Mint ismeretes, az Országgyűlés tavaly november 10-én
hosszabbította meg a koronavírus-járvány miatt kihirdetett
veszélyhelyzet hatályát, amikor is – az ellenzéki pártok
támogatásával – megszavazta a járvány második hulláma elleni
védekezésről szóló törvényt. Ez a törvény azonban a
kihirdetését követő 90. napon, azaz február 8-án hatályát
veszti. Ezért a képviselőknek még február elején dönteniük
kell a veszélyhelyzet esetleges meghosszabbításáról.
Az Országgyűlés ebben a jogszabályban hatalmazta fel a kormányt,
hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel
összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a törvény
hatályvesztéséig, azaz február 8-ig meghosszabbítsa. A parlament
egyúttal meg is erősítette ezeket a kormányrendeleteket.
Orbán Viktor miniszterelnök január 8-án jelentette be, hogy a
járvány féken tartása érdekében hozott korlátozó
intézkedéseket február 1-ig meghosszabbítják. Korábban úgy
fogalmazott, hogy a dolgok mostani állása szerint úgy kell
számolni, hogy a koronavírus-járvány miatti járványügyi
készültség 2021-ben valószínűleg egész évben fennmarad.
A november 11-én életbe lépett korlátozásokat a kormány eddig
kétszer hosszabbította meg, így (legalább) február 1-ig marad
többek közt az este 8 óra és reggel 5 óra közötti kijárási
tilalom, a maszkviselésre vonatkozó szabályozás, a közterületi
csoportosulások, gyülekezések tilalma, az egyes üzletekre,
vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre
vonatkozó nyitvatartási és tartózkodási tilalom.
A kormány nevében - emlékeztet az index.hu - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még múlt
év végén megküldte az Országgyűlés elnökének a tavaszi
ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programot. A kormányzati
jogalkotási terv a következő témákat érinti:
- a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény módosítása;
- a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása (az egységes elektronikus értékesítési rendszer bevezetése);
- egyes energetikai tárgyú törvények módosítása (az okosmérésre vonatkozó definíciók megalkotása);
- a megújuló energiaforrásokról szóló uniós irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése;
- a pálinkatörvény módosítása;
- a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítása;
- egyes földügyi tárgyú törvények módosítása (a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályozás módosítása);
- a közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási tárgyú törvények módosítása;
- a levéltári törvény módosítása (a maradandó értékű közokiratok minél szélesebb körének nyilvántartásba kerülése és megismerhetősége);
- a hivatalos iratok kézbesítésének szabályozása;
- egyes, a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével összefüggő törvények módosítása;
- a közigazgatási hatóságok kijelölésével kapcsolatos egyes törvények módosítása;
- az E-Ingatlan-nyilvántartási Rendszerhez kapcsolódva az ingatlan-nyilvántartási szabályok felülvizsgálata és új normák meghatározása;
- a pénzügyi és egyéb szolgáltatások azonosításához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése;
- az Európai Unió külső határain a készpénzforgalmat ellenőrző új, lényegi elemeiben változó uniós rendeleti szabályozás végrehajtási célú átültetése;
- a hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosítások (a Belügyminisztérium kezelésében lévő nyilvántartások korszerűsítése);
- a hatékonyabb tudástranszfer elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosítása;
- egyes közúti infrastruktúra-tárgykörökkel összefüggő törvények módosítása;
- a tehergépjárművek korlátozott forgalmú övezetekbe történő behajtásának szabályozása;
- a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítása;
- az agrártermékek eredetvédelme;
- egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosítása;
- a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény módosítása;
- egyes adótörvények módosítása;
- a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése;
- a Magyarország 2022. évi központi költségvetése (a törvényjavaslatot májusban nyújtanák be, és a tervek szerint júniusban fogadná el a parlament);
- a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő törvénymódosítás.
