Dr. Trócsányi
László
(képünkön) kifejtette: a változtatás olyan, az alkotmányos
identitásunkat tartalmazó keretet rögzít majd, amely érinti a
területet, a lakosságot, a népességet, az állami berendezkedést
és az államformát. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozva azt
is: eurokonform változtatás készül, a kormány ugyanis fontosnak
tartja uniós tagságunkat. Alaptörvényünknek emellett választ
kell adnia a kor kihívásaira is – tette hozzá. A miniszter a
kormányülés szünetében azt is elmondta: a kezdeményezést kellő
előkészítés előzte meg, amelynek során más tagállamok
gyakorlatát is figyelembe vették.
Példaként olyan franciaországi és németországi alkotmánybírósági döntéseket hozott, amelyek kimondták, hogy az uniós jognak meg kell hajolnia a tagállami alkotmányok előtt. Kijelentette azt is: az uniós szerződésnek és az alaptörvényünknek összhangban kell lennie. Az uniós szerződés egy szóval sem utal a saját elsőbbségére – tette hozzá –, de bírói döntés kimondta már azt. Úgy ítélte meg: ezen vita miatt is bukott el Hollandiában vagy Franciaországban az európai alkotmányos szerződés, mert a polgárok nem kívánták rögzíteni, hogy az unió alkotmánya a tagállami felett álljon. Felelevenítette az európai szerződés azon cikkelyét is, amely szerint „az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét vagy nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének”.
Dr. Trócsányi László elismerte: jogilag ugyan nem köti az Országgyűlést a népszavazás eredménye, úgy véli azonban: politikai szempontból a kvótanépszavazáson leadott 3 millió 300 ezer nem szavazat arra indítja a kormánypártokat, hogy egy arra reflektáló javaslatot készítsen elő.
(Címfoto: origo.hu)
