Kiemelték: a kormánytöbbség feltehetően újabb tízmilliárdokat költ arra, hogy a saját hatalmi érdekeit szolgálja ki és korlátozza az emberek független és pártatlan bírósághoz fordulás jogát.

A december 12-én elfogadott két törvény szerint 2020. január 1-től jelentősen megváltozik a bíróságok szervezete és igazgatása. A döntés fontos területeket érint: adóügyeket, építési ügyeket, közbeszerzéseket, médiával kapcsolatos ügyeket, választási ügyeket és gyülekezéssel kapcsolatos ügyeket is. Ezek mind olyan területek, ahol kiemelten fontos, hogy a bíróságok a kormánytól és a politikai befolyástól mentesen működjenek – vélekedtek.

“A két törvény elfogadásának nincs szakmai indokai, ez egy politikai döntés, amellyel megpróbálja a kormánytöbbség növelni a befolyását a bíróságokra is. Csodálkozni azonban nem nagyon tudunk, ez a lépés is jól illeszkedik a kormány jogállamiságot folyamatosan leépítő intézkedései sorába."

- mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Hangsúlyozták: 2019 a közigazgatási bíráskodás felhígításának éve lehet. Bár a kormány nem tett közzé költségbecslést a mostani tervezetekhez, egy 2016-os számítás szerint az átalakítás költségei már az első évben 56 milliárd forintot jelentenek. Hatásköröket kapott az igazságügyminiszter arra, hogy 2019 során új bírók kinevezéséről döntsön. Egy korábbi rendeletmódosítás pedig előnyösebben értékeli a közigazgatásban szerzett gyakorlati időt, így az új rendszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a bírói álláshelyeket nagyobb arányban töltsék fel a közigazgatásból érkezőkkel.

Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás azonban két eltérő hatalmi ág, eltérő szemlélettel és eltérő célokkal. A közigazgatásból érkező és a minisztertől függő bírók nagyobb aránya kétségessé teszi, hogy a közigazgatási bíráskodás mennyiben fog tudni megfelelni az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága kritériumainak.

Az új szervezetben az igazságügyminiszternek egy sor olyan jogköre lesz amely a kiszolgáltatottabbakká teszi a bírókat a miniszternek. A bíróságok költségvetésének összeállítása miniszteri hatáskör lesz, a közigazgatási törvényszékek elnökei felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja, a bíróságok létszámát a miniszter határozza meg és a bíróságok elnökeit is a miniszter nevezi ki – írták.

Rámutattak: a miniszter hatásköreinek gyakorlását az országos Közigazgatási Bírói Tanács fogja figyelemmel kísérni. A Tanács jogkörei azonban a jelenlegi Országos Bírói Tanácsénál is gyengébbek lesznek, így ezeken a területeken nem lesz valódi lehetősége a miniszter munkájának ellenőrzésére. Mint ismeretes, az Országos Bírói Tanács több alkalommal hívta fel a figyelmet az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírói kinevezésekkel, valamint bírósági vezetői megbízásokkal kapcsolatos szabálytalanságaira.

A valódi társadalmi egyeztetés nélkül, a jogalkotásra vonatkozó szabályok megsértésével megalkotott jogszabály nem szolgálja az igazságszolgáltatás hatékonyságának a növelését - véli az AIM. Ráadásul a Velencei Bizottság véleményét sem várta meg a kormány – tették hozzá.

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2018-as, az európai országok hatékonysági adatait összehasonlító felmérése szerint a magyarországi közigazgatási bíráskodás az egyik leghatékonyabb az Európai Unióban: az adatok szerint a magyar közigazgatási bíróságok intézik el a legrövidebb idő alatt a hozzájuk forduló ügyfelek ügyeit és az első fokú eljárás időtartama 2010 és 2016 között folyamatosan és jelentősen csökkent. Jelentős ügyekben a közigazgatási bíróságok jelenleg is hatékonyan és időszerűen ítélkeznek.

A törvényjavaslat vitájában az előterjesztő és a kormányzat sem adott érdemi, tartalmi magyarázatot arra, hogy miért van szükség a közigazgatási bíráskodás rendszerének több tízmilliárd forintba kerülő átalakítására – írta az Amnesty International Magyarország.