A hitelesített csalás-vizsgálók szervezete (ACFE, Association of
Certified Fraud Examiners) tanulmánya szerint a 2020-ban elkövetett
vállalati csalások összesen több mint 3,6 milliárd dollár
veszteséget okoztak a szervezeteknek. Mivel az esetek pedig
általában felderítetlenek maradnak, a visszaélések évente ennek
akár többszörösét is elérhetik, a céges bevételek 5
százalékát is felemészthetik. A visszaélési esetek könnyebb
felderítését segítené az Európai Unió által bevezetett
lokalizációs szabályozás, amelynek értelmében nem csak a
nagyvállalatoknak, de a kkv szektornak is fel kell készülnie az új
jogszabállyal járó kötelezettségekre – hívta fel a figyelmet
közleményében a Deloitte.
A direktíva értelmében ugyanis 2021. december 17-étől a 250 főt
elérő szervezeteknél kötelező lesz a visszaélés-bejelentési
rendszerek használata. Két további év elteltével pedig a minimum
50 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő cégekre
is kiterjednek majd azok a jogszabályok, amelyek a szervezetek
számára előírják a bejelentési csatornák létrehozására
vonatkozó kötelezettségeket.
Az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az olyan
személyek védelme érdekében, akik a magánélet és a személyes
adatok területén tesznek bejelentést. A tagállamoknak törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket kell hozniuk, hogy
megfeleljenek a direktívának. Ennek értelmében belső és külső
bejelentési csatornákat kell létrehozni, illetve biztosítani kell
ezek kialakítást.
Körkép: mennyire felkészültek az uniós tagországok a direktívának való megfelelésre
Magyarországon egy 2022. januárjában hatályba
léptethető törvényjavaslatot nyújtott be az ellenzék szeptember
elején, amely még nem került napirendre. Így kétséges, hogy
december 17-ig életbe lépjen a direktívára vonatkozó magyar
jogszabály. Nincs információ a megvalósítás ütemtervéről
sem, miként Lengyelországban sem.
Belgiumban a legelején, előterjesztés szintjén jár a jogalkotási folyamat.
Csehországban kudarcba fulladt a megvalósításra
irányuló törvénytervezet jogalkotási folyamata. A folyamatot
elölről kell kezdeni, a 2021. október elején soron következő
parlamenti választásokkal. Az újonnan megválasztott parlamenti
képviselők nem tudják előterjeszteni a jogszabálytervezetet az
EU által megszabott határidő előtt.
Olaszországban áprilisban került napirendre a téma, az
értesülések szerint folyik a törvénytervezet kidolgozása.
Hivatalosan még nem tettek közzé javaslatot, a munka zárt ajtók
mögött történik.
Franciaországban az igazságügyi minisztérium nyilvános
konzultációt kezdeményezett. Szintén a törvénytervezet
kidolgozásánál tart Németország, ahol a szövetségi igazságügyi
és gazdasági minisztérium az irányelv végrehajtásának
mértékéről nem tud megállapodni.
Hollandiában még tavaly nyáron nyújtották be a
jogszabálytervezeteket, ám továbbra sem világos, mikor fogják
elfogadni a végrehajtási jogszabályokat.
Spanyolországban az igazságügyi tárca szakbizottsága nemrég
tett vállalást arra, hogy december elején jóvá is hagyhatják
majd a tervezetet.
Finnországban az igazságügyi minisztérium munkacsoportot hozott létre a
folyamat menedzselésére.
Dánia az első, ahol már elfogadták az EU direktívára hozott
törvénytervezetet. A kormány még februárban benyújtotta a
visszaélést bejelentők védelméről szóló törvény tervezetét,
melyet június 24-én fogadtak el, ezzel Dánia az első olyan
ország, ahol a végére értek a jogalkotási folyamatnak. A
bevezetést decemberre tervezik.
Svédországban is előterjesztették már a súlyos
kötelességszegést jelentő alkalmazottak megtorlások elleni
védelméről szóló törvényt. A javaslatot 2021. május 20 -án,
a kormányhatározat napján, a Foglalkoztatási Minisztérium
hivatalos sajtótájékoztatóján ismertették.
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy nagy lehet majd az év végi
hajrá a direktíva ügyében.
