A helyzet az érintett számlák helyesbítésével rendezhető. Ez számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítását igényli, amelynek a törvény által elvárt adattartalmát az áfatörvény 170. §-a rögzíti. Itt nem szerepel a „teljesítés időpontja”, mint elvárt adat. Ugyanis a számla helyesbítése nem az adótörvény hatálya alá tartozó ügylet, így nincs önálló teljesítési időpontja – hangsúlyozza az Adózónán Sinka Júlia adószakértő, mérlegképes könyvelő.
A helyesbítéssel érintett ügylet teljesítésének időpontját sem kell a bizonylaton feltüntetni (bár nem tilos), kivéve persze azt az esetet, amikor ez az adat szorul korrekcióra.
Ez azért fontos a kérdező szempontjából, mert a szóban forgó számlák mindegyikén ugyanaz az adat szorul javításra, és a fentiek miatt lehetőségük van arra, hogy egy okiraton több számlát is korrigáljanak.
Az adótörvény előírja, hogy a korrekciós bizonylatnak egyértelmű hivatkozást kell tartalmaznia, amely alapján a helyesbített számla beazonosítható. Ennek módszerére vonatkozóan azonban már nem tartalmaz előírást.
Amennyiben a számlakibocsátó valamennyi, a módosítással érintett eredeti számla sorszámát felsorolja a számlával egy tekintet alá eső okiraton, úgy az természetesen eleget tesz a törvény ezen elvárásának.
Amennyiben ugyanazon partner számára kibocsátott – azonos hibát tartalmazó – számla helyesbítésére van szükség, akkor a kibocsátó a fenti elvárásoknak azzal is eleget tehet, ha az okiraton a számlák összességére hivatkozik (mondjuk XY Kft. részére 2014 első negyedévében kiállított számlák), hiszen ezzel is azonosítható azon számlák köre, melyekre a helyesbítés vonatkozik. Az nagyon fontos, hogy a hivatkozás alapján egyértelműen meghatározhatóak legyenek a módosítással érintett számlák, de azt nem várja el a törvény, hogy egyesével, tételesen felsoroljanak minden olyan számlát, amelyet a korrekció érint.
Több évet érintő probléma esetén – évenként külön számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítását javasolja Sinka Júlia adószakértő, szükség esetén azok mellékletén meghatározva a helyesbítéssel érintett számlákat.
A helyesbítő bizonylat(ok) és az eredeti számlák együtt igazolják az eredetileg kiszámlázott ügyletet.