A 2014-ben különösen eredményes volt az ügyek gyorsítását célzó ügyészségi törekvés – a főügyész évértékelője szerint. Ezt, valamint az eljárás egyszerűsítését és a munkateher csökkenését szolgálja, amikor a bíróság – az ügyész indítványára vagy hivatalból – tárgyalás, illetve a vádlott meghallgatása és bizonyítás lefolytatása nélkül állapít meg büntetést, illetőleg alkalmaz intézkedést. A 2014. évben az ügyész az összes vádemelés 26,3 %-ában (16 857 ügy) tárgyalás mellőzésére tett indítványt. A tárgyalás mellőzésére tett indítványok száma a megelőző évhez képest 7,4 %- kal nőtt. Az arra alkalmas ügyek gyors lezárását szolgálja a bíróság elé állítás intézménye is, amely egyszerű megítélésű, bizonyítási nehézségektől mentes ügyekben alkalmazható a terhelt beismerése vagy tettenérés esetén. Bíróság elé állításra a 2014. évben az összes vádemelések 22,9 %-ában (14 695 ügy) került sor. A lehető leggyorsabb felelősségre vonást szolgáló eljárások száma a megelőző évhez képest 8,6 %-kal növekedett.
Foto: Kovács Attila, MTI
Jelentősen emelkedett a közérdekvédelmi ügyek száma
Az elmúlt év adatai alapján szembeötlő, hogy bár a bűncselekmények száma az előző évhez képest 12,8 %-kal csökkent (2014: 329 303, 2013: 377 829), az ügyészségi ügyérkezés nem teljesen ezt mutatja. Ennek oka, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jelentős emelkedést mutat a közérdekvédelmi ügyek száma: a 2013. évihez képest 69 814 üggyel volt magasabb az érkezés, így a 2014. évben 280.603-ra emelkedett az elintézendő ügyek száma. Az ügyforgalom 42,7 %-át (119 795) változatlanul a szabálysértési jogterületen érkezett ügyek tették ki. A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete terén is kiemelkedő volt tavaly a feladatnövekedés.
Háromszorosára nőtt a közélet tisztasága elleni bűncselekmények száma
Az összes bűncselekmény számának csökkenésével szemben, az elmúlt évben folytatódott a közélet tisztasága elleni bűncselekmények számának emelkedése, az előző évhez képest megháromszorozódott: 2014-ben 3.268 korrupciós bűncselekményt regisztráltak (2010: 481, 2011: 738, 2012: 828, 2013: 1.105). A hivatali vesztegetés bűncselekménye csökkent (141 hivatali vesztegetést regisztráltak), ezzel szemben a gazdasági vesztegetés bűncselekménye négyszeresére emelkedett (1.684 ilyen bűncselekményt követtek el, míg 2013-ban 398-at). A növekedés oka az ún. nyelvvizsga ügyhöz kötődik, amelyben egy bűnszervezet mintegy 10 éven keresztül szervezte a nyelvvizsga bizonyítványok korrupciós pénz ellenében történő megszerzését.
Befolyással űzérkedés: több, mint tízszeres emelkedés...
Jelentősen nőtt a befolyással üzérkedés bűncselekményének száma is: míg 2013-ban 115 ilyen bűncselekményt követtek el, addig 2014-ben 1416-ot. A növekedés oka négy ügyben feltárt nagyszámú bűncselekményre vezethető vissza. Összesen 14 esetben fordult elő nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette.
Kevésbé hatékony a pénzmosás elleni küzdelem
A kevésbé sikeres munkaterületek közé sorolja a főügyészi jelentés a pénzmosással kapcsolatos bűnözést: az elmúlt évtizedekben a szervezett bűnözésnek a bűnözői életvitel gazdasági hátterét, pénzügyi biztonságát és leleplezésének konspirációját felszámolni hivatott büntető rendelkezések nem igazán bizonyultak hatékonynak.
Az ügyészség váderedményessége változatlanul kedvező, 96,6 %-os volt (2013: 96,4 %).
A legfőbb ügyészi országgyűlési beszámoló – miként az a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya által összeállított sajtóközleményben megfogalmazódik - az ügyészség aktív és eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Külön kiemeli a közlemény a Eurojuston belül a magyar ügyek számának jelentős emelkedését (2014-ben az előző évhez képest 32-vel több, összesen 185 új ügy), illetve azt a tényt is, hogy tavaly 5 magyar részvétellel is működő közös nyomozócsoport alakult.
A beszámoló tartalomjegyzéke
A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2014. évi tevékenységéről egyébként a következő tartalmi felosztásban adja az elmúlt év elemzését: 1. Az ügyészi szervezet 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 2.1. A nyomozás felügyelet, a vádelőkészítés és az ügyészségi nyomozás 2.1.1. A bűnözésre vonatkozó főbb adatok 2.1.2. Az ügyészségi nyomozás 2.1.3. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet 2.2. A vádhatósági tevékenység 2.3. Gyermek- és fiatalkorúak büntető ügyeiben kifejtett ügyészi tevékenység 3. A közjogi ügyészi tevékenység 3.1. A közérdekvédelmi ügyészi tevékenység 3.1.1. A közérdekvédelmi ügyészi tevékenységet érintő jogszabályi változások 3.1.2. A közérdekvédelmi ügyforgalom statisztikai mutatói és tendenciája 3.1.3. A törvényességi ellenőrzési eljárások tapasztalatai 3.1.4. Az ügyész részvétele a bírósági eljárásokban 3.1.5. Hatósági eljárás kezdeményezése 3.1.6. A gyermek- és ifjúságvédelmi közérdekvédelmi tevékenység 3.1.7. A legfőbb ügyészhez kapcsolódó jogosítványok 3.2. A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete 4. Az Országgyűlés és az ügyészség kapcsolata 4.1. Kérdések 4.2. A mentelmi jog felfüggesztésének indítványozása 4.3. Éves beszámolók az Országgyűlés előtt 5. Az ügyészség nemzetközi tevékenysége 5.1. Nemzetközi kapcsolatok 5.2. Jogsegély ügyek 5.3. Az Eurojust magyar nemzeti tag tevékenysége 6. Az ügyészség személyügyi helyzete 6.1. Az ügyészség személyügyi helyzete 6.2. Az ügyészségi alkalmazottak képzése, továbbképzése 7. Az ügyészségi informatika 8. Az ügyészség működésének gazdasági feltételei 9. Az ügyészek tudományos tevékenysége és az Országos Kriminológiai Intézet 9.1. Az ügyészek tudományos tevékenysége 9.2. Az Országos Kriminológiai Intézet 1. melléklet: Az ügyészségi szervezetrendszer 2. melléklet: A Legfőbb Ügyészség szervezete Függelék: Statisztikai táblák és ábrák
A beszámoló teljes szövege itt olvasható:
