A
Magyar Jogász Egylet által rendezett 43. vándorgyűlésen, a
Zalakaroson október 10-én megtartott tanácskozáson dr. Varga Judit úgy
fogalmazott, hogy a magyarországi jogállamiságot sok tekintetben
megkérdőjelező európai uniós körökben felvetett kritikákkal
szemben kötelességének érzi a hatékony fellépést, és
határozottan rá kell mutatni arra, hogy vajon miért tesznek ilyen
hátrányos megkülönboztetést a jogállamiság fogalmának és
tartalmának a megítélésben Magyarország és más eu-s tagállamok
között.
Az
effajta kettős megítélés – dr. Varga Judit szerint – megmutatkozott abban az erősen megkérdőjelezhető
eljárásban is, amivel az EU szervei igazságügyi miniszter
elődjének, a dr. Trócsányi László EU-biztosi kinevezésével
voltak kapcsolatosak. Mindezek arra mutatattak rá, hogy saját alapelveiktől
is elrugaszkodva, olyan politikai döntéssel utasították vissza
Magyarország jelöltjének EU biztossá való kinevezését, ami
elfogadhatatlan.
Brüsszeli – ezúttal pozitív módon említett - tapasztalataira hivatkozva arról is beszélt, hogy az EU-ban eltöltött kilenc éve alatt megtanulta: miniszteri munkám végzése során is minden érdekelt felet meg kell hallgatni, s így kell megkeresni a kompromisszumokat. Konstruktív párbeszédet szeretnék – tette hozzá -, és felajánlom ezennel is ezt a lehetőséget valamennyi jogi szakmai ügyben az arra hivatott fórumoknak.
A továbbiakban arról szólt, hogy hivatali elődei alatt megvalósult a hazai jogrend átalakítása, az Alaptörvény és az alapjogok megújítása. A törvények módosítását sok tekintetben azok a nagy folyamatok is szükségessé teszik, amelyek globálisan mennek végbe az informatika és annak hatására a társadalmak belső és egymásra ható, kölcsönös életét illetően. Mindezt a XXI. század legnagyobb kihívásának nevezte, amelyre meg kell találni a megfelelő válaszokat a nagy internetes véleményformáló entitások vonatkozásában is, mert mint mondta, ezek működésének technikai háttere és direkt, illetve indirekt módon működő és ható véleményformáló mechanizmusa egyelőre tisztázatlan. Minden igyekezetem – mondotta –, ami arra irányul, hogy ezeket tisztán lássuk, annak a kritikának a veszélyét is magában hordozza, hogy a cenzúrázás szándékával vádolnak. Szerinte: nem ő cenzúrázik, hanem valójában arra kérdez rá, hogy éppen ezek az internetes fórumok, ahogy nevezte: vélemény-monopóliumok, miként szerkesztik, cenzúrázzák a világban zajló folyamatokat, az azokról szóló híradásokat.
Kiemelte,
hogy ebben a jogharmonizációt is magába foglaló folyamatban
rendkívül fontos az összehasonlító jogi kutatásra fordított
munka, amit e tekintetben hangsúlyos jelentőséggel a Mádl Ferenc
Összehasonlító Jogi Intézet végez.
