyfeleivel.

A megállapodások - olvasható az MHB értékelésében - egyaránt szolgálták a hatóságok, illetve a fogvatartottak és menedékkérők érdekeit. "A Magyar Helsinki Bizottság jó partnernek bizonyult, nem sértettük meg a megállapodások szellemét vagy tartalmát. Értetlenül állunk az előtt, hogy az elmúlt négy hónapban négy nagy jelentőségű, hosszú múltra visszatekintő, korrekten működő együttműködést számoltak fel egyoldalúan az állami hatóságok."

Az MHB közlemény a továbbiakban sorra veszi a felmondott megállapodásokat és felvázolja mindennek - szerintük - várható következményeit.

Milyen következményei vannak az együttműködések felmondásának?

A megállapodások egyoldalú felmondása következtében nem csak arról van szó, hogy a Magyar Helsinki Bizottság nem végezhet szisztematikus, évtizedek alatt jól kimunkált módszertanú megfigyeléseket a rendőrségi objektumokban (fogdákban, előállítókban), idegenrendészeti fogdákon, menekültügyi fogdákon, menekülttáborokban és határrendészeti kirendeltségeken, hanem ezekben a zárt intézetekben a Helsinki Bizottság távoltartásával megszűnt a civil jogi kontroll és tanácsadás lehetősége. Az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NMM) nem tudja kiváltani a civil jogvédőket, ugyanis az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala alatt működő főosztály tevékenysége nem foglalja magába a rendszeres, ingyenes jogi tanácsadást. A főosztálynak több száz intézményre kiterjedő vizsgálati feladatköre van, a jogszabályban előírt rendszeres kontroll fenntartásához szükséges kapacitás és források hiányoznak, így a jelenlegi ütemben akár évtizedekig eltarthat, míg minden intézetbe eljutna a főosztály. A Magyar Helsinki Bizottság monitoring tevékenysége kiegészítette az OPCAT NMM munkáját, az OPCAT-ban előírt preventív funkció hatékonysága jelentősen csökken a független civil monitoringot lehetővé tevő megállapodások felmondásával.

Milyen megállapodásokat mondtak fel?

1) Megállapodás a Bevándorlási Menekültügyi Hivatal (BMH) és a Magyar Helsinki Bizottság között

Megkötve: 1998 óta folyamatosan, többször újrakötve (legutóbb 2013. július 16-án).

Felmondva: egyoldalúan 2017. június 2-án 2017. június 10-iki hatállyal.

A megállapodás belépést és monitorozási lehetőséget biztosított menekültügyi befogadó állomásokban (menekülttáborokban), őrzött befogadó központokban (menekültügyi fogdákon) és a Balassagyarmati Közösségi Szálláson.

Csak az elmúlt két és fél évben, 2015 januárja óta a megállapodás felmondásáig 21 esetben tettek monitorozó látogatást és készítettek jelentést. Korábban egyetlen esetben sem kaptak arról szóbeli vagy írásos hivatalos visszajelzést, hogy a megállapodást bármiben megsértették volna.

A felmondás indoka : a megállapodás súlyos és többszöri megsértése, valamint a „konstruktív együttműködés hiánya”.

Álláspontjuk: a Helsinki Bizottság egyetlen alkalommal sem sértette meg súlyosan a megállapodást. Egyetlen jelentésük késett számottevően, de az semmiben nem hozta hátrányba a hivatalt. A BMH és jogelődjeinek álláspontja jelentéseikben minden esetben megjelent. Valójában a hivatal nem reagált öt esetben sem megállapításaikra, ezért azokat a jelentéseket nem tudták publikálni.

2) Megállapodás az Országos Rendőrfő-kapitányság (ORFK) és a Magyar Helsinki Bizottság között

Megkötve: a rendőrségi fogdák és előállítók vonatkozásában 1997. augusztus 11-től, az idegenrendészeti fogdák tekintetében 2002. szeptember 6-tól, utolsó módosítása 2005. december 9-én. (Előzmény: 1996. február 15. és december 15. közötti belépési és kutatási engedély 9 megyében és a fővárosban.)

Felmondva: egyoldalúan 2017. június 16-án azonnali hatállyal.

A megállapodás belépést és monitorozási lehetőséget biztosított a fogvatartotti jogok érvényesülése tekintetében rendőrségi és idegenrendészeti fogdákban. Utóbbi helyeken munkatársaik rendszeresen adtak ingyenes jogi segítséget.

1996 óta összesen 1239 alkalommal keresték fel rendőrségi fogdákat és előállítókat. Emellett a Helsinki Bizottság ügyvédei 2015. január 1. és 2016. június 30. között összesen 655 külföldi fogvatartottnak nyújtottak ingyenes, magas szakmai színvonalú jogi tanácsadást az idegenrendészeti őrzött szállásokon. Eseti jelentéseket és összefoglaló műveket is publikáltak a fogvatartottak helyzetéről. Megállapításainknak köszönhetően most már csak elvétve fordul elő, hogy az előzetes letartóztatást rendőrségi objektumokban hajtanák végre. 21 év alatt semmilyen hivatalos panasz nem érkezett tevékenységükre.

A felmondás indoka : a szabályozási környezet megváltozott, az új jogintézmények elégségesek a fogvatartottak jogainak érvényesüléséhez.

Álláspontjuk: a nemzeti megelőző mechanizmus (OPCAT NMM) nem csupán az ombudsmani vizsgálatok lehetőségét jelenti, hanem a civil kontrollét is. Az egyes ellenőrzési mechanizmusok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A megállapodás felmondásával csökkennek a fogvatartotti jogvédelem lehetőségei, a rendszerszintű problémák feltárásának a lehetőségei. Különös tekintettel arra, hogy a sok teendő miatt az ombudsman munkatársai idegenrendészeti fogdát 2015 óta egyetlenegyszer sem kerestek fel, rendőrségi fogdát pedig mindössze három alkalommal. Ez alatt a Helsinki Bizottság 6 idegenrendészeti és 1 rendőrségi fogdában járt.

3) Megállapodás az Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és a Magyar Helsinki Bizottság között

Megkötve: 1999 óta többször is, legutóbb 2016. október 7-én.

Felmondva: egyoldalúan 2017. augusztus 24-én 2017. október 1-jei hatállyal.

Lehetőség volt előzetes bejelentés után a helyszínen szisztematikusan tájékozódni a fogvatartási körülményekről a büntetés-végrehajtási intézetekben. A Helsinki Bizottság munkatársai szoros ellenőrzés nélkül beszélgethettek a rabokkal. A látogatásokról jelentések készültek, azokat a börtönparancsnok és az országos parancsnokság véleményezte, kiegészítette. A rabok egyéni fogvatartási panaszokkal kereshették meg levélben is a Helsinki Bizottságot.

18 év alatt 77 – esetenként többnapos – börtönmegfigyelést végeztünk. Javaslatokat tettek az érintett börtönnek és BVOP-nak. Feltártak rendszer- és egyedi hibákat és hiányosságokat. Eljártak egyedi jogsérelmeknél. Monitorozó jelentéseiket publikálták. 18 év alatt példaértékűen korrekt volt az együttműködés a felek között.

A felmondás indoka: a fogvatartottak jogainak érvényesülése a „megállapodás hatályban tartása nélkül is biztosított”.

Álláspontjuk: a nemzeti megelőző mechanizmus (OPCAT NMM) nem csupán az ombudsmani vizsgálatok lehetőségét jelenti, hanem a civil kontrollét is. Az egyes ellenőrzési mechanizmusok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A megállapodás felmondásával csökkennek a fogvatartotti jogvédelem lehetőségei, a rendszerszintű problémák feltárásának a lehetőségei. Különös tekintettel arra, hogy míg a sok teendő miatt az ombudsman munkatársai 2015. január 1. óta 8 alkalommal tudtak felkeresni börtönt, addig ez idő alatt a Helsinki Bizottság 13 büntetés-végrehajtási intézetben járt.


A fotó a háromoldalú határmegfigyelő megállapodás aláírásakor készült 2006-ban (Foto: MHB)

4) Háromoldalú megállapodás az Országos Rendőrfő-kapitányság (ORFK), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-európai Regionális Képviselete (UNHCR) és a Magyar Helsinki Bizottság között

Megkötve: 2006. december 28-án a három fél között (az ORFK jogelődje a Határőrség Országos Parancsnoksága volt).

Felmondva: az ORFK által egyoldalúan 2017. szeptember 21-én 2017. október 5-iki hatállyal.

A megállapodás célja az volt, hogy segítse a potenciális menedékkérőknek az ország területéhez és a menekülteljáráshoz való hozzáférést. Lehetőséget biztosított a civil jogvédőknek belépni a határrendészeti kirendeltségekre, az ott fogva tartott előállított külföldiekkel történő kapcsolatfelvételre, jogi képviseletükre. Az UNHCR megbízásából eljáró Helsinki Bizottságnak a munkatársai beletekinthettek anonimizált iratokba is, és visszajelezhettek a hatóságoknak.

A közös munkáról 2014-ig évente összefoglaló országjelentés készült, azóta eseti jelentések íródnak. Idén 14 alkalommal tettek látogatást a szerb határ melletti határrendészeti kirendeltségeken. Tíz év alatt összesen 445 alkalommal jártak ezeken a helyeken. A magyarországi együttműködési gyakorlat mintául szolgált több hasonló megállapodásra a régió országaiban.

A felmondás indoka: jogszabályi változások, amelyek értelmében menedékkérő „már nem tartózkodhat rendőrségi őrzött szálláson”.

Álláspontjuk: a törvényi változások nem érintik a háromoldalú megállapodást, mert az a menedékjog iránti kérelemnek a lehetőségét nem a menekültügyi eljárást követően, hanem annak megindulta előtt vizsgálja, amely esetében továbbra sem a BMH-nak, hanem a rendőrségnek van kulcsszerepe. A gyakorlatban ma is kerülnek potenciális menedékkérők a határrendészeti kirendeltségekre.