Az autós szerencséje az volt, hogy éppen abban az időszakban érte
a kár, amikor a vadak okozta baleseteket nem a veszélyes üzemek
összeütközése nevű szabály alapján kellett megítélni. Az ügy
precedens értékű lehet – írta a Napi.hu.
Izgalmas jogeset jelent meg a Magyar Közlönyben az Alkotmánybíróság
(Ab) egy határozatában, amely egy régre visszanyúló vadkárról
szóló vitában tett igazságot.
Az ügy lényege, hogy 2015. február 24-én este az indítványozó
férje az ő tulajdonában álló gépjárművel Galgaguta irányából
Acsa irányába haladt a 2108-as műúton. A településjelző tábla
előtt a férj észlelte, hogy egy szarvascsorda szaladt át előtte
baloldalról, ezért a gépjárművel megállt. A megállást
követően az álló gépjármű oldalának szaladt egy szarvas, és
megrongálta a gépjármű karosszériáját, az okozott kárt utóbb
egy gépjárműszakértő az avulást is figyelembe véve 302 889
forintban határozta meg.
A balesetet követően a gépjármű vezetője azonnal értesítette
a rendőrséget, a rendőrség kiérkezéséig a helyszínt nem
változtatta meg és nem hagyta el, a balesetnek a gépjármű
vezetőjén kívül annak utasa, valamint a gépjármű mögött álló
gépjármű vezetője is tanúja volt. Az intézkedő rendőr a
helyszínen azt állapította meg, hogy ugyan a 2108-as műúton két
vadveszélyt jelző tábla is kihelyezésre került, azonban a
baleset helyszíne nem esett a vadveszélyt jelző tábla hatálya
alá.
A következőkben az autós a gépjárműben keletkezett kárról
készült szakvélemény alapján az okozott kár megtérítését
kérte a területen vadászatra jogosult gazdasági társaságtól (a
per alperesétől). Az alperes a kárigényt elutasította, ugyanis
álláspontja szerint az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző
tábla végig ki volt helyezve, a társaság pedig a baleset
időpontjában vadászati tevékenységet nem folytatott, a vad
közútra történő kiváltása ezért neki nem felróható, az
állatok mozgására ugyanis érdemi ráhatása nincs.
Az ügy a Váci Járásbíróságra került. Az ítélet hivatkozik
az új Polgári Törvénykönyvre (Ptk.), amely szabályozza a
vadászható állat által okozott kárért való felelősség
eseteit. Eszerint a kárért az a vadászatra jogosult tartozik
felelősséggel, akinek a területéről a vad kiszaladt az útra, a
vadászatra jogosult pedig akkor mentesülhet a felelősség alól,
ha azt bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső
elháríthatatlan ok idézte elő.
A vadászati törvény ekkor hatályos szabálya pedig így szól:„[a]
jogosult a vadászható állat által okozott kárért való
felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján
köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül
másnak okozott kárt megtéríteni”. A balesetet követően, 2015.
május 5-én lépett hatályba a vadászati törvény új szabálya,
amelynek értelmében „[a] vadászható állat által okozott
kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó
tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Ptk.-nak
a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell
alkalmazni”.
A Váci Járásbíróság ítéletének érvelése szerint a Ptk.-ban
megfogalmazott „ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan
ok”, mint kimentési ok alkalmazásával „a jogalkotó
gyakorlatilag a kimentési lehetőségtől fosztaná meg az alperest
(a vadásztársaságot), és az országot kisebb-nagyobb zárt
állatkertté tenné, ha a vadásztársaságoknak minden közutat
vadvédelmi kerítéssel kellene ellátnia. Így a bíróság első
fokon elutasította az autós kártérítési keresetét.
Az ítélettel szemben az autós fellebbezett. A Budapest Környéki
Törvényszék szerint az új Ptk. sem akart változtatni a korábbi
ítélkezési gyakorlaton (a veszélyes üzemek ütközésén), az
eltérő szabályozás lényegében törvényszerkesztési
következetlenség eredménye, amely utóbb a vadászati törvény
módosításával orvoslásra került. A másodfokú bíróság
álláspontja szerint a jogalkotói szándék szem előtt tartásával
és a jogfolytonosság biztosítása érdekében a 2014. március 15.
és 2015. május 05. közötti időszakban is vad és gépjármű
ütközése esetén az új Ptk. veszélyes üzemi felelősségi
szabályait kell alkalmazni, így ez vonatkozik a perbeli esetre is.
Így immár jogerősen is pert veszített az autós, aki ezt követően
terjesztette elő az alkotmányjogi panaszát.
Az Alkotmánybíróság határozata kifejti, hogy "2014. március
15. napja előtt és 2015. május 5. napjától kezdődően a
jogszabályi rendelkezések végeredményben azonos módon rendezték
a vad által okozott kár megtérítésének kérdését: ha a
károkozás egyik félnek sem volt felróható, az érintettek a
kárukat maguk viselték. A köztes időszakban (így 2015. február
24. napján, a jelen alkotmányjogi panaszra okot adó ügy alapját
képező baleset idején is) hatályos jogi szabályozás azonban a
fentiektől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosultra
telepítette a kárt."
A határozat hosszasan vezeti le az alkotmányosságot sértő
problémákat, de az eredmény nem más, mint a korábbi ítéletek
megsemmisítése, mivel a bíróságoknak az akkor hatályos
jogszabályok szerint kell megítélniük az ügyeket.
Túllépve a bírósági és alkotmánybírósági határozaton, az autósok feltehetik a kérdést: teljesen védtelenek a vadak által a kocsijukban okozott kárral szemben? Amennyiben a vadveszély ki volt táblázva az adott úton, őket terheli a javítás. Ha nem volt tábla, akkor kezdődhet a huzakodás a vadásztársasággal. Végső mentség lehet az, hogy a biztosítók a casco alapján kifizetik az ilyen kárt is.
