„Az adósok visszajelzése mellett az idő is igazolta, hogy a
kormány jó döntést hozott, amikor példa nélkülien hosszú
időre, kilenc hónapra és automatikusan minden hitelre hirdette meg
a koronavírus-járvány miatt likviditási problémákkal küzdő
családoknak és vállalkozásoknak segítséget nyújtó
hiteltörlesztési moratóriumot” – mondta a Világgazdaságnak a
Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese.
Tállai András rámutatott, hogy más országok a járvány kitörése
után csak néhány hónapra tették lehetővé az adósoknak a
fizetésfelfüggesztést, Lengyelország és Németország például
csak három, Franciaország pedig négy hónapra. A lehetőséget
ráadásul ezekben az országokban nem lehetett olyan egyszerűen
igénybe venni, mint Magyarországon, hanem csak bonyolult
adminisztrációval: az ügyfélnek magának kellett kérvényeznie,
hogy élni kíván a törlesztés három hónapra történő
felfüggesztésének lehetőségével.
A miniszterhelyettes hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány
segítségnyújtása nemzetközi szinten is egyedülálló. Azzal
ugyanis, hogy hat hónappal meghosszabbította a fizetéskönnyítő
lehetőséget, a magyarországi hiteladósok automatikusan, minden
adminisztrációtól mentesen összesen már 15 hónapon át tartó
könnyítéshez jutottak.
Az az ügyfél, aki tud törleszteni, továbbra is a megszokott
rendben fizetheti a hitelét, ám a jogszabály értelmében a
moratórium érvényességi ideje alatt a moratóriumból korábban
kilépett adós bármikor indoklás nélkül visszatérhet a
védőernyő alá. Ehhez csupán arra van szükség, hogy a bankjánál
jelezze a szándékát.
Azoknak pedig, akik decemberben a moratórium hatálya alatt voltak,
semmit nem kell tenniük, a bankjuk automatikusan áthelyezi őket a
júniusig érvényben lévő moratórium 2.0 hatálya alá –
részletezte Tállai András.
A Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese elmondta: a moratórium
szabályai később is védik az ügyfeleket. Az intézkedés lejárta
után a havi törlesztőrészlet nem emelkedhet a válság előtti
szintnél magasabbra, és a kamatozás is csak azon hitelek esetében
módosulhat, amelyek eredeti szerződése változó kamatozásról
szólt, de ez független a kormány intézkedésétől. A moratórium
alatt esedékes törlesztőrészletek kimaradásakor meg nem fizetett
tőke és kamat nem kapcsolható a törzstartozáshoz, azaz nem
sújtja majd az adósokat kamatos kamat. A szabályok értelmében a
moratórium alatt meg nem fizetett összegek külön maradnak, azokat
a futamidő arányos meghosszabbításával fizetheti majd vissza az
ügyfél.
A következő napokban, hetekben a hitelmoratóriumot 2020-ban
igénybe vevők a bankjuktól áttekintő tájékoztatást kapnak a
fennálló hitelükről. Az év eleji pénzintézeti tájékoztatás,
valamint a januártól életbe lépő hosszabbítás arra is időt ad
az ügyfelek számára, hogy áttekintsék, van-e lehetőségük a
jelenleginél kedvezőbb feltételekkel, szerződésmódosítással,
hitelcserével újraindítani a törlesztést – mondta Tállai
András. Ma a pandémia ellenére is stabilabb lábon áll a
gazdaság, és alacsonyabb a jegybanki alapkamat, mint például a
devizahitelek forintosítása idején – emlékeztetett a
miniszterhelyettes. Ennek köszönhetően a bankok ma számottevően
kedvezőbb feltételekkel kínálnak hitelt, mint korábban, így
optimális esetben egy módosítással (vagy hitelcserével) a
moratórium alatt felgyűlt többlettartozás jó részének
visszafizetését megspórolhatják az adósok.
A vállalati ügyfeleknek azt érdemes mérlegelniük, hogy 2021 első
felében még élnek a gazdaság újraindulását segítő támogatott
hitelkonstrukciók, amelyek feltételei szintén megengedik a
hitelcserét – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium
miniszterhelyettese. Az eddigi tapasztalatok szerint a pénzintézetek
a hitelmoratórium során a jogszabály előírásait követve
messzemenően az ügyfelek érdekében jártak el – emlékeztetett
Tállai András, hozzátéve, hogy ez várhatóan nem lesz másképp
egy esetleges hitelcserénél sem, akkor is partnerként segítik
majd a bankok az adósokat.
A hitelfelvevők körében is egyre erősebb a pénzügyi tudatosság – hangsúlyozta a statisztikai adatokra támaszkodva Tállai András. Az érintettek ugyanis felelősen éltek a lehetőséggel: a 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan, a hitellel rendelkező csaknem egymillió vállalkozásból félmillióan vették igénybe a törlesztési moratórium adta lehetőséget. A moratóriumban jelenleg a teljes hazai lakossági és vállalati hitelállománynak a 42 százaléka, vagyis 4300 milliárd forint érintett.
A pénzügyi tudatosság egyre erőteljesebb térnyerését igazolja az a tapasztalat is, hogy a moratóriumban lévők között csekély azoknak a száma, akik a folyószámlahitelükkel vagy a hitelkártya-tartozásukkal kapcsolatban éltek a törlesztés felfüggesztésével. Ezeknek a jellemzően alacsony, maximum pár százezer forintos tartozásoknak az esetében ugyanis a kamatozási feltételek miatt a moratórium hosszabb távon nem jelent érdemi segítséget.
