Az ügyészek munkájának köszönhetően látványosan nő a gyorsított eljárások száma - hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjújában dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész (címképünkön). Míg 2012 előtt statisztikailag ez szinte kimutathatatlan volt, addig 2016-ban az összes vádemelés 19 százaléka – 2065 eset – már gyorsított eljárásban történt. Ez az adat egyébként a 2015-ös adatokhoz képest is 39 százalékkal nőtt. Ez megnövelte az ügyészi munka eredményességét. Öt év alatt felére csökkent Budapesten a bűncselekmények száma, amihez a nyomozó hatóságok és természetesen a bíróságok munkája mellett az ügyészség erőfeszítései is nagymértékben hozzájárultak.

A prevenció fontos része, hogy az ügyészek munkáját gyorsan és szakszerűen kommunikálják, hisz az eredményességet növeli, ha a közvélemény is tudomást szerez róla. Ma már gyakorlatilag nincs esti híradó a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője nélkül – mondta.

A legnagyobb problémaként említette meg a gazdasági ügyek kezelését: amellett, hogy növekszik a számuk, rendkívül bonyolultak, a bizonyításuk hosszadalmas és az átlagnál jóval nehezebb. Az ügyek specialitásai, bonyolultsága megkívánja, hogy az eljáró ügyészek jártasak legyenek a könyvelésben, a pénzügyekben, legyenek közgazdasági ismereteik is.

Hozzátette: 2016. szeptember elején ezért hozták létre egész Budapestre kiterjedő illetékességgel a IX. kerületi ügyészségen a gazdasági bűnügyek részlegét, illetve a főügyészségen az önálló gazdasági bűnügyi osztályt. Ezzel gyakorlatilag önálló, csak gazdasági bűnügyekkel foglalkozó ügyészséget hoztak létre – nyomatékosította –, így a jogalkalmazás egységes, ami óriási jelentőségű a jogbiztonság és a hatékonyság tekintetében is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál óriási ováció fogadta az önálló gazdasági ügyészség létrehozását, és a Fővárosi Törvényszéken is kedvező volt a fogadtatás. Ez egy nagyon komoly lépés volt – mondta.

Távlati terveiben szerepel, hogy a gazdasági ügyészség egy infrastrukturálisan is önálló, saját épülettel rendelkező járási szintű ügyészség legyen a fővárosban, ugyanúgy mint például a Budapesti Nyomozó Ügyészség.

A korszerű gondolkodás ma azt jelenti, hogy az ügyészeknek is specializálódniuk kell. A körülöttünk lévő világ egyre bonyolultabb, egy-egy részlete egyre összetettebb, megértése, jogi és kriminalisztikai kezelése is egyre speciálisabb ismereteket követel az ügyészektől. Ennek szellemében több speciális egységük van, innováció szempontjából azonban közülük is kiemelkedik a jóval a Quaestor-ügy előtt – talán Európában másodikként – felállított kiberkontaktpontok intézménye, ami akár a főügyészség internetes bűnözéssel foglalkozó részlegének is tekinthető – fogalmazott. Hozzátette: ezzel példát is mutattak, hisz tapasztalataik nyomán a Legfőbb Ügyészség elrendelte az egész ügyészi szervezetre a kiberkontaktpontok létrehozását.

Kiemelte: 2017-ben nem tudjuk azt mondani, hogy egy ügyész mindenhez ért, mert az lehetetlenség. A világhálón érkező kihívást már évekkel ezelőtt érzékelték, és ahogy arra rámutatott, meg is tették a szervezeti lépéseket. A kiberkontaktpontok működtetése mellett konkrét ügyekben beruháztak anyagilag is. Például tízmillió forintért vásárolt az ügyészség szoftvert speciálisan a Quaestor-ügy bizonyításához. A kiberbűnözés elleni fokozott fellépés igényét az ügyészség mellett a rendőrség is felismerte már, az ORFK ez év elején emelte meg az ezen a területen dolgozó munkatársai számát, és emelte a szervezetet főosztályi rangra, illetve a BRFK is létrehozta saját kiberbűnözés elleni osztályát.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.