Mint ismeretes, az Országgyűlés tavaly november 10-én hosszabbította meg a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, amikor is – az ellenzéki pártok támogatásával – megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt. Ez a törvény azonban a kihirdetését követő 90. napon, azaz február 8-án hatályát veszti. Ezért a képviselőknek még február elején dönteniük kell a veszélyhelyzet esetleges meghosszabbításáról.

Az Országgyűlés ebben a jogszabályban hatalmazta fel a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig, azaz február 8-ig meghosszabbítsa. A parlament egyúttal meg is erősítette ezeket a kormányrendeleteket.

Orbán Viktor miniszterelnök január 8-án jelentette be, hogy a járvány féken tartása érdekében hozott korlátozó intézkedéseket február 1-ig meghosszabbítják. Korábban úgy fogalmazott, hogy a dolgok mostani állása szerint úgy kell számolni, hogy a koronavírus-járvány miatti járványügyi készültség 2021-ben valószínűleg egész évben fennmarad.

A november 11-én életbe lépett korlátozásokat a kormány eddig kétszer hosszabbította meg, így (legalább) február 1-ig marad többek közt az este 8 óra és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom, a maszkviselésre vonatkozó szabályozás, a közterületi csoportosulások, gyülekezések tilalma, az egyes üzletekre, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó nyitvatartási és tartózkodási tilalom.

A kormány nevében - emlékeztet az index.hu - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még múlt év végén megküldte az Országgyűlés elnökének a tavaszi ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programot. A kormányzati jogalkotási terv a következő témákat érinti:

  • a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény módosítása;
  • a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása (az egységes elektronikus értékesítési rendszer bevezetése);
  • egyes energetikai tárgyú törvények módosítása (az okosmérésre vonatkozó definíciók megalkotása);
  • a megújuló energiaforrásokról szóló uniós irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése;
  • a pálinkatörvény módosítása;
  • a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítása;
  • egyes földügyi tárgyú törvények módosítása (a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályozás módosítása);
  • a közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási tárgyú törvények módosítása;
  • a levéltári törvény módosítása (a maradandó értékű közokiratok minél szélesebb körének nyilvántartásba kerülése és megismerhetősége);
  • a hivatalos iratok kézbesítésének szabályozása;
  • egyes, a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével összefüggő törvények módosítása;
  • a közigazgatási hatóságok kijelölésével kapcsolatos egyes törvények módosítása;
  • az E-Ingatlan-nyilvántartási Rendszerhez kapcsolódva az ingatlan-nyilvántartási szabályok felülvizsgálata és új normák meghatározása;
  • a pénzügyi és egyéb szolgáltatások azonosításához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése;
  • az Európai Unió külső határain a készpénzforgalmat ellenőrző új, lényegi elemeiben változó uniós rendeleti szabályozás végrehajtási célú átültetése;
  • a hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosítások (a Belügyminisztérium kezelésében lévő nyilvántartások korszerűsítése);
  • a hatékonyabb tudástranszfer elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosítása;
  • egyes közúti infrastruktúra-tárgykörökkel összefüggő törvények módosítása;
  • a tehergépjárművek korlátozott forgalmú övezetekbe történő behajtásának szabályozása;
  • a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítása;
  • az agrártermékek eredetvédelme;
  • egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosítása;
  • a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény módosítása;
  • egyes adótörvények módosítása;
  • a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése;
  • a Magyarország 2022. évi központi költségvetése (a törvényjavaslatot májusban nyújtanák be, és a tervek szerint júniusban fogadná el a parlament);
  • a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő törvénymódosítás.