Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke (képünkön) a közleményben ismerteti:: a január
1-jétől hatályos új szabályok szerint a fizetési meghagyás
alsó összeghatára a korábbi 1 millió forintról 3 millió
forintra emelkedett, ha valaki ennél kisebb összegű, lejárt
pénzkövetelést szeretne érvényesíteni - feltéve, ha nem
tartozik a törvény szerinti kizárt esetek közé -, kizárólag
közjegyzőhöz fordulhat, bírósághoz már nem. Ez a MOKK szerint
gyorsíthatja a pénzkövetelések érvényesítését, mert az,
akinek tartoznak, a fizetési meghagyás kibocsátásával - az
olykor évekig elhúzódó peres eljárással szemben - akár néhány
héten belül a pénzéhez juthat. Az fmh eljárás megindításához
ráadásul
nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések
vagy más bizonyítékok csatolására sem.
Változtak az ügyintézés egyéb szabályai is. Januártól már csak abban az esetben indítható el a fizetési meghagyásos eljárás, ha az eljárást kezdeményező (jogosult) és az adós (kötelezett) is rendelkezik belföldi lakó-, vagy tartózkodási hellyel, illetve jogi személy esetén székhellyel vagy képviselettel. Egy cégnél nem elegendő például, ha a vállalkozás csak kézbesítési megbízottal rendelkezik.
Szintén fontos változás, hogy immár az egyéni vállalkozók is csak elektronikus úton, a MOKK elektronikus rendszerén keresztül kezdeményezhetik az eljárást, és intézhetik azzal kapcsolatos ügyeiket. Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek - az állam, az önkormányzatok, a cégek, az egyéni vállalkozók, a jogi képviselővel rendelkezők és az egyéni vállalkozók - kizárólag elektronikus úton élhetnek ellentmondással a fizetési meghagyással szemben. Ha nem így járnak el, a közjegyzőnek hiánypótlás nélkül vissza kell utasítania az ellentmondást. Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek és társasházak ugyanakkor változatlanul bármelyik közjegyzőnél papíralapon is kérelmezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását.
A fizetési meghagyás egy olyan határozat, ami pénzbeli marasztalást tartalmaz . Amikor jogerőre emelkedik, ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, ami alapján végrehajtás is kezdeményezhető. Az évi mintegy félmillió fizetési meghagyásos eljárás mindössze 6-7 százaléka alakul perré amiatt, hogy a kötelezettek részben vagy egészben nem ismerik el tartozásukat. Tavaly az eljárások 90 százaléka néhány héten belül sikerrel végződött, mert a kötelezett elismerte tartozását vagy nem mondott ellent, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. A tapasztalatok szerint már a fizetési meghagyás kézhezvétele is növeli az adósok fizetési hajlandóságát.
