Három alkotmánybíró előadása fémjelzi a Magyar Jogászegylet Vas Megyei Szervezetének jogásznapi programját - jelezte dr. Spitz János (képünkön).

  • - Az Alkotmánybíróság, mint a jogállam meghatározó pillére címmel dr. Sulyok Tamás, az Ab elnöke,
  • - A tisztességes eljárás követelményei a büntetőperben címmel dr. Czine Ágnes alkotmánybíró,
  • - A személyhez fűződő jogok egyes kérdései az Alkotánybíróság egyes döntéseinek tükrében címmel dr. Szalay Péter alkortmánybíró

tart előadást.

A tanácskozás Szombathelyen, a Claudius (Bartók Béla körút 57.) szállóban lesz, kezdete 14 óra, amikor dr. Sárközy Tamás professzor, a MJE elnöke nyitja meg programot.

A résztvevők 11 órakor megkoszorúzzák Horváth Boldizsár volt igazságügyminiszter köztéri szobrát a Múzeum parkban.

A tanácskozáson bevezető szavakat mond dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője.

* * *

Dr. Sulyok Tamás az Alkotmánybíróságról

(Részlet egy 2017. február elején megjelent MTI közleményből):

A kollektív bíráskodás titka a türelem, az egymásra figyelés és a kompromisszumkészség, ebben pedig az elnöknek kell élen járnia. Nyitni kell a közvélemény felé; ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma.

Tizenöt olyan kvalitású jogásznak, mint aki az AB-t alkotja, egy ügyben legalább tizenötféle véleménye van. A sok évtizedes munkával kialakított szakmai meggyőződések kölcsönös tiszteletben tartásával kell megkeresni a közös nevezőt, hogy létrejöhessen a döntéshez szükséges meggyőző többség - fogalmazott az AB elnöke. A testületben voltak és vannak is komoly szakmai viták, de szekértáborok jellemzően nincsenek, ezt jelzi az is, hogy általában ügyről ügyre változik a különvélemények megfogalmazóinak személye.

Nyitni kell a közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma. A nem jogász közvéleménynek több lehetőséget kell adni, hogy megismerhesse a konkrét alkotmánybírósági jogvédelem eredményeit. Fontos az egyedi jogvédelem, a kisemberek problémája.

A rendszerváltás idején létrejött AB a társadalom számára évekig a pártállami önkényt felváltó új, jogállami korszak emblematikus intézményét jelentette. A jelenlegi AB-nak azonban már alapvetően más társadalmi funkciói vannak. Van egy, az értelmezést segítő preambulumot is tartalmazó Alaptörvényünk, amelyet a szakma természetesen bírálhat, de az AB elnökének nem ez a dolga, hanem az, hogy megvédje, hiszen erre esküdött fel. Az AB felelős az Alaptörvény védelméért, de az alapjogokat a bíróságokkal karöltve védelmezi, a széles értelemben vett alkotmányosság, jogállamiság megóvása pedig az egész jogászi hivatásrend, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok, közjegyzők közös munkájának eredménye.

Fontosabb, dr. Sulyok Tamással kapcsolatos közleményeink itt olvashatók:

(Címfoto: Szombathely főtér, esti kivilágításban)