A legtöbb panasz tavaly is Budapestről érkezett, ezt követi Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, míg a legkevesebb panaszos Vas, Nógrád és Veszprém megyékből kezdeményezte a hatóság eljárását.

2015-ben 407 ügyben folyt hatósági eljárás, további 477 esetben levélben tájékoztatta az ügyfeleket a hatóság arról, hogy jogorvoslati kérelmükkel mely más szerveket tudnak felkeresni, mert az nem tekinthető diszkriminációs panasznak.

A hatóság munkatársai 34 alkalommal Budapesten tartottak tárgyalást, míg 33 alkalommal vidéki tárgyaláson vettek részt.

A 2015-ben vizsgált ügyekben - a 2014-as évhez hasonlóan - a kérelmezők leggyakrabban fogyatékosságukat (74 esetben) és nemzetiséghez tartozásukat (64 esetben) jelölték meg védett tulajdonságként a panaszbeadványokban, ezt követi az anyaság (terhesség) vagy apaság mint védett tulajdonság (39 eset).

A jogsértést megállapító határozatok leggyakrabban a kérelmező fogyatékosságával kapcsolatban állapították meg az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét.

2015-ben 240 közigazgatási döntés született. A hatóság eljárása 110 esetben elutasító határozattal, 70 esetben eljárást megszüntető végzéssel zárult (az ügyfél nem tett eleget a hiánypótlási felhívásnak vagy visszavonta a kérelmét), 10 esetben érdemi vizsgálat nélküli elutasítással végződött.

A hatóság 33 esetben állapította meg, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és 17 esetben egyezséget jóváhagyó határozatot hozott.

A jogsértések területétét tekintve a legtöbb jogsértést megállapító határozat tavaly is a foglalkoztatással kapcsolatban született (15 megállapító határozat), ezt követi a szolgáltatások igénybevételének területe, melybe az akadálymentesítés hiánya miatt született határozatok is beletartoznak (7 eset), illetve az önkormányzatok és szerveik hatáskörébe tartozó ügyek (5 eset).

Legtöbb esetben a hatóság eltiltotta az eljárás alá vontat a további jogsértő magatartástól, de bírság kiszabására is minden második esetben sor került. (17 alkalommal összesen 7.500.000 Ft bírságot szabott ki a hatóság).

A hatóság minden harmadik ügyben a határozat nyilvánosságra hozatalát is elrendelte a saját, illetve az eljárás alá vont honlapján.

A hatóság döntéseivel szemben (a 2014. évi döntésekkel együtt) tavaly 24 esetben fordult az ügyfelek valamelyike bírósághoz.

2015-ben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az EBH két határozatát és két végzését helyezte hatályon kívül, és utasította új eljárás lefolytatására a hatóságot.

A hatóság ebből két esetben az ítélet felülvizsgálatát kérte a Kúriától, az eljárás jelenleg is folyamatban van.

A hatóság döntéseit felülvizsgáló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5 esetben a hatóság döntésének felülvizsgálatát kérő felperesi keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül utasította el, 13 esetben pedig érdemben döntött és elutasította a kereseti kérelmet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bíróság a hatóság döntését eljárási és anyagi jogszabályok tekintetében is megalapozottnak találta. További három esetben – mivel a felperes a keresetétől elállt – a bíróság megszüntette a pert. 2015. december 31-ig további 17 ügyben volt folyamatban a közigazgatási per.

A Kúria 2015-ben két esetben helyezte hatályon kívül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét, és találta alaposnak a hatóság erre irányuló felülvizsgálati kérelmét, egyszersmind elutasította a felperesi kereseteket. További három esetben a Kúria hatályában fenntartotta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéleteit, amelyek a hatóság döntését megalapozottnak tartották, és elutasították a felperesek keresetét. Egy további esetben a hatóság által a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmét a Kúria megalapozatlannak találta, és hatályában fenntartotta a hatóság részéről megtámadott döntést.