Külön
köszönetet érdemel a magyar ügyvédség azért, hogy a
törvényalkotás folyamatában végig konstruktívan álltak hozzá
a jogtanácsosok integrációjához, egyenrangú félként kezelve a
jogtanácsosokat - fejezte ki elismerő szavait dr. Csányi Sándor.
Bízik abban - mondotta -, hogy a szabályzatalkotásban és a
későbbi együttműködésben hasonló szellemiségben fognak
tevékenykedni a két hivatásrend képviselői, és hogy a
jogtanácsosok is be fognak vinni az együttműködésbe olyan új
szemléletet, tudást, morált, amely az ügyvédi kar számára
jelent majd pozitív újdonságot.
Összességében nyitottan, pozitív várakozásokkal tekint az új rendszer elé, s reméli, hogy a jogtanácsosok elismert tagjai lesznek az ügyvédi kamaráknak, a jogi szolgáltatások színvonalát mind az ügyvédek, mind a jogtanácsosok tekintetében emelni fogja a jogtanácsosok kamarai integrációja.
Nyomatékosan jelezte: az OTP-ben minden belépni kívánó jogtanácsos tagja lesz az ügyvédi kamarának.
A gazdasági válságot az ügyvédség is megsínylette
A 2008-as pénzügyi válságot az ügyvédi piac is megsínylette, legalábbis a pénzügyi-gazdasági szférára szakosodott irodák érzékelhették azt - mondotta dr. Csányi Sándor., s hozzáfűzte: mind a válság egyik hatásaként, mind a digitalizáció eredményként átalakulóban van a hagyományos keresleti piac az ügyvédi megbízások területén.
A kevesebb megbízásból persze arra is lehetne következtetni, hogy javult a jogalkotás - vetette fel, majd idézte Jeremy Bentham híres mondását: Az ügyvéd ereje a jog bizonytalansága.
A változást az OTP elnök-vezérigazgatója szerint két tényező magyarázza:
- költségérzékenység,
- átalakuló vállalati kultúra (digitalizáció, agilis munkamódszer, projektszemlélet).
Milyen ügyvédeké a jövő?
S hogy ezen közben mit keresnek a vállaltok? - tette fel a kérdést. Azonnali rendelkezésre állású, hatékony költséggel működtethető, gyors, az adott üzleti folyamatokat értő és belülről ismerő jogi szolgáltatásokat. A jövőben azon ügyvédeknek lesz tehát versenyelőnye - hangsúlyozta, akik nem „terméket”, hanem személyre szabott „szolgáltatást” tudnak nyújtani, azaz képesek az adott ügyfél üzleti igényeit és munkakultúráját, módszereit (pl. agilis projektszemlélet) elsajátítani, és proaktív, speciális tanácsadáson alapuló szolgáltatással ténylegesen hiányzó szakértelmet nyújtani a megbízóknak.
Költségoldalon pedig a tervezhetőség kap hangsúlyt: azok a díjstruktúrák élveznek előnyt, amelyek tervezhetővé teszik a jogi költségeket a megbízó számára, továbbá nem a rövidtávú jövedelemszerzést, hanem a megbízói elégedettségben és a hosszú távú együttműködésben rejlő előnyöket helyezik előtérbe.
A jogtanácsosok kamarai integrációja
Rátérve a jogtanácsosok kamarai integrációjának kérdésére, dr. Csányi Sándor arról beszélt, hogy a belső jogtanácsosokat nagy számban foglalkoztató vállalatok, így az OTP Csoport is különös figyelemmel követték a 2018-tól hatályba lépő új ügyvédi törvény jogtanácsosokra vonatkozó szabályainak megalkotását.
Alapvető érdekük fűződik ahhoz - mondotta az elnök-vezérigazgató -, hogy a két hivatásrend, azaz az ügyvédi és a jogtanácsosi se veszítse el a maga jelentőségét, érvényesülését a jogi szolgáltatások piacán, hiszen vállalatirányítási szempontból kiemelt jelentősége van a belső jogtanácsosok szerepének. Egy belső jogtanácsos könnyebben megérti egy adott vállalat belső összefüggéseit, működését, bizonyos kérdésekben adekvátabb válaszokat tud adni a jogi problémákra, mint egy külső ügyvéd.
Ugyanakkor a szakterületükön specializált, adott iparág megoldásait széles körben ismerő ügyvédekre is szükség lesz továbbra is - prognosztizálta dr. Csányi Sándor -, ezért megítélése szerint cégvezetési szempontból ahhoz fűződik érdek, hogy mindkét hivatásrend jogszabály által elismert, egymáshoz képest kiegyensúlyozott jelentőséget kapjon a jogalkotótól.
Elkerülendő a kasztosodás
Az új ügyvédi törvény alapján kétféle jogtanácsosi kör: a kamarai tag jogtanácsosok és a nem kamarai tag (de ugyanúgy szakvizsgázott) jogtanácsosok között egyfajta különbség óhatatlanul fog kialakulni.
Mind munkáltatói szempontból, mind az ügyvédség számára kihívást jelent majd, hogy kerüljük el a kasztosodást, ne alakuljon ki a szegregáció, alacsonyabb rendűség érzése a kamarába nem belépett jogtanácsosokban, akikre külön hivatásrendi jogszabály már nem fog vonatkozni - mondotta az OTP elnök-vezérigazgatója.
Beszédében dr. Csányi Sándor részletesen szólt a bankok, bankárok megítéléséről a közvéleményben, a véleménye szerint főleg tájékozatlanságbó fakadó előítéletes szemléletről, a honi jogalkotási dömpingnek a banki tevékenységet is mélyen érintő következményeiről, a devizehitelesek problémáinak összetett voltáról, a versenyképességet és az innovációt segítő jogalkotásról és az EU-s jogharmonizáció következményeiről.
Az OTP elnök-vezérigazgatójának beszéde teljes egészében olvasható lesz a nyomtatott Ügyvédek Lapja 2017/6. lapszámában, ami december közepén jelenik meg.
