Átlagban minden euróért, amit egy férfi megkeres, egy nőnek 86
centet fizetnek. Másként nézve, a nők 51 nappal többet dolgoznak
évente ugyanazért a pénzért, amit férfi kollégáik kapnak. Ez
nem fair – írta Euronews.
Miért van ez így?
Az egyik fő oka ennek az, hogy többnyire még mindig a nők gondozzák a gyerekeket. A pandémia fölerősítette ezt, a bezárás alatt a nők végzik a nem fizetett otthoni munkák többségét. Ez azt jelenti, hogy sok nő csökkenti munkaóráinak számát. 30%-uk az EU-ban részmunkaidőben dolgozik, míg a férfiaknak csak 8%-a. Ez nehezebbé teheti a nőknek karrierjük építését.
Több a nő az alacsonyabb fizetésű ágazatokban, például az
ápolásban és az oktatásban. A jobban fizető szektorokban,
például a tudományban, a technológiában, a mérnöki tudományban
a férfiak aránya 80 százalék fölötti.
A menedzsereknél még nagyobb a fizetési szakadék: a nők csaknem negyedével kevesebbet keresnek a férfiaknál (23%-kal). Európában a nagy cégek vezérigazgatóinak csak 10%-a nő.
Mindez ahhoz is hozzájárul, hogy mire egy nő eléri a nyugdíjas kort, még nagyobb a nemek közti különbség a nyugdíjakban, 30%-os.
Jelentős különbségek vannak az EU-tagállamok között.
Észtországban és Németországban a legnagyobb a fizetési
szakadék a nemek között, 20%-os, míg Romániában és
Luxemburgban a legkisebb a különbség.
A kisebb különbség azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a
nők jobban vannak fizetve, vagy jobbak az alkalmazási sztenderdek.
Gyakran azokban az országokban kisebb a különbség, ahol kevesebb
nő dolgozik.
A szociális jogok európai pillére kimondja, hogy garantálni kell a nemek közötti esélyegyenlőséget. A fizetési szakadék megszüntetése érdekében az Európai Bizottság bevezeti a fizetési transzparenciát, a cégeknek jogilag kötelező lesz közzétenni, mennyit fizetnek a dolgozóiknak.
A szociális jogok pillére előírja a munka és a magánélet
közötti egyensúlyt is, valamint a jogot a megfelelő
szabadságoláshoz, a rugalmas munkavégzéshez.
Ezt az EU-ban törvényre emelték, a tagállamoknak be kell emelniük jogrendszerükbe 2022-ig.