A Reformácó és rend című
előadásában dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter
felidézte családi és személyes kötődését a hithez, beszélt a
jog ó- és újszövetségi, biblikus értelmezésének teológiai és egyháztörténeti gyökereiről, az európai kultúrára
gyakorolt hatásáról, annak római katolikus és a reformációt
követő protestáns jellegzetességeiről, valamint a szekularizált
jogelméletben is máig fellelhető nyomelemeiről.
Igazságügyi miniszterként egyik igen
fontos feladatának tekinti - mint nyomatékkal mondotta -, hogy
legyen véleménye "az állam és az egyház kapcsolatában
kívánatos rendről". Keresi a választ arra, hogyan lehet az
Alaptörvényben és törvényeinkben újrafogalmazni az állam- és
az egyház kapcsolatát.
A vonatkozó törvényekre és az
Alaptörvényre utalva azon véleményének adott hangot, hogy a
jogalkotó ezúttal sem lépett fel a csalhatatlanság igényével,
amint nem tévedhetetlenek a törvény bírálói sem. Ismeretes -
emlékeztetettt -, hogy a hatályos törvény megjárta a strasbourgi
emberi jogi bíróság és a magyar Alkotmánybíróság fórumait
is. Az állam és az egyház kapcsolatában a jogalkotó még nem
mondta ki az utolsó szót, "és talán nem is lehet ilyet
kimondani". Emlékeztetett a svájci reformátor, Kálvin János
által is keresett egyensúly fontosságának időszerűségére: a
lelki és világi rend közötti egyensúly társadalmi
jelentőségére, amit - mint vélekedett - "nem lehet egyszer
és mindenkorra megfogalmazni".
Utalt arra, hogy Európában is több, egymással párhuzamos modell létezik. Az egyik póluson ott vannak az államegyházak maradványai: a svéd, a brit és a görög, ahol bizonyos egyházak valamennyire kiemelt közjogi státust és bizonyos történelmi előjogokat élveznek. A másik póluson ott a francia laicitás, amely minden köteléket elvág állam és egyház között, és az utóbbit igyekszik távol tartani a közéletből. E kettő között pedig az együttműködésre épülő német modell, amelyhez a mi megoldásaink talán a legközelebb állnak.
A lényeg - emelte ki -: a párbeszédnek fent kell maradnia az érdekeltek között. Annál is inkább elvárható ez, minthogy az alapelvekben széles körű egyetértés mutatkozik: vallásszabadság, állam és egyház szétválasztása, de együttműködés is a közjó érdekében, világos, a jogállamnak és a jogbiztonságnak megfelelő szabályok szerint.
Aláhúzta: a reformáció kálvini öröksége, a két rend, a kálvini kétféle kormányzat viszonya alapvető, nagy történeti és üdvtörténeti kérdés. Az igazságügyi miniszter, a kodifikátor és a földi jogalkotó szerepe ebben csak alázatos és erősen véges lehet. Tökéleteset nem alkothat, de törekedni köteles a tökéletességre.
(Dr. Trócsányi László: Reformáció és rend című előadása teljes terjedelmében ide kattintva olvasható-)
