Sorsdöntő év lesz 2017

Dr. Bánáti János megnyitóbeszédében szólt az ügyvédi kar előtt álló kihívásokról, hangsúlyozva azt, hogy sorsdöntő hónapok, sorsdöntő év előtt állnak: a Parlament új jogszabályokat fog elfogadni, így a hivatásrendnek minden idegszálával arra kell törekednie, hogy ezekre felkészüljön, és 2018-ban eleget tegyen a megnövekedett feladatoknak.

Mint mondta: az ügyvédi kar sokszínű, és ennek megfelelően a vélemény is, de reméli, hogy ebből azt a következtetést vonják le, hogy ez a sokszínűség alapot ad ahhoz az egységhez, amely mentén a hivatásrend több évszázados hagyományához méltóan a jövőben be tudja tölteni a társadalom minden tagja által elvárt kötelességét a jogállam szolgálatában.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke egyebek mellett – a részletek mellőzésével – beszélt az új büntetőeljárási törvény várható jelentős változásáról és az ügyvédi munka kereteit, alapjait, valamint működési formáját meghatározó ügyvédi törvény megújításról, az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott, nyolc tézisbe foglalt javaslatokról. Egyebek között elmondta: A MÜK rászletes választ fog adni az IM nyolc tézisére. Kiemelte: az egyik legfontosabb javaslattal, a jogtanácsosok ügyvédi kamarai integrációjával kapcsolatosan a MÜK maga nem kezdeményezi a jogtanácsosok betagolódását az ügyvédi kamarába, mindazonáltal készen áll arra, hogy a törvény esetleges ilyen követelményeinek eleget tegyen, s kikalakítsa a megfelelő struktúrát a jogtanácsosok befogadására. Az új Be. kapcsán megjegyezte: a tervek szerint a kirendelések elosztása az arra hivatott kamarai önkormányzathoz kerül át, továbbá a jogalkotói akarat sokkal nagyobb teret szán a vádról és a várható büntetésről való megegyezésnek, ami teljesen újszerű védői megközelítést igényel a büntetőeljárás első pillanatától kezdve.


Közös erővel a jogállam megvalósításáért

Ügyész és ügyvéd, vádló és védő nem ellenségek, hanem mindannyian a jogállam szolgálatában állnak és a saját eszközeikkel, a saját feladatuknak megfelelően végzik tevékenységüket, amelynek eredményes és törvényes végzése nélkül nincsen jogállam – fogalmazott dr. Polt Péter.

Kiemelte: a jogi hivatásrendek identitástudata sokkal többet jelent, mint pusztán a jogszabályok helyes alkalmazása, mert a hivatásrend tagja, legyen az bármelyik, tudja a helyét az igazságszolgáltatás rendszerében és olyan hivatástudattal bír, amely átsegíti a szakmai helyzeteken és egyúttal összetartozás-tudatot is épít.

A továbbiakban szólt az ügyészség feladatairól és az új Be.-ről. Ez utóbbi kapcsán – utalva a dr. Bánáti János beszédében elhangzottakra – rámutatott, hogy a Kamarához telepítendő új kiválasztási rendszer nagyon komoly előrelépést jelent: a védelemhez való jog más és komolyabb tartalommal fog megjelenni.

Úgy vélekedett: az új törvény a korábban a legálisan fegyveregyenlőtlennek tekintett helyzetet az ügyész-ügyvéd között megszűnteti és helyreáll az egyensúly.

Az ügyész alapvető feladata az anyagi igazság felderítése, illetve kötelessége az is, hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás minden szakaszában figyelembe vegye – mondta sok más mellett.

Előadása zárásaként a legfőbb ügyész úgy értékelte: a szakmai pályán soha nem egyedül kell küzdeni, a jogi munka mindig többszereplős tevékenység, különösen igaz ez az ügyvédekre, ügyészekre, akik azt vállalták feladatul, hogy az ügyeket mások és az állam előtt képviselik, megoldást keresnek az egyes helyzetekre. „Nem vagyunk ellenségek, együtt küzdünk a jogállam megvalósításáért. Ha becsülettel tesszük feladatainkat, kötelezettségünket akkor szó nem érheti a tevékenységünket”.

Kikezdhetetlen jogi okfejtés szükséges

Az ombudsmannak nincs igazán éles fegyverzete, nincs igazán erős jogosítványa, nem bírságolhat, nem hozhat kötelező határozatokat, amelyek kikényszeríthetők lennének – mondta dr. Székely László, hozzátéve, hogy ami a kezében van az a meggyőző erő, tehát szakmailag precíz, pontos és kikezdhetetlen jogi okfejtéssel kell kritikáját kifejtenie.

Mint fogalmazott: tükröt tartanak a hatalom elé, és a tükörben látható képért nem felelősek, azért felelősek csupán, hogy a tükör mindenkor tiszta, átlátható, éles kontúrokkal jelenítse meg a benne látható képet. A kép megváltoztatása pedig a jogalkotónak és a közhatalomnak a dolga. Természetesen a meggyőzőerőhöz az elfogadás kultúrája is szükséges, amely dr. Székely László tapasztalata szerint nem áll rosszul.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának 2015-ben kilencezer panaszbeadvánnyal kellett foglalkoznia, ezek nagyon széles spektrumon szóródtak. Ugyanebben az évben 270 jogszabálytervezet véleményezésre is felkérték a hivatalt.

Hangsúlyozta azt is, hogy meglehetősen szűkek azok a mezsgyék, ahol az ombudsmani jogvédelem és az ügyvédség találkozik, majd egyebek mellett beszélt a 2012-ben indult „az ügyvédség helyzete, az ügyvédek és hozzájuk fordulók jogainak védelme” című vizsgálati projektről.



A vendégek között: dr. Trócsányi László miniszter, dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, dr. Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese, dr. Handó Tünde, az OBH elnöke, dr. Balsai István, az Ab bírája, dr. Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, az igazságügyi bizottság elnöke, dr. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő, dr. Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke, dr. Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke.

Kitüntetések

Az ünnepi ülés zárásaként dr. Bánáti János kitüntetéseket adott át.

Az Ügyvédségért díjban részesült

  • dr. Bárándy Péter,
  • dr. Havasi Dezső,
  • dr. Homoki Péter,
  • dr. Kománovics Ibolya,
  • dr. Tóth László .

A Jog Szolgálatában díjazottjai:

  • dr. Horeczky Károly bíró,
  • dr. Szűcs Andrea ügyvéd,
  • dr. Tóth Mihály professzor
  • dr. Vékás Lajos professzor.

A Kiváló Ügyvédi Munkáért kitüntetést kapott:

  • dr. Békés Ádám,
  • dr. Görgényi Orsolya ,
  • dr. Kende Tamás,
  • dr. Lampé Zoltán ,
  • dr. Péterfi Tamás,
  • dr. Varga Attila.

A Jogi Kultúráért címen idén adott át először díjat a Magyar Ügyvédi Kamra. A díjazott

  • Komlós Attila, az Ügyvédek Lapja, a Pesti Ügyvéd és az Ügyvédek Lapja Online kiadója, szerkesztője.

Pro Bono Ügyvédje díjat kapott:

  • dr. Zempléni Kinga.

Pro Bono Ügyvédi Irodája díjat kapott a

  • Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda .

A Dr. Kiss Daisy emlékpályázat díjazottjai (idén első díjat nem adott ki a bíráló bizottság):

  • II. helyezettje Székeli Zoé Dóra,
  • III. helyezettje Petróczy Lilla.

A Perbeszédversenyen elért eredményeiért elismerésben részesült:

  • dr. Sleibi Reda Alán (I. helyezett),
  • dr. Kovács Katalin (II. helyezett),
  • dr. Szabó Fruzsina Mariann (III. helyezett).