A témához kapcsolódó korábbi közleményeink:
- A kormány szerint elfogadhatatlan, hogy az áldozatok nem kapnak kártérítést, az elkövetők viszont igen
- A kormány bejelentette ugyan, hogy felfüggesztette a börtönkártérítések kifizetetést, de a megjelent határozata nem így rendelkezik
- A kormány sem állhat a jog felett – hangoztatja jelentésében a TASZ
- A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit is vizsgálja idén a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja
- Felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését a kormány... mint kiderült: a törvényes határidőn belül azonban mégis kifizeti. - Mitörtént?
- Súlyos következményei lehetnek, ha azt szűrik le az emberek: a törvény olyasmi, amit nem kell mindenkinek betartania – vélekedik az egyik börtönkártérítési ügyekben megtámadott ügyvéd
- Az ügyvédeknek kezd elegük lenni az őket érő lejárató támadások és listázások miatt - Veszélyesnek tartják a nemtelen hangulatkeltést
- A leghatározottabban védelmére kelt a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a hatályos jognak és az alaptalanul megvádolt ügyvédeknek
- Részletes MHB-álláspont a börtönviszonyok miatti kártárítési perek hátteréről
- A saját törvényeit be nem tartó államnak – tetszik, nem tetszik - fizetnie kell a rossz börtönviszonyok miatt - mondja a MÜK elnöke
* * * * * * * * * * * * * * * * * * ** * * *
Legfrissebb:
2020. 02. 20.
Kovács Zoltán: Nem csak a börtönök körül forog a "kártérítésbiznisz"
A nemzeti konzultáció újabb kérdését ismertette Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
A magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelent videóban Kovács Zoltán felidézte annak a két, bangladesi bevándorlónak az esetét, akik illegálisan érkeztek Magyarországra, és jogsérelemre hivatkozva beperelték a magyar államot. Az államtitkár továbbá azt is elmondta, hogy jogi képviseletüket külföldről pénzelt szervezetek látták el, és tíz millió forint kártérítést ítéltek meg számukra.
A kormány arra kéri a magyarokat - jelzi az államtitkár -, hogy nemzeti konzultáció erre vonatkozó kérdésénél, mondjanak véleményt arról, járjon-e kártérítés az illegális migránsoknak.
Az említett ügyben a strasbourgi bíróság kimondta - a hvg.hu esemény-összefoglalója szerint -, hogy a magyar állam megsértette a két férfi jogait, mert
nem vizsgálták kellő mélységben, mi történhet a panaszosokkal, ha kiutasítják őket. A szerbiai kiutasításuk után még az a veszély is fennállt volna, hogy onnan Görögországba küldik vissza őket, és így tovább, a láncvisszaküldés miatt kínzás és embertelen bánásmód fenyegette őket.
A kormány rendre hasonlóképpen jár el: miután Szerbiát biztonságos országnak tekintik, ezért erre hivatkozva lényegében automatikusan elutasítják a menedékkérelmeket. Ráadásul most újra 100 ezer menekült van a balkáni útvonalon, így Kovács szerint "beláthatatlan lenne a vége az összegszerűségnek, amit kártérítésre ki kellene fizetni." A kormánynak van véleménye arról, hogy a migránsoknak járjon-e kártérítés, de az emberektől is várják a választ a Nemzeti Konzultáció keretében. Dömötör Csaba államtitkár 2020. 02. 19-én szerdán mutatta be az első kérdéseket.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Dr. Varga Judit: A kártalanításra indított perek körüli visszaéléseket súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét
Az Országgyűlés a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatban tart rendkívüli ülést ma, 2020. 02. 20-án, csütörtökön a kormányoldal kezdeményezésére
A parlament február 20-án reggel napirend előtti felszólalásokkal kezdte munkáját, ezután került terítékre a kormány javaslata, amely a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetését célozza.
A kormány az előterjesztés általános indoklása szerint elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket, amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét, és elkötelezetten védi a bűncselekmények áldozatainak jogait és érdekeit.
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszternek az Országgyűlés előtt kifejtett eálláspontja szerint: a jogalkotó eredeti szándéka az volt a börtönviszonyokkal foglalkozó 2013-as jogszabállyal, hogy az akkori elhelyezési körülmények ellensúlyozására hatékony és jól működő kompenzációs rendszert hozzon létre. Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélésre is lehetőséget ad. A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítéshez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik igényérvényesítése nem kellően hatékony – mondta.
Nemzeti konzultációt!
A kabinet "nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét" - áll az indoklásban.
A törvényjavaslat a nemzeti konzultáció eredményének megszületéséig, valamint az új szabályozás hatályba lépéséig felfüggesztené az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt megítélt kártalanítási összegek kifizetését. Emellett felhívná a kormányt egy olyan új szabályozás kidolgozására, amely megszünteti a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos visszaélések lehetőségét, illetve amelynek keretében a jelenleginél gyorsabb és hatékonyabb módon juthatnak érvényre az áldozatok és hozzátartozóik jogos követelései.
A kormány célja, hogy hosszú távon rendezze a büntetés-végrehajtási intézmények zsúfoltságát és javítsa a fogvatartottak elhelyezésének körülményeit.
A képviselőknek összesen öt órájuk volt a javaslat megvitatására.
* * *
ELŐZMÉNYEK
Dr. Budai Gula: a börtönbizniszen, az ügyvédek kaszálták a legtöbbet, hozzák nyilvánosságra, mennyit kerestek ezen...
Az ügyvédek hozzák nyilvánosságra, mennyit kerestek a "börtönbizniszen, ők kaszálták a legtöbbet..." - követeli dr. Budai Gyula eredetileg ügyvéd, kormánypárti országgyűlési képviselő, az országgyűlés törvényalkotási bizottságának tagja az atv-nek 2020. február 18-án adott interjújában (video)
Kormány-közelinek mondott ügyvédi iroda "kaszált legtöbbet" a "börtönbizniszen - állítja az Átlátszó.hu
A kormány kérésére dr. Kövér László csütörtökre összehívta a parlamentet, sürgősséggel tárgyalják a kormány “börtönbiznisz” elleni törvényjavaslatát
Dr. Varga Judit: Véget vetünk a társadalom igazságérzetét sértő börtönbiznisznek!
Dr. Varga Judit igazságügyminiszter, “ a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal visszaélések megszüntetése érdekében haladéktalan intézkedésekről” szóló javaslat megfogalmazója már február 17-én azt posztolta a Facebook oldalára: “Véget vetünk a társadalom igazságérzetét sértő börtönbiznisznek!"
Sürgősségi indítványt nyújtottunk be az Országgyűlésnek a milliós kártalanítások kifizetésének leállítására. Az országgyűlési szavazásnál kiderül, hogy vajon az ellenzéki képviselőknek is fontos-e, hogy mielőbb véget vessünk az igazságtalan gyakorlatnak Hosszútávon olyan igazságos szabályrendszert alakítunk ki, amely az áldozatok és hozzátartozóik érdekeit tartja szem előtt. Mindehhez erős társadalmi felhatalmazásra van szükségünk, ezért meg fogjuk várni a nemzeti konzultáció eredményét” - helyezte kilátásba..
Hollik István: Ne hagyjuk, hogy külföldről pénzelt szervezetek döntsenek helyettünk!
12 ezer per és 8 és fél milliárd forint: ennyibe került eddig a börtönbiznisz. A márciusban induló nemzeti konzultációban erről is elmondhatjuk a véleményünket – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója a Facebookra 2020.02.19-én feltöltött videójában.
Hollik István kiemelte: a magyar emberek eldönthetik, hogy támogatják, vagy ellenzik a kártérítési perek lehetőségét, és hogy a pénzeket az elítéltek, vagy az áldozatok kapják-e meg.
„Ne hagyjuk, hogy külföldről pénzelt szervezetek döntsenek helyettünk!” – tette hozzá a KDNP képviselóje.
Dömötör Csaba: Nemzeti konzultáció két kérdést tesz majd fel a "börtönbizniszre" vonatkozóan - A külföldről pénzelt szervezetek mást képviselnek
Dömötör Csaba, Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta, ez a téma azért került be a nemzeti konzultációba, mert elítélt bűnözők eddig 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, és ez csak eddig 8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek - idézi a 888.hu.
Az államtitkár hozzátette, a kormány azt a kérdést teszi fel: támogatják vagy ellenzik a magyarok az ilyen kártérítési perek lehetőségét.
Az államtitkár felhívta a figyelmet: a „börtönbiznisz” másik fontos vonatkozása, hogy a megítélt kártérítési pénzeknek - állítása szerint - csak egy kis része jut el a bűncselekmények áldozataihoz.
Közölte, azt a kérdést is felteszik, hogy az ilyen kártérítési pénzeket az elítéltek kapják meg, vagy biztosítani kell, hogy az áldozatokhoz jusson el.
Dömötör Csaba azt mondta, a kormánynak van álláspontja ezekben a kérdésekben, de a külföldről pénzelt szervezetek mást képviselnek, ezért is tartják fontosnak, hogy minél többen elmondják a véleményüket.
Jelezte, mostantól kezdve témakörönként ismertetik a nemzeti konzultáció kérdéseit, a további kérdésekkel a napokban jelentkeznek.
Magyar Nemzet: A "börtönbizniszen" milliárdokat keresnek az ügyvédek
A Magyar Nemzet 2020. 01. 25-i számában azt írja, hogy a fogvatartottak kényelmetlenségei miatt megítélt kártérítések csaknem hetven százalékát ügyvédi letéti számlára utalták, azaz a nem egészen 13 ezer eddig lefolytatott eljárásból több mint kilencezerben biztosan volt jogi képviselője az államot perlő raboknak, letartóztatottaknak.
A "Soros-hálózat" által támogatott jogvédők és a strasbourgi emberi jogi bíróság által kikényszerített kártalanítási törvény nem írt elő kötelező jogi képviseletet, a Helsinki Bizottság pedig már évekkel ezelőtt megkönnyítette a bírósághoz fordulást egy tömör és átlátható keresetminta közreadásával. Azt tehát, hogy az ügyvédek ilyen nagy gyakorisággal jelennek meg a börtönkártérítési ügyekben, leginkább a nagy biznisz, a könnyen megszerezhető pénz lehetősége indokolja – írják.
A lap szerint az állami fogvatartottak a 2017-es törvénymódosítás és 2019. december 31-e összesen több mint 8,5 milliárd forintot pereltek ki az államtól, ebből valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg, amit azért fontos kiemelni, mert az ellenzéki sajtóban számos olyan cikk jelent meg a börtönbiznisz védelmében, miszerint a fogvatartottak alig látnak valamit az „embertelen körülmények miatt” kapott milliókból, hiszen a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatinál köt ki.
A lap szerint három fajta ügyvéd vesz részt a "börtönbizniszben":
- egy kis csoportban vannak azok, akik meggyőződésből, pro bono segítenek a hozzájuk fordulóknak,
- a másik két, és létszámában meghatározó csoport között pedig csak annyi a különbség, hogy az egyikbe a „mindenért felszámolunk valamit”,
- a másikba pedig a „pusztán sikerdíjas” ügyvédek tartoznak.
Az ügyvédi titok miatt hivatalosan nem tudható - jelzi a napilap -, hogy ki mennyit nyer ezen az üzletágon. Azoknál, akik mindenért felszámolnak ellenszolgáltatást, egy konzultáció általában 30-50 ezer forintba kerül, és a kártérítési eljárások megindításához legalább egy találkozóra szükség van. Ha a fent említett, kerekítve kilencezer olyan ügynek, amiben ügyvéd járt el, csak a felében kértek pénzt a személyes egyeztetésért, akkor az összességében 135-225 millió forint bevételt jelent az érintett jogászok számára – tulajdonképpen egy pár perces beszélgetésért.
A büntetés-végrehajtási bírósághoz címzett beadvány elkészítése további több tízezer forintba kerülhet, noha elkészítése a rendelkezésre álló minták, és a kötelező, valamennyi iratban ismétlődő panelek miatt nem igényel többet fél óránál. A legnagyobb haszon a sikerdíjból lehet: ezek mértéke a megbízótól, a kártérítési összeg várható mértékétől, valamint a jogi képviseletet ellátó nevétől és vérmérsékletétől függően öt-tíz, de akár harminc százalék is lehet.
Dr. Völner Pál: A bűnözők még egyfajta bónuszt is kapnak...
Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának (a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamarában) nyilvántartott szünetelő ügyvédnek) a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata szerint a jelek arra utalnak, hogy néhányan direkt a börtönbizniszre szakosodtak és folyamatosan perben állnak az állammal "különböző szervezetek égisze alatt".
Az igazságügyi államtitkár állítása szerint Európában körülbelül három-négy állam van, ahol ilyen iparágszerűen működik ez a történet. Nálunk is 2010 után indult be, pedig előtte biztos, hogy rosszabbak voltak a börtönviszonyok, ma száztíz százalék körülire sikerül visszaszorítani a telítettséget. Tehát folyamatosan javuló körülmények között, egyre több ügy van és egyre többet fizetünk. Valami nincs rendjén! – közölte, majd azzal folytatta, hogy meg kell húzniuk a szabályzásban a határvonalakat, hogy ne arra menjen el a pénz, hogy a bűnözők még egyfajta bónuszt is kapnak azok után, hogy a társadalmi igazságérzet és a jogi szabályzás után bekerülnek büntetésüket letölteni.
Nacsa Lőrinc: A "börtönbizniszen" is a dörzsölt ügyvédek gazdagodnak
Balliberális körök és Soros-szervezetek ügyvédei gazdagodnak a börtönbizniszen – mondta a kormánypártok nevében Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő 2020. 01. 17-én.
A kereszténydemokrata politikus a sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint kifejtette, a börtönben ülő bűnözők és dörzsölt ügyvédeik már 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, a börtönbiznisz pedig összesen már 10 milliárd forintossá vált, ennyit perelnek ki a kormánytól a rossz börtönkörülményekre hivatkozva.
Kis listát is készített a képviselő: a kiperelt kártérítésekből - llítása szerint - jelentős sikerdíjat tesznek zsebre az olyan ügyvédek, mint például dr. Magyar György, aki a balliberális ellenzék ismert alakja, az országgyűlési választáson az MSZP-Párbeszéd képviselőjelöltje is volt – mondta Nacsa Lőrinc, aki azt is mondta: Magyar György nem mellesleg Karácsony Gergely bizalmasa és a Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatósági tagja is lett. "Ahogy látjuk, az ügyvéd úr nem hajlandó elárulni, mennyit keres a börtönbizniszen" – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc még azt is állította, hogy a Soros-szervezetek ügyvédei is a börtönbiznisz nyertesei. Példaként említette a Helsinki Bizottság és a TASZ ügyvédjét, Karsai Dánielt, aki szintén - úgymond - futószalagon gyártja az ilyen kártérítési pereket.
Ezek a Soros-szervezetek, vagy megbízottjaik - a kormányközeli internetes hírportéóálnak tartott 888.hu megfogalmazásában: "Soros-csicskák" - valóságos kampányt folytatnak a börtönben a rabok között, hogy sikerdíj fejében bízzák meg őket az ilyen és ehhez hasonló perekkel – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP teljesen egyetért azzal, hogy a kormány véget akar vetni a börtönbiznisznek, és felfüggeszti a bűnözőknek megítélt kártérítések kifizetését.
