Magyarországon a bejegyzett új vállalkozások tulajdonosai között
sok esetben külföldi szervezetek és magánszemélyek is
megtalálhatók. Ez általában teljesen természetes folyamat,
hiszen a globalizáció természetes velejárója a nemzetközi
érdekeltségű vállalkozások sokasodása. Vannak ugyanakkor olyan
esetek, amikor nem csupán az erős gazdasági kötődés indokolja a
nemzetközi cégalapítást – írta közleményében az Opten.
Az adóoptimalizálás sok esetben igen extrém jelenséget is produkál a világban. A nemzetközi piacon a vállalkozók az elmúlt évtizedekben számos legális és kevésbé legális módszert is kipróbálhattak adófizetési kötelezettségeik csökkentésére. Magyarországon különösen a 2000-es évek elején kezdett elterjedni az adóparadicsomokhoz köthető vállalkozások bejegyzése. Részben az alacsony adókulcsok, részben pedig az alacsony transzparencia lehetőséget biztosított a leleményes vállalkozások számára adóterheik csökkentésére. 2010 környékén már közel 7 ezer olyan vállalkozás működött Magyarországon, amelynek közvetlen tulajdonosai között valamelyik offshore országbeli tulajdonos volt megtalálható.
A jelenségre természetesen felfigyelt az adóhatóság, a
jogalkotók és az üzleti partnerek is. Így néhány év stagnálás
után csökkenni kezdett ez a fajta adóoptimalizálás és
rejtőzködési gyakorlat. Jelenleg már alig 3000 cég működik
Magyarországon, amelyek közvetlen tulajdonosai között offshore
jellegű országokat találunk, és közvetett tulajdonosi
kapcsolatokkal együtt is csak 4300 vállalkozásnál azonosítható
offshore kötődés.
Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában az offshore tulajdonosi háttér
nem jelent illegális tevékenységet. Vélhetően az egzotikus
országokhoz köthető cégek egy részében valódi gazdasági érdek
is fűzi a vállalkozást az adott régióhoz, mégis nehéz
indokolni tényleges gazdasági folyamatokkal az ezen országokhoz
köthető tulajdonosok magas számát.
Az „offshore” jelleget jól mutatja, ha az adott országhoz
köthető hazai vállalkozások száma igen magas az offshore ország
lakosságához viszonyítva, de hasonló tünet, amikor éppen a
rendkívül magas földrajzi távolság ellenére is magas az
érdekeltségek száma. A klasszikus offshore területek közül
Ciprushoz köthető nagyon sok hazai vállalkozás, és
lakosságarányosan is igen magasnak számít a cégszám, viszont
sok tekintetben Ciprusnál extrémebb országok is azonosíthatók. A
38 ezer fős lakosságú Liechtensteinhez például 448 hazai
vállalkozás köthető, ami lakosságarányosan extrém magas
értéknek számít. Seychelles-szigetekhez abszolút értékben is
sok vállalkozás köthető, de Seychelles lakosságarányosan és
távolságban is extrémnek tekinthető. Marshall-szigetek esetén
pedig a távolság nevezhető extrémnek, ráadásul ehhez nem
elhanyagolható lakosságarányos hazai cégszám is társul.
Bár összességében csökken az offshore országokhoz köthető
vállalkozások száma, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének
folyamatosan új szereplők offshore kötődéssel. Az „alig” 13
ezer km-re fekvő mikronéziai (a világ hetedik legkisebb országához) Marshall-szigetekhez köthetően
például a mai napig évente 4-5 új vállalkozás kerül
bejegyzésre Magyarországon. Ezzel együtt úgy az új vállalkozások
bejegyzései azt mutatják, hogy a mai napig van tere a 10 ezer km-t
átölelő gazdasági kapcsolatoknak is, és ez vélhetően még csak
a jéghegy csúcsa, hiszen sok kötődés nem is azonosítható ilyen
egyértelműen.
Ahogy az adóhatósági gyakorlat igyekszik mindig visszaszorítani a
szürkegazdaságot, úgy a rejtőzködni vágyó vállalkozók is
találhatnak mindig új megoldásokat. Ilyen gyakorlat lehet például
az, ha az offshore érdekeltséghez vezető tulajdonosi láncban még
egyéb országba bejegyzett vállalkozások is szerepelnek. Bár az
EU-s szabályozás egyértelmű irányvonalai közé tartozik a
cégnyilvántartások egységesítése, ezzel támogatva a hatósági
intézmények működését, a teljes tulajdonosi transzparencia még
egyelőre várat magára.